Igen, de ahogy nézem, a 11kW-os határ ott is igaz, sőt a többi kategória is olyan mint itt. Viszont találtam olyat, hogy Ausztriában B-s jogsival is vezethetsz ilyen motort, ha az legalább folyamatosan 5 éve megvan, és el kell végezni egy 6 órás vezetési tanfolyamot. Ezután kiállítanak egy új jogsit, amibe beírják a B mellé hogy Code 111, és már vezetheti is.

Tudtommal Németország pont egy ilyen hely :) Egyébként a yamaha európai honlapját nézegetve nem találtam olyan 125-öst, ami túllépné ezt a határt. Az amerikai oldalon viszont egy-két 4ütemű robogó kivételével egy darab 25-öst se látni. Lehet, hogy oda nem is szállítanak.

Kérdés hogy a magyar piac van-e fojtva, ugye az A1-hez ez a teljesítményhatár. Hogy az EU országai ettől hogyan térnek el azt nem tudom. Az biztos, hogy van ahol autós jogsival 125-ös motor vezethető.

Nem csak azért vannak folytva, hogy beleférjenek a 11kW-os korlátozásba?

Megvan, az EK irányelvében 150ccm a határ, itt válnak ketté az előírt emissziós határértékek a motorkerékpárokra vonatkozóan. A HC értékben van amúgy különbség, a 150ccm alattiaknál többet enged meg, ezért férhetnek bele még kétüteműek. Lehet azért vannak a 125-ösök már fojtva, hogy a limitet ne lépjék túl.

Ja látom, alig pár típus van már csak náluk is.

Az Aprilia és a Cagiva még gyártanak 125-ös utcai kétüteműt, folytott motorral, de szerintem már nem sokáig.

Elég lehangoló egy látvány....
Az a katonai kivitel viszont érdekelne.:)

A motorkerékpárok nem, azok még az Euro-3-as besorolásnál tartanak, a gépkocsi meg már Euro-5-nél.
Kétüteműt még lehet, de azok sem nagyobbak 50 köbcentinél (legalábbis nem tudok róla). Egy 125-ös robogó, ami már motorkerékpár, az négyütemű.

Hja, igen.
Az unióban még lehet kétüteműt gyártani ugye? Lásd robogók. Nem ugyanazok az emissziós feltételek vonatkoznak a motorokra mint a kocsikra?
Hazatelepítjük a gyárat? :)))

Ezt olvastátok? :)

http://sebessegoltara.blog.hu/2010/01/08/es_sirjatok_neki_nagyon_faj

Ha már gyűrű, van valakinek tapasztalata olyan gyűrűvel, ami matt fekete? Kivéve azt a részét ami a hengerrel "érintkezik", az a rész teljesen fényes.
Ilyet kaptam legutoljára, de gyanúsak ezek a fekete gyűrűk :S

Korábban szerettem volna keménykrómot "vésetni" a hengerfalra, sajna itthon senki sem foglalkozik vele, ezért próbáltam infót szerezni, mi újság a nicosil fronton. Nicosil-os hengerhez viszont nicosil-os dugattyú kell. A hagyományos dugattyúgyűrű nem sok pénz, a német holmik 500 huf/db már elérhetők.

Akkor jó pár szezont el fogsz tudni vele gurulni. Ezek elég márkás gyűrűk, lehet a végén tovább tartanak mint a henger.:) Egy átlagos szürke készlet mennyit kóstálhat?

Nagyjából, 7-8 ezer km szalad egy-egy szezonra válaszott kétkerekűbe, elsősorban nem modernkori jawa masinába, amit kizárlóag a meleg időszakban, májustól szeptemberig, szabadidős programként használok. Tehát nem vagyok egy full gas eddie. A gyűrűk szettben kaphatók,(1 króm+2 szürke) nagyjából azonos áron van a Mahle és Götz is, ami nagyságrendileg 3500 huf.

