SzocimotoroSOKK -

Zapkorte - 2006-08-07 14:47:29

No, a lényeg az, hogy vannak benzinben oldott alkidgyanták, ez amolyan trinát féle, és 24 óra száradási idejű, aztán vannak nitrózománcok, ez gyorsan köt és gyönyörűen kitéglásodik, vannak kétkomponeneses polimerizálódó festékek, amik bekeverés után kötnek ki, mint az epokitt, ezek nitróval vagy vizzel higithatók, melyik mivel. Aztán ezeket különböző gyártók különböző receptek alapján csinálják. Általában itt is igaz, hogy minél drágább, annál jobb, és a határ a csillagos ég. Vannak még alapozók (manapság a cinkkromátos "bemarató" alapozókat sztárolják), vasra, műanyagra külön-külön, erre jön egy "filler" vagyis töltőalapozó (magyarul szórókitt), ha szép a felület, akkor ez el is hagyható, aztán arra a szin, és arra a lakk.
A festésnek meg az a lényege, hogy vagy spirál alakban, vagy jobboról balra huzogatva lefújod. Arra kell ügyelni, hogy a fújni kivánt felület fölött egyenletesen mozgasd a fujót, szóval pl. ha váltott irányban haladsz, akkor a fordulópontok mindig a munkadarab mellett legyenek. Hát nagyjából ennyi a tudomány, illetve még annyi, hogy minden fujás előtt meg kell csisolni a felületeket 800-as vizpapirral, folyó viz alatt (hogy ne tomje el a csiszpor a papirt), meg le kell zsirtalanitani higitóval.