SzocimotoroSOKK -

shamen - 2006-03-28 09:39:15

Hi Levendel!

Nem mondanám, hogy nincs érzékem az iróniához. Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem minden helyzetben. Nekem az idézett megjegyzésről nem az irónia, hanem a szemtelenség kifejezés jutott eszembe. ( Ehhez igazodott a szankció is. )
De ha már itt tartunk, akkor mondja meg valaki, hogy hol a határ az irónia és a szemtelenség között. El lehet-e pontosan különíteni? Vagy minden csak nézőpont kérdése?
Félig teli, vagy félig üres a pohár? Ha egy beosztott piszkálja az orrát, az gusztustalanság, ha egy főnök, az tisztálkodás. És még lehetne sorolni a példákat, amikor a nézőpont dönti el, hogy mit tartunk jónak, helyesnek.
Az esetek jelentős részében nem állunk egy oldalon, mert foglalkozásomból adódóan én egyes dolgokat másként értékelek. Mint ahogyan másként látom én egy médiamenedzser, egy újságíró, egy kőműves, vagy egy hentes munkáját.

De menjünk egy kicsit vissza a múltba. Játsszunk „a rendőr is volt ember”-t. Annak idején engem is kergettek a zsaruk, mert két személlyel téptem a Simsonnal. De volt egy tuti helyünk, ahol le tudtuk rázni őket. Ha-ha-ha. Aztán mikor felszereltem és visszaidéztük a régi dolgokat, akkor csak nevettünk rajta. De ugyanez a helyzet manapság is. Fiatal kollégákkal elemezzük az elmúlt találkozásokat.

Üdv! Shamen