Persze hogy nem annak szántad.
Egy tesztnek is felfogható, bár nem tudom mennyi km-t tekersz bele egy év alatt, hogy ne nyugdíjas korunkban tudjuk meg az eredményt.
Most így fejből nem tudom megmondani, de a három kopott gyűrűnél nem volt szemmel láthatóan eltérő a gyűrűhézag. Lehet a krómos tovább fogja bírni, de a másik kettő ugyanúgy el fog szerintem kopni. Árban mi a difi a krómos meg a sima között?

Vannak ám egyéb, izgalmas ötleteim is: pl. kardános Jawa, platós-hernyótalpas Jawa, légrugós Jawa stb. Amikor eljön az ideje, természetesen számítok Rátok,
üdv

Na, ja... Azonban nyilván nem hadüzenetnek szántam az efféle sejlő innovációt, kizárólag a baráti véleményetekre voltam kíváncsi. Persze, ettől még, hogy én króm+ gyűrűket rámolok az egyik blokkba, nem jelenti a világ végét, nem igaz? Szívesen foglalkozom a szabadidőmben a jawa-val, ami számomra egy klassz kikapcsolódás, nem pedig hidegháború.:)

Adj egy email címet (úgy könnyebb ábrákat küldei) megpróbálok segíteni!
Üdv: Gyula-bá

Tisztelt Gyula-bá,a jó barátomtol megkaptam a felhasználónevét és most a saját evemben írok, régi feszszabályzó lekötésekor egy test kábelt(testről)és két-két összesodort veztéket kötöttem ki és ezeket kötöttem közvetlenül a gyújtás felé menő vezetékekre és később ezeket szakítottam meg az új feszszabályzóval(mert a régi helyére nem fért ezért tettem a szerszámos doboz oldalára) az egyetlen új bekötés az elektromos feszszabályzónak van egy +6v-os lába és ezt kötöttem rá az aksifelé a gyujtáskapcsolótol érkező vezetékre még a biztosíték elé,ami egyébként negatív mert ez pozítív testelésű gép (legalábbis amikor összeraktam és beidítottam pozítívra kötött testel akkor a régi feszszabályzóval volt plusz 8,6-9V-om az aksinál fordulaton és ezért cseréltem)

Hogyne lenne, fémalkatrészek felületének kopásállóság növelése, lásd pl. : Jawa fogaskerekek, valamint esetünkben a deviancia kezelése, a morál javítása. :)

Mi azt vettük észre, hogy halvány fogalmad sem volt arról, amiről Miklósbácsi ír, ennek ellenére cinikusan belekötöttél, ahogy velem is tetted. Idézek írásaidból, aztán döntsd el , hogy viszonyulnál egy ennyire ostoba, tudatlan alakhoz, aki életében nem hallott a termokémiáról, a kéregedzésről, de ebben a témakörben itt akarja osztani az észt.

" -Kedves Miklósbácsi ismét pontatlanul fogalmazol!Tehát továbbra is kíváncsian várom a "kéregötvözés" fogalmának tisztázását.
-Azóta utána néztem a dolognak félig igaz amit mondasz "termo-kémiai eljárás" ebből a "termo"-igaz (ugyanis az ötvözet létrehozásának elengedhetetlen feltétele az olvadék)a "kémiai"-hanis az ötvözet nem vegyi reakció eredménye)! A további féreértések elkerülése céljából
Úgy látom nálad a felületkezelés fogalmába valóban csak a mosogatás tarozik bele (a te szavaid)az említett oldalon másról is értesülhetsz!
-Ha nem tévedek a hozzászólás nem neked szólt
-Még mindig nem veszitek észre, hogy itt két külömböző dologról van szó? "

