hu
: Főoldal : : Fórumok : : Feliratkozás a levlistára :
2018. november 20. kedd 
Jolán

:: Egy kép ::

:: Címlista belépés ::
email:
pass: 

:: Szavazás ::
Milyen hatással van rád a benzináresés?

Imádkozom, hogy tavaszig kitartson (61)

Már a kád is csurig benzinnel (10)

Eladtam az összes MOL részvényemet (2)

Hosszabb nyári túrákat szervezek (4)

Ez hülyeség, most is 5ezerért tankoltam, mint máskor (33)

Ez egy ilyen év, folyton esik (3)

Ideje kivenni a fojtást! (17)


:: Ajánlott böngésző ::

- Fórumok -
Új hozzászólás

Felhasználó: 
Jelszó: 
Hozzászólás:


Teknőc - 2017-08-27 16:03:28

Akkor kicsit tisztábban beszélek:
Olyan trauma ért, Tény.
Az emberek 98% még hasonlót sem élnek meg.
Bizonyított, hogy az ilyen esetekben az ember teljesen megváltozik.
Tapasztalom. az értékrendem kicserélődött, s most is változom.
Hogy borúsan látom: az elmúlt 1 évben minden nap újra próbálom kezdeni, újra felállni.
S mindennap padlóra küldenek a trauma miatt. Mert mindenki az általa -vélt igazságot, véleményt - Ordítják rám, bélyegeznek meg, holott ha tudnák a valóságot..
-Hősként ünnepelnének.
Munkát nem kapok, mert akkor –az- történt velem. Nincs erkölcsi…
Semmin élek, tengődök már több mint egy éve, feleségem tart el. Tönkre mentem.
(sem tankolni, sem műszakira nincs keretem)
Szeretnék munkát kapni, szeretnék új életet kezdeni, de nem engedik, mert akkor Rendvédelmis voltam…
Igyekeznek jogilag is megtörni, mert anno a média az esetről mást állított.
Éjszaka még rosszabb, a traumát mindig átélni, újra-újra megélni.
Igen rosszabb, néha jobb.
Barátok nincsenek, megölte a munkahely, vagy csak kollégák voltak, akik maradtak messze vannak, vagy nem tudnak, avagy nem is akarnak keresni. Nem tudok kivel beszélgetni. Sokáig a fb. osztottam meg mindent, társaságot keresvén. De mindenki én is belefáradtam abba is. Néha gondolok a motorra, jó lenne, de nem érzek belső indítatást. Mert még a trauma elő jön. Múltkor sikerült elmenni a Szikire, de, azóta sem ültem fel az mz-re. S hidd el, azért mert látok, figyelek, nincs negatív gondolatom van az emberekről.
Viszont van egy-egy visszatérő rossz gondolatom, s azzal küzdök éjjelente, hogy teher vagyok, felesleg, haszontalan. Ezért mentem el magamtól Dokikhoz, akik azon csodálkoztak, hogy tudom így tartani magam a tesztek kimutatták. Hogy még mindig teljesen normál a reakcióm, s értékeim normálisak. (Ezért nem is érezték azt, hogy komolyabb kezelés kelljen, heti beszélgetésnél. Már nem is tudom mióta nem jártam azon se.)
De nem vagyok erős, sőt, lehet, hogy csak teszek még egy kísérletet, felhívom a Dokikat.
Egyébként az egy dologtól tartok, hogy nem bírom ki a végét a dolgoknak, s megoldom magam. S akkor viszont a feleségemnek okoznék bajt, másnak nem. Ezért nem is akarok erre az útra lépni. De nehéz ezt belátni, így élni.
Teknőc
:: Fórumok ::
Jawa (27039)
Izs (610)
Motoros túra (17660)
MZ (48890)
police (1763)
Simson (3404)
Pannónia (6541)
Motorszervíz (2866)
Dnepr (125)
Ural (61)
Átépítés (910)
Csepel (1960)
Junak (318)

:: Keresés ::




www.motoros.hu