SzocimotoroSOKK -

ad4890 - 2004-09-23 02:35:50

A VW a tárcsás megoldást alkalmazta (pl a régi passaton és a T3-as transporteren, volt szerencsem ilyet javitani)

Ott úgy müködik, hogy a bütyök helyére egy acéltárcsa kerül, rajta négy kivágás. A jeladó pedig U alakú, egyik szárában mágnes, másik szárában hall IC. háromeres vezeték megy a gyújtásmodulba.

Egyébként a hall-jeladó a mágneses téreröt alakítja elektromos feszültséggé. Minél nagyobb a térerö, annál nagyobb a feszültség. Ha egy mágnest forgatsz a jeladó elött, akkor egyszer nincs térerö, egyszer van, tehát a jelfeszültség is nincs-van jellegü. Ezzel akár már meg is hajthatod a végfokot.

Ha viszont egy réselt tárcsát forgatsz a mágnes és a jeladó között, akkor teljesen más a helyzet. A mágnes miatt a gerjesztés állandó. Ha levegö van közte, akkor ugyanakkora gerjesztés mellet kisebb térerö lesz, ha acél van közte, akkor meg nagyobb térerö (mert nagyobb a permeabilitása). A feszültség tehát kisebb-nagyobb jellegü. Ez közvetlenül nem jó a végfok meghajtására, kell egy jelformáló. Ez lehet egy schmitt-trigger, de inkább egy derivátor és egy bistabil. Az igy megformált jel már alkalmas a végfok meghajtására, és azzal az elönnyel jár, hogy nem olyan érzékeny a zavarokra.

A modern autókban egyébként nem használnak hall jeladót. Induktivat használnak. Ugy néz ki, hogy a bütyök helyén egy "dobócsillag" forog. Ennek a széléhez van rakva egy rúd alakú vasmag, amire tekercs van csévélve, A vasmag végéhez egy mágnest tesznek. A térerö itt is hasonlóan alakul, mint a fent leirt esetben. Ha a csillag csúcsa van a tekercs elött akkor nagy a térerö, különben kisebb. A tekercsen kialakuló feszültség a térerö deriváltjával arányos. A tekercs már a jelformálás egy részét elvégzi, és azzal az elönnyel jár, hogy még kevésbé zavarérzékeny. Ezenkivül kevésbé hajlamos meghibásodásra.