De, mi, tudjuk, miről van szó . Van többek között olvasztásos és kémiai ötvözés is, ezt te nem tudtad, sőt, tagadtad éppúgy, mint a kéregötvözés tényét. Te hitted azt, hogy ötvözni csak és kizárólagosan olvasztással lehet ki is álltál e mellett, és ezt a vitát bizony nagyon elbuktad.
Legközelebb, ha itt akarod futtatni magad, előbb tájékozódj , keress anyagot a hozzászólásodhoz, ne arra a kevéske tudásra hagyatkozz, ami a buksidban van. Nem szégyen, ha valaki nem tud mindent, de az már ciki, ha ennyire beégeti magát, mint te. Jó lesz, ha leszoksz a kioktató stílusodról is , mert én például ezt látva kapcsolódtam be , nem kicsit csípte a szememet, amit műveltél. Mindenesetre, rendesen megalapoztad a jövődet ezen a fórumon.
Téma ezennel részemről lezárva, ennyi volt.
Üdv: : Fullkopy bácsi

Javítva
Elnézést elnéztem a 359-es pozitv , 559-es negatív testelésű (kapcs. rajzot nem ismerem).
A JAWA a 6V-os modellekben a dinamó gerjesztő tekercsének test oldali végére kötött szabályozót alkalmaz. A lengyel szab.-ról írtak erre is érvényesek.
Üdv: Gyula-bá

Valószínüleg hibás az el. bekötés ugyanis az 559-es eredetileg pozitiv testelésű (hacsak az el kapcsolást át nem alakították), kapcsolási rajz:http://www.szocimotoros.hu/download/jawa250359e.jpg
Az említett lengyel fesz szabályozót nem ismerem de azt tudom, hogy nagyon ritka az olyan szabályozó amelyik a fenti bekötéshez alkalmas (én nem ismerek ilyet)!
Üdv: Gyula-bá

Az egész a krómbevonatú gyűrűkről indult, csak idáig "fejlődött". Nem tehetünk róla, hogy hiába mondja több szakirodalom is, hogy felületi ötvözés a módszer azt a jelenséget használja ki, hogy izzításkor a darab felületével érintkező anyag atomjai bediffundálnak a munkadarab külső rétegébe. Nincs itt sehol hogy meg kell olvasztani, mint pl. egy fémszórásnál. Persze hogy nem ugyanaz a kettő, de az volt állítva, hogy csak olvasztással lehet.
Amúgy tényleg tök felesleges a Jawa-ba mindenféle extra gyűrű meg ilyesmi, azt kell belerakni amivel kitalálták.:)

Következő kérdésem volna a vitatkozó felekhez. Az egész ötvözéses témának mi köze van a jawa fórumhoz? Az ég világon semmi.

Még mindig nem veszitek észre, hogy itt két külömböző dologról van szó?
1)Amiről Ti beszéltek (csak redetileg nem erröl volt szó):
"Ötvöződúsítás vagy termokémiai kezelés történhet aktív szabad ötvöző atomokat leadó.porközegben, sóolvadékban vagy gázközegben. Az eljárások célja a kezelendő tárgy felületének feldúsításaa tárgy anyagában oldódó fémes vagy nemfémes elemmel (vagy elemekkel), növelt hőmérsékleten, diffúzió révén, megfelelő koncentrációra törekedve. …. Fémes elemekkel a kromálás, alitálás, titánozás, vanádiumozás, volframozás, …; nemfémes nitrocementálás, karbonitridálás, titánnitridálás, oxinitridálás, szulfonitridálás, elemekkel a cementálás, nitridálás, boridálás, szulfidálás, szilikálás, … több elemmel a
nitrocementálás, karbonitridálás, titánnitridálás, oxinitridálás, szulfonitridálás, oxikarbonitridálás, krómalitálás, krómboridálás, … valósul meg."
Forrás:http://www.bgk.bmf.hu/~aat/oktatas/menedzser/TF/NTF11ea.pdf 46.oldal
2) Amiről én beszélek (eredetileg erről volt szó):
"A felületötvözés, nagy energiasűrűségű hőforrásokkal (lézer, elektronsugár) végzett felületi átolvasztás, amelynek során az előzetesen vagy a folyamat közben felvitt ötvözőanyag belekeveredik, beleolvad, beleötvöződik az alapanyag megolvasztott, majd gyorsan megdermedő felületi rétegébe."
Forrás: Ua. 51.oldal
No koment! Vége.
Üdv:Gyula-bá

