SzocimotoroSOKK -

Árpád - 2012-09-07 18:42:02

Ez nagyon sántít. Egyfelül először azt mondod hogy a tranyó maradék feszültsége kisebb mint a feten eső feszültség. Ezért nagyobb feszültség van trafón és a tranyó is kevésbé melegszik mint a fet.
Mihelyt szóba kerül az hogy dinamikusan kell nézni a dolgot, a görbét kell nézni, megpróbálsz oldalra kitérni.
A teljesítményről is írtam. Cáfold meg hogy ha a görbe nem elég meredek akkor a felfutó élen feszültség és áram is együtt van jelen a tranyónál, tehát teljesítmény is lesz. Azaz a tranyó melegedni fog a fettel szemben, amin a görbe hivatalból meredekebb, mivel a fetnek ellenállása és nem dinamikus ellenállása van. Szóval a disszipált teljesítménytől elmentél oldalra a szikra irányába. Bizonyos fokig ez jogos volt mert azt is megemlítettem. De a teljesítményről hallgatni nem szép dolog.
De legyen. Vegyük a szikra és a görbe kapcsolatát.
Feszültség görbéről volt szó, ugyebár?
Az áramot csak számolni tudod. Ha ismered az induktivitást, a vasmag adatait. Tehát vagy méred a megszakítás pillanatában az áramot vagy azzal nem számolhatsz, mert kiszámítani nem fogod tudni az áramot mivel nem ismered a trafó tényleges adatait. Marad a feszültség görbével való operálás.
Ami biztos az az, hogy a mágneses tér felépülési ideje még mechanikus kapcsoló zárt állásában is a tengely forgásának periódus idejének nagyságrendjébe esik.
Tehát kérdéses hogy trafón felépül a teljes tér a megszakítás pillanatára.
Erre írtam hogy ha látjuk a görbét el kell gondolkodnunk azon hogy mennyire meredek a meredek.
Legjobb tudomásom szerint a gyújtótrafon 6ezres fordulaton kell a fél periodus idő , különben máris gyengül a szikra. Azaz 6ezres fordulaton bármennyidőt vesz el a felfutási idő, az a szikrát gyengíti. 3ezres fordulaton negyed periodusidő tartalék van, utána kezd el a szikra gyengülni. és így tovább a különböző fordulatokon. Ehhez kell hozzávetni a felfutási időt, hogy belefér e.