|
shamen - 2005-12-14 10:49:45
Én nem ellentmondásnak nevezném, hanem jogértelmezési anomáliának. Az írott jogszabály a jogalkotó akaratát hivatott kifejezni, az ítéletekben és az állásfoglalásokban viszont a jogalkalmazó értelmezése van benne. Sőt még a jogalkalmazásban sincs teljes egység. Területenként ( megyénként) is lehet más és más. Amiért az egyik bíróság elítél, azért a másik nem. Élő példa a rendőrök 13. havi fizetése. Zala megyében megítélték nekik, Somogyban nem.
De a jogszabályok átláthatatlanságáról és értelmezhetetlenségéről már írtunk régebben.
A másik kérdés a baleset. A rendőri intézkedés nem von maga után egyértelműen szabálysértési eljárást. Ha nincs megegyezést és rendőrt kell hívni még mindig van lehetőség rá, hogy helyszíni bírsággal záruljon az ügy. A rendőr megállapítja, hogy ki a felelős, és amennyiben lehetőség van rá felajánlja a bírságot az okozónak. Amennyiben elfogadja, akkor csekk megír és vége. Ha nem, akkor feljelentés. Ha mindkét félnek van szabályszegése és elismerik, akkor szintén csekk és vége. Ha egyik sem ismeri el feljelentés. Ha csak az egyik ismeri el, akkor neki cumi, mert nem lehet egyazon eljárásban az egyik felet bírságolni, a másikat pedig feljelenteni. Kettős felelősségnél a bírság összege lehet eltérő is, amennyiben a rendőr veszi a fáradtságot és mérlegeli a két szabályszegés „súlya” közötti esetleges eltérést.
Személyi sérüléses balesetnél – elvileg- nincs bírság, feljelentést kell tenni. Anyagi káros balesetnél, amennyiben kiemelt szabálysértési kategóriába tartozik a baleset oka, akkor nincs mérlegelése a rendőrnek feljelentést kell tennie. Ezek az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet közlekedési szabálysértések fejezetében vannak. Van ebben némi huncutság, ugyanis szabálysértésért minimális esetben lehet jogsit a helyszínen elvenni. Ha bírságot szab ki a rendőr és azt a polgár átveszi, akkor gyakorlatilag az ítélet jogerőre emelkedik, további intézkedésnek nincs helye ( kivéve, ha jogsértő a bírság kiszabása ). Max. összeg 10.000 Ft. Viszont szabálysértési eljárásban ennek többszörösét is kiszabhatják, plusz 1 évig eltilthatnak. Mondjuk nem minden rendőrnek tetszett ez a módosítás annak idején, mert ez lényegesen több papírmunkával jár.
Említetted a gyorshajtásos és mackósajtos ( vagy dobozos mackósajtos ) esetet. Nos ebben sincs teljes egység. Nálunk Szolnok megyében szakértővel vizsgáltatják a sebességet, valamint azt is, hogy a megengedett sebességgel haladva bekövetkezik-e a baleset. A felelősség megítélésében jelentősége van a sebességnek. Viszont van olyan „tájegység”, ahol azt mondják, hogy nem adott elsőbbséget feleljen ő teljes mértékben, a sebességnek nincs jelentősége.
Ezek általában feljelentéses szabs. ügyek, vagy inkább bűnügyek. Sebességtúllépéses baleset nagyon ritkán zárulhat a helyszínen, mivel a rendőr nem traffipax. Valaki erre úgyis figyelmezteti a helyszínen, ha más nem, akkor az okozó.
Természetesen tudunk hozzávetőleges sebességet mondani a féknyom és a rongálódások alapján, de ez nem hiteles, viszont arra jó, hogy el tudjuk dönteni szükséges-e esetleg szakértő bevonás. Ha van kedve valakinek számolgatni féknyom alapján, akkor adok egy képletet. V= √ ( 2 x b) x fékút x 3,6. Nem tudom, hogy hogyan fog a gyökjel átmenni, azért elmondom, hogy az elejétől a fékút végéig tart. A képletben a „b” a lassulási érték. Egy átlagos személygépkocsinál száraz úton 6 és 8 m/s² között szokott lenni, nedves úton kb. 5.
Példa: Lada, 20 méteres fékút. Gyök alatt (2x6)x20 x 3.6= kb. 55.8 km/h.
Balesetes szabs. ügyben a rendőr a helyszínen nem veszi el a jogsidat, de ha kiemelt szabs. miatt tesz feljelentést, akkor az eljárás végén nyugodtan számolhatsz eltiltással.
A biztosítási dolgokban nem vagyok otthon, ezért pontos választ nem tudok adni. A rendőrségi eljárás csak a szabályszegést érinti, a kártalanítás teljesen biztosítós hatáskör. Feltehetően nincs kötelezően előírva a rendőri intézkedés, de jobban jársz, ha rendőrt hívsz. Sokszor még így sem fizet a biztosító. Volt emiatt már szemrehányás. Egyszer egy bírónővel beszéltem, aki fel volt háborodva azon, hogy az ő „A Magyar Köztársaság nevében” hozott végzését egy érettségizett biztosítási ügyintéző felülbírálta.
|