Kezdesz unalmassá válni.. íme a felületi ötvözés ( "kéregötvözés" , ez bizony a régi neve, szakkönyvekben is szerepel keress csak rá ).

"Alkatrészek és szerszámok élettartam növelése nitridálással és boridálással

Dr. Schäffer József
egyetemi adjunktus
Szabó Endre
egyetemi adjunktus
Dr. Tisza Miklós
egyetemi tanár

Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszék

A felületi réteg tulajdonságainak javítására igen hatékony módszer a termokémiai kezelések alkalmazása.

Nitridálás alatt a vas és ötvözeteinek nitrogénnel való felületi ötvözését értjük."
Kis lecke neked termokémiából, mert szerinted " mindenki tudja" , mi az, de te a jelek szerint nem....
Már megint nincs olvadék, mégis van ötvözés.. muris, mi ? Ráadásul gáz az ötvöző :) ..
Amúgy, én nem írtam ám olyat, hogy a felület olvasztásával nem lehet felületet ötvözni..
Ennyit a " téves kijeletésemről" , ami úgy tűnik, mégsem téves .
Forrás:
http://www.met.uni-miskolc.hu/doc/alkszer/index.html#1.1.

Ismét sikeresen bohócot csináltál magadból.
Üdv : Fullkopy bácsi :)

Felületi ötvözés: A módszer azt a jelenséget használja ki, hogy izzításkor a darab felületével érintkező anyag atomjai bediffundálnak a munkadarab külső rétegébe. Speciális esetben különböző fémeket is alkalmaznak felületi ötvözésre (alumínium, króm, ón, titán, volfrám stb.). Nitridáláskor nitrogént diffundáltatnak a munkadarab felületi rétegeibe, a kemény kérget a kialakuló nitridréteg okozza. A nitridálást általában NH3-tartalmú gázzal végzik. A cementálás során a munkadarabot széntartalmú közegben izzítják, melynek során nagy karbontartalmú ausztenit vagy cementit képződik a felületi rétegben.

Szal nem kell hogy megolvadjon. Innentől kezdve nincs miről vitatkozni, részemről befejeztem, mert kérgesek lesznek az ujjaim.:D

Ja hogy én beszélek hülyeségeket, nem kell ám burkoltan fogalmazni. No akkor olvasgasd tovább az ő anyagait, nincs szükséged itt a fórumon senki tanácsára.

Nem "adtam a tudatlant" hanem valóban nem hallottam ezt a kifejezést de miután nem kaptam kielégítő választ utána néztem, az általad jelzett böngésző segítségével. Mellékesen, hogy ki beszél hülyeségeket egy egyetemi oktató vagy Te annak eldöntése magánügy.
Üdv:Gyula-bá

Elnézést elírtam, természetesen "kéregötvözés". Kösz a javítást.
Üdv: Gyula-bá

Most kéregöntés vagy kéregötvözés? Indulóban mintha az utóbbi lett volna....

Vagyis világítás nélkül rendben működött, akkor könnyen lehet hogy a lámpa van fordítva bekötve. Nézzétek meg meg, hogy a kapcsolótól menő vezetékek hogy vannak a lámpára kötve. Ugye még ez a moci is pozitív testelésű?

