SzocimotoroSOKK -

levendel - 2005-12-31 00:31:06

Szirmai Gábor egy csöves. Illetve pontosítok: csak úgy öltözik, mint egy csöves, de igazán meggyőzően adja.
Ha buszmegállóban találkozol vele, ösztönösen egy másik ajtóhoz lépsz.
Amikor túltetted magad a gyötrő képi élményen és a te gondolataid már kezdenének elkalandozni, Szirmai olyankor lép a tettek mezejére. Tettetett közönnyel bambul ki az ablakon, de keze a tőle már-már elválaszthatatlan, szakadt sporttáskában rutinos matatásba kezd.
Hogy ilyenkor mit csinál?
Mozambiki bicikliútra, sivatagi motortúrára képez pénzügyi céltartalékokat...

Arra, hogy igaz lehet a közhely, miszerint nem a ruha teszi, álljon itt néhány sor tőle:

"Egy távoli mótorkerékpáros utazásomnál több mint fél évszázados mótorom ledöglött. A nehéz éjszakai ,hegyi terepen túl nagy mágneses gerjesztést állítottam be a dinamómnál, nem figyeltem az Ampére-mérőt, s a gerjesztőkör leégett. Sürgősen szükségem volt sellakra, hogy újra tekercseljem az állórészt, s így asztalosműhely után néztem. Kronstadt egy sötét utcájának ódon pincéjébe léptem be, ahol kísérteties jelenetet láttam. Egy ember, kezében lobogó tűzzel végzett misztikusnak tűnő mozdulatokat egy szék mellett. Azonnal kikérdeztem ,hogy mi jót művel?! Így most átadhatom a kedves olvasónak azt a műhelytitkot, hogy miképp készült restauráláskor a topolyafa -minta. Az olajba mártott égő parafadugó lecsapódó füstrajzolatának színezett lakkozása adta a megoldást."

(Egy különleges kerékpártípus; 2003)

Szirmai egy szórakoztató különc. Gyógyíthatatlan fantaszta. Sok-sok autós-motoros városi legenda kezdőpontja. Archaizáló ótvarász-restaurátor. Építész-és gépészdiplomás mérnökemberféleség. Regényalak, mert olykor elképzelhetetlen dolgokat művel. Ha szemeddel látod, füleddel hallod, gyakran akkor is.
Szeretné ha ismernék és megbecsülnék, ezért tehetségesen rejtőzködik. Egyáltalán nem ellentmondásos :).