|
peti74 - 2005-04-08 20:37:06
K-rudi ! És mindenki akit érdekel.
Khmm. NEM kell összekötni a dinamón a DF és a D+ csatlakozókat. A DF-re dugott vezeték másik végét a feszszab. DF pontjára, a D+ ra dugott vezeték másik végét a feszszab. D+ pontjára kell cstlakoztatni.
Az előtétellenállás helyét pedig nehogy rövidre zárd, mert az az ellenállás párhuzamosan volt kötve a gerjesztőtekercsekkel, tehát azokat is rövidre zárnád.
No akkor, az egyenáramú dinamó rövid elmélete (olvasd végig figyelmesen ) :
A dinamó forgórésze mágneses mezőben forog, ezért a mágneses mező erősségével és a forgás sebességével egyenesen arányos feszültség keletkezik a kommutátorokon. A mágneses mezőt az állórész tekercseben folyó áram gerjeszti, ezért az állórész tekercseit gerjesztőtekercseknek nevezzük, az állórész tekercseinek kivezetését pedig egyszerűen gerjesztésnek. Az egyik szénkefe le van testelve, ő a "D-", a másik szénkefe pedig a "D+", tulajdonképpen azon keletkezik a power. Ez vezetjük tovább a feszszabályzóra és azon keresztül a többi fogyasztóra.
A fesszabályzó feladata, hogy ezt a feszültséget állandó értéken tartsa. Ezt ő úgy oldja meg, hogy a D+ on beérkező áram egy részét a DF pontján visszaadja a gerjesztőtekercseknek. Amikor a fordulatszám változik akkor a fesszabályzó mindig annyi áramot vezet vissza a gerjesztőtekercsekbe, hogy a D+on keletkező feszültség állandó maradjon. Ha a fordulatszám növekszik, akkor a gerjesztést csökkenti, ha a forulatszám csökken, a gerjesztést növeli. Tulajdonképpen a gerjesztett mágneses mező erősségét változtva tartja állandó értéken a D+ feszültségét.
Dinamók esetében a feszszabályzó másik feladata, hogy az akkumulátort és a D+ pontot csak akkor kösse össze, amennyiben a d+ on már nagyobb feszültség keletkezik mint az aksin, mert akkor már a dinamóból folyik az áram az aksi felé és nem fordítva. ( ha fordítva lenne, akkor a dinamó megpróbálna indítómotorként viselkedni, ami nem fog neki sikerülni és a szerkezet hamar szénné ég). A feszszabályzó ezen funkcióját nevezzük „visszáram-kapcsolásnak”. Ha egy mechanikus szabályzó a visszáramkapcsoló reléje nem működik helyesen (elállítódik), akkor vagy nagyon későn indul meg a töltés – ez a jobbik eset, vagy túl korán kapcsol, esetleg csökkenő fordulatszámnál későn bont (szikrázástól összeragad), ezért a dinamó leég – ez a rosszabik eset.
Az elektronikus feszszabályzó azért jobb, mint a mechanikus, mert a szabályzási folyamatot egy zener-diódával vezérelt tranzisztor végzi, ezért ez a szerkezet soha nem állítódik el, mindig pontos, mert nincsenek benne se relék, se szikrázó érintkező felületek, se egyre gyengülő rugók, mint a mechanikus szabályzókban. Az elektronikus feszszabályzó visszáram-kapcsolását is félvezető végzi, ezért gyakorlatilag az tudja a feladatát. Az elektronikus feszszabályzó mindössze kihozza a vezérlési folyamatból a maximumot.
Amennyiben a dinamó D+ csatlakozoját összekötjük a DF csatlakozóval, akkor a D+ on termelt összes áram visszajut a gerjesztésre, tehát a fordulatszámmal arányosan növekszik a gerjesztő mágneses mező erőssége, a D+ on termelt feszültség pedig a fordulatszám négyzetével lesz arányos. Ezt az állapotot nevezzük szabályzás nélküli vagy öngerjesztéses állapotnak.
Előző levelemben írtam, hogy a dinamó kipróbálásának első lépése lehet egy rövid idejű öngerjesztéses próbaüzem. Ha a 6V-os dinamó D+ on mért feszültsége ilyenkor megszalad legalább 25V-ig (de lehet 30 V is) akkor a dinamó feltehetőleg jól működik (sokáig nem szabad így működnie, mert leéghet, de 2-3 perc nem számít).
Ez az első lépés azért is hasznos, mert a gerjesztőtekercsek vasmagjait kis mértékben felmágnesezi, ezért minden indításnál egyértelműen elindul a gerjesztési folyamat ( Tudniillik egy kis „megjegyzett” mágneseség kell legyen a vasmagban, ami miatt a forgórészben kicsi áram keletkezik, ami visszajutva a gerjesztőtekercsekbe mágneses mezőt csinál, ami miatt már nagyobb áram tud keletkezni a forgórészben… és így tovább. Ez az „indítási folyamat” vagy szakzsargonnal „megfolyás” ). Ugyanezt a célt szolgálta a régi motoros „öregek” azon tanácsa, hogy ha a motor sokat állt, akkor indítás előtt érdemes az aksi pozitív sarujáról hozott vezetéket 1-2 mp-re hozzáérinteni a DF-hez „indítási” felmágnesezés céljából.
Ezeknek a dinamóknak a sajátossága (sajnos), hogy még az öngerjesztés állapotában is csak kb. 1300-1500-as fordulaton tudnak 7 V-ot előállítani. Éppen ezért a feszültségszabályzó 1300-1500-as fordulatig D+ teljes feszültségét visszavezeti a DF-re, és csak ez fölött kezd el szabályozni , mert akkor van mit szabályozni. Ez azt is jelenti, hogy egy 6V-is egyenáramú dinamó soha nem fog tölteni alapjáraton, a töltés csak kb. 1300-1500-as fordulaton indul meg (ha csak a gyújtás áramköre fogyaszt, kb. 5 W ), de pl. a tompítottat is bekapcsolva (az még kb. 35-45 W), az akkumulátornak már csak kb. 2500-3000-es fordulat fölött jut majd töltőáram. Mivel átlagos motorozás alkalmával a motor az üzemidő jelentős részét a 2500-3000-es fordulat közelében vagy az felett tölti, ezért lehetséges, hogy folyamatos tompított fény mellett sem merül le az aksi. Azonban ha a városi dugóban araszolunk és égetjük a tompítottat, bizony előbb-utóbb félre kell állnunk mert az aksink lemerült.
Ha kisfordulaton tarjuk a motort, és dinamó dolgozik bennne, akkor ne égessük a tompítottat, hagyjunk áramot az akkumulátornak is az életben maradásra.
Ezeket csak azért írom, mert mindig ennek tudatában kell kijelentenünk, hogy a töltésünk jó vagy gyenge.
Teccik már mindent érteni dinamó ügyben ?
Peti74 |