Mikósbácsi ne aggódj nem sértettél meg. Szerintem itt nem vitáról hanem arról van szó, hogy mi a jelenése a "kéregöntés" kifejezésnek. Szerintem és a BMF szerint ezt jelenti: http://www.bgk.bmf.hu/~aat/oktatas/menedzser/TF/NTF11ea.pdf 51. oldal, besorolása felületkezelések közt pedig 24. old.
Általában: Ha valaki egy bizonyos szót vagy szavakat másképp értelmez mint a szokásos (szíve joga) akkor vagy elmondja pontosan, hogy ö mit ért e szavak alatt vagy nem fogják érteni mit mond.
Üdv: Gyula-bá

Ismerősöm összerakott egy 559-est, el.fesszabbal(lengyel) rakta össze, beindítás után működött minden, aztán a világítást ráadta és kilőtte a biztit, és felvillant a töltéslámpa. Új vezetékköteg van. Talán elkötés lehet? Ezt a fekete lengy el fesszabot ismeritek, talán rosszul lett bekötve?

Hogy ki az ostoba, tudálékos, tudatlan, kötözködő aki tudás híján villog és mellékesen szerény és jól nevelt azt nem az én feladatom eldönteni, hogy Te kit szeretsz és kit nem az pedig nem érdekel. Az eredeti téves kijelentésed " a kéregötvözés amúgy termokémiai eljárás" megpróbálod úgy igazolni, hogy elmagyarázod, amit mindenki tud, hogy miben áll a termokémiai kezelés. A dolognak csak egy "apró" szépség hibája van az általad említett http://www.mtt.bme.hu/oktatas/valaszthato/hokezeles.html és http://www.kislexikon.hu/termokemia.html egyetlen szót sem szól kéregötvözésről ellentétben ezzel http://www.bgk.bmf.hu/~aat/oktatas/menedzser/TF/NTF11ea.pdf lásd 24 (jobb alsó sarok). oldal és 51 (egész oldal) -oldlak. A legújabb és egyetlen olyan érvedről amely említi a "kéregötvözést" csak annyit, hogy a BMF-án oktatók nem szoktak hülyeségeket leírni ellentétben a winkipédiával ahol gyakori a tévedés. De tökéletesen egyetértek, Veled nem érdemes vitatkozni!
Üdv: Gyula-bá

Kicsit visszaolvastam a hozzászólásokat és örömmel látom ismét köszönthetünk egy szakértőt aki először adja a hozzá nem értőt, de rögtön utána úgy kioktat, mintha minden a kisujjában lenne. Észre kellett volna venni, hogy nincs igaza, be is ismerhette tévedését, de nem, így jó nagy égés lett belőle.
Mielőtt hülyeséget írna le az ember, legalább a gugliba volna érdemes beírni, hogy mi az ötvözés, meg mi a kéregötvözés, egyből látszik, hogy nem ugyanarról van szó. Ja van olvadék mikor a bronz készül, hisz a rezet meg ónt megolvasztják, összeöntik, tiszta sor nem? A kéregötvözés meg egy hőkezelési eljárás, amit tanult kollégáim az előbb már kifejtettek.
No a témáról azt hiszem nem kell tovább vitatkozni, mindenki számára minden világos. Akinek nem, azt sajnálom.

Még pár apróság : A " termokémia " szakszó, nem én találtam ki. ( tisztázom, mielőtt megint vesézni kezded )
Amúgy egyáltalán nem feltétele a felületötvözésnek az olvadék, nagyon tévedsz ebben is.
Termokémiai eljárás az alábbi is , már utaltam rá, most bővebben :

"Felületi ötvözés: A módszer azt a jelenséget használja ki, hogy izzításkor a darab felületével érintkező anyag atomjai bediffundálnak a munkadarab külső rétegébe. Speciális esetben különböző fémeket is alkalmaznak felületi ötvözésre (alumínium, króm, ón, titán, volfrám stb.). Nitridáláskor nitrogént diffundáltatnak a munkadarab felületi rétegeibe, a kemény kérget a kialakuló nitridréteg okozza. A nitridálást általában NH3-tartalmú gázzal végzik. A cementálás során a munkadarabot széntartalmú közegben izzítják, melynek során nagy karbontartalmú ausztenit vagy cementit képződik a felületi rétegben."

