peti74 - 2006-11-17 18:45:58
Szerintem meg ha nem akarod megvenni, akkor ne rontsd más üzletét.
Ha használni nem tudsz, ártani ne árts !
Tudom miről beszélek, én májustól augusztusig hirdettem az amúgy mind motorikusan, mind futóművileg hibátlan állapotú, csak a megbízhatóságot és élettartamot figyelembe véve felújított, 300 ccm-es, tányérüléses, maxi praktikus csomagtartórendszerrel felszerelt honvédségi ETZ-met, ami már eleve egy ritkaság.
Rengeteg komolytalan érdeklődő volt, de mégis sokan voltak, akik nem jutottak el a kipróbálásig, mert a "100ezer alatt már metálfényezésűt kapok"-tól a "ez akkor is csak egy Honecker-csökevény"-ig rengeteg fikázást kapott szegény. Mivel a kezem munkáját senki sem ócsárolhatja, volt olyan érdeklődő, akinek én magam mutattam ajtót.
A végén 4 hónap után egy idősebb (és egyben nyugodt, higgadt, az élet adta dolgokat már megbecsülni tudó) motoros ismerősömnek adtam el. Ő pont ilyet akart, pont ilyen eladótól. Én meg megnyugodhattam, hogy nem valami motorgyilkos hülyegyereknek adom el, akinek annyi köze van a motorozáshoz, hogy padlásszobájában kirakott a falra néhány GSXR plakátot, és közben kevesebb km van a jobb csuklójában, mint ahány ezrest és havonta benzinre költök, sok esetben valami másról lemondva ezzel.
125 ezer Ft-ért ment el, pedig nekem jóval 200ezer felett volt: FAG csapágyak, eredeti török 300-as dugó, koelbe gyűrűk, amiknek a hézaga 50ezer km-nél még mindig 5 tized alatt van) PROX hajtókar, Elring szimeringek, és cak gyári ddr alkatrészek a váltóban (némelyik fogaskeréknek 4000 Ft felett volt darabja). A motorban a legutóbbi felújítás óta 8000 km volt, tehát aki megvette, még jó 40ezer km-en át bontás nélkül használhatja.
Én mégsem bánom, mert az a motor majd 70ezret futott alattam, az utasom és a csomagjaim alatt, és soha nem hagyott cserben, egyszóval ha ingyen adtam volna el, akkor is azt mondtam volna, hogy 5 év és 70ezer km motorozási élménye bőven megért 200ezer Ft-ot. Az életben mindennek ára van, a felhőtlen, komlikációmentes motorozásnak is.
Sajnos ezt sokan nem így gondolják, kis magyar társadalmunban minden döntési mechanizmus elsődleges mozgatórugója az lett, hogy minnél olcsóbb legyen a portéka, a minőség, az élettartam és az általa "bezsebelhető élmény" csak másodlagos. Persz korcs álmok mellé, az élményeknek nem kell minőség, mert lassan az is darabra van...
|