SzocimotoroSOKK -

motomen - 2005-06-05 14:21:39

Pedig a fékeket a teljesítményre méretezik. Méghozzá közvetetten a motor teljesítményére. Ha veszel egy ezt-t ami egy tárcsafékes és 100-al halad mundjuk vezetővel 190kg tömeggel. Ennek fékezése során a mozgási energia a fékeken hővé alakul (ez a fékezés). Ekkor keletkezik x hőmennyiség (energia= 1/2 * tömeg * sebesség négyzete). A fékezés alatt ezt kell a tárcsnak és betéteknek elviselni. De ha veszel GSXR 750 ami pilótával ugyan ilyen súlyú de gyakorta 200-ról fékez, akkor itt 4x a keletkező hő energia.
De ugyan ez zajlik le csak más ütemben, pl kanyargós úton. Etz kanyartól kanyarig elér max 90km mondjuk. Ez neki 9 másodperc. Ez idő alatt minta suzukink már a 200-at közelíti! És ezt a következő 10-20 kanyarban is bírnia kell!
Mit ahogy az enegria képlete mutatja a tömeg csak egyszeres szorzó, addig a sebesség négyzetes. A sebesség forditott arányban áll a tömeggel és egyenes arányban a teljesítménnyel.
Másik téma: nem csavarhat az egy tárcsafék fékezéskor semerre, kivéve akkor ha maga a kerék vonala és a kormány nyak kitérő egyneseket alkotnak: elhúzodott kerék vagy elgörbült villa, görbe váz. Egyébb esetben a kerék tengelyre ható erők, a tengely bekötési pontjai a villán, mint előre ható és a kerék csapágyak mint hátrafelé ható erők támadás pontja kiegyenlitik egymás szimetrikusan. Csavaró nyomaték nem keletkezik. A féktárcsán ébredő erő a tárcsán az agyon a tengelyen a tengely bekötési pontján át a féknyereg bekötésen keresztül zárt statius erőrendszert alkot, tehát az eredő erő nulla. Zárt erőrenszeren nyomaték nem ébredhet sem belső sem külső pontra. Akkor mi csavarja el a kereket?