Hol itt az olvadék ?


http://hu.wikipedia.org/wiki/Ac%C3%A9l#K.C3.A9rges.C3.ADt.C5.91_elj.C3.A1r.C3.A1sok

A további félreértéseidet és félremagyarázásaidat nem szükséges megosztanod velünk.
Teljesen tudatlan vagy a témakörben, így tulajdonképpen nincs is miről vitatkoznunk.

Gyula-bá, ez nem vita volt, félreértesz. Reagáltam valamire, te pedig arra. Ezek nem érvek voltak, hanem tények. Nem megsérteni akartalak azzal, hogy kijavítottalak....

Nyilvánvalóan teljesen tájékozatlan voltál a téma kapcsán , amikor belementél egy olyan vitába, amit már többször el is buktál. Valami tudálékos alak lehetsz, szeretjük itt ezt a fajtát, marhára... szeretnél villogni, de tudás híján csak ostoba mód kötözködsz .
Vedd már észre, hogy sorra megbuknak az állításaid.

http://www.mtt.bme.hu/oktatas/valaszthato/hokezeles.html

Termokémiai kezelések. Cementálás (szilárd, folyékony és gáz közegben), nitridálás (gáz-, sófürdős-, ionnitridálás).
Termokémia

--------------------------------------------------------------------------------
http://www.kislexikon.hu/termokemia.html

(thermochemia), a kémiának az a része, mely a kémiai átalakulásokban keletkező vagy eltünő hőmennyiségek (más szóval: a reakcióhő) meghatározásával és e hőmennyiségeknek az átalakulásban szereplő testek kémiai sajátságaival való összefüggésével foglalkozik. A T.-nak fő tétele szerint: a reakcióhő csak a kezdet- és végállapottól függ, de az úttól merőben független, ha a külső munka nem szerepelt. Más szóval: a kémiai átalakulásokban keletkező vagy eltünő hő mennyisége (vagyis a reakcióhő) teljesen független a közbeeső változások minőségétől és sorrendjétől (röviden: az úttól), ha kezdetben ugyanazon anyagokból indulunk és ha a végső termékek is ugyanazok. A T. e fő tételéből vont egyik fontos következtetés az: hogy két ellentett kémiai átváltozás reakcióhője egyenlő, de ellenkező jelü; más szóval p. valamely vegyület keletkezésekor képződő meleg mennyisége egyenlő e vegyület szétbontásakor eltünő meleg mennyiségével. Azokat a kémiai reakciókat, amelyek hőt termelnek, exotermikus (vagy hőtermelő), amelyekben pedig meleg tünik el, endotermikus (hőemésztő) reakcióknak és ehhez képest az olyan vegyületeket, amelyeknek létrejöttekor hő képződik, exotermikus, amelyenél keletkezéskor pedig hő tünik el, endotermikus vegyületeknek nevezik.

Pajti, ez minek a leírása ? Nem vegyi reakcióé ?

Ha nem tévedek a hozzászólás nem neked szólt .... , "hívőkkel" nem lehet észérvekkel vitakozni tehát fejezzük be!
Üdv: Gyula-bá

Kár, hogy nincsen hozzá tartalomjegyzék, mert akkor látnád, hogy mi hova tartozik és nem csak kiragadtál volna részleteket. Az ötvözet egyik fajtája igenis a vegyület, mondhatsz bármit... Olvass utána. Látszik, hogy soha nem hallottál ezekről, különben nem ragaszkodnál foggal-körömmel a fals dolgokhoz.

Ha legalább elolvastad (nem megtanultad) ezt http://www.bgk.bmf.hu/~aat/oktatas/menedzser/TF/NTF11ea.pdf