|
levendel - 2005-02-14 16:57:27
Pool!
"Szóval ebben a pillanatban már nem a múlt számít, hogy milyen motor volt alattad, hanem a jövő"
Ez egy találó mondat, elképzelhető, hogy szállóige lesz nemsokára :).
Ami azt illeti én is igaznak tartom. A bukás pillanatában mindenemet odaadnám, hogy komplett páncélzatom legyen, ez egyértelmű. De addig nem. És szerintem senki más sem. Mert seki se jár azért BKV-val, hogy a benzinpénzen spórolva a létező legjobb – és mellesleg legdrágább – gerincprotektort be tudja szerezni. Inkább valami használható és ésszerű kompromisszumot próbál a biztonság, az anyagiak, no meg a motorozásban megtestesülő szabadságvágy hármasa közt kialakítani.
Pl. nem hinném hogy valakinek is közülünk eszébe jutna BMW C1-et használni, pedig (állítólag) télleg ez a legbiztonságosabb kétkerekű.
Én ugyanebben a helyzetben vagyok, nem fogok protektort venni, csak azért, mert „egyszer ez még nagyon hasznos lesz” .
Ezek számomra tipikusan fogyasztói gondolatok: ha lehetőség van a fogyasztásra és valamivel (akármivel) indokolni tudom, nincs szükségem racionális belátásra, fontolgatásra, ellenérvek felállítására: lehetőségeim határáig fogyasztanom kell a számomra elérhető és érdekes termékek közül. Ha nem lesz rá szükség soha, akkor is.
Miért? Mert ott van a fogyasztóban élő eredetiségre törekvés, amire jól rádolgoznak a gyártók is. Ezt hívom én ruhagyuriskodásnak: lássa mindenki, h én sziklamászó/raftingos stb vagyok, és nem egy akárki bárki.
Ezzel függ össze, h aki nem tüntetően modern és „márkás” cuccokat hord, megkérdőjeleződik a tevékenységével kapcsolatos kompetenciája is: aki ilyen gagyi tárgyakkal veszi körbe magát, biztos nem is ért ahhoz amit csinál, ezért hal majd bele.
Ami még itt fontos az az, hogy a különböző (szabadidős)tevékenységekhez kapcsolódó felszerelések is mind specializálódnak, amivel szerintem azt a célt is szolgálják, hogy máshol ne lehessen őket használni, vagy ha mégis, akkor váljon közröhej tárgyává használója. Ebből adódóan a saját termékcsoportjában sem lehet más területekről származó felszereléseket használni a körberöhögés veszélye nélkül. ( lásd: gőrkoris térdvédő {ilyet használok én is}, biciklis sisak vs raftingos sisak)
Szóval ezért tartom én kissé disszonánsnak azt, amikor valaki olcsó motoron drága ruhában feszít, mert nem tudom eldönteni miért teszi : „kompenzál” - bizonyít valamit a külvilágnak, vagy tényleg azt hiszi, h így van biztonságban, esetleg álsznob az illető. Mindezek ráadásul persze nem is nagyon tudatosuhatnak benne.
Ha tényleg a biztonság a célja, vagy ez a munkája, az más, de bennem mindig a fenti gondolatok jönnek elő, ha valami hobbiból szocimotoros (mint amilyen én is vagyok) több motor árából öltözködik.
Szóval érdemesnek tartok némi töprengést a súlyos költekezések előtt arról, h tényleg kell-e egyáltalán az amit meg akarok venni. Hogy nem adódnak-é más alternatívák .
Ami ruházat szerintem és nekem kell: jól illeszkedő, kényelmes sisak: nekem van egy ilyenem,és ez az egész levélváltás is itt kezdődött: ehhez kerestem valami emberi áron szállított plexit és nem az Arai 15.000 Ft.-os ajánlatát.
Motoroskesztyű és valamilyen térdvédő leginkább a hideg ellen nélkülözhetetlen: műtött térdemet és lefagyó kezeim évtizedek múlva is használni akarom. A térdvédő akkor se árt, ha ajtót nyitnak a sorban.
Ez egyértelmű, ugyanúgy a nem széláteresztő kabát és hidegtaszító bakancs/csizma fontossága, ami télleg kell ahhoz h kicsit cinkes helyzetekből is egyben kerüljek ki.
Részemről ezek a kritériumok állnak, az aktív biztonságtechnika meg annyi, h ésszel megyek és figyelek mindenre, valamint igyekszem az Úrnak tetsző életet élni :), eséskor meg nem pánikba esni, de leginkább soha nem esni.
A szoci gerincvédő ötlete egyébként jól hangzik.
Lac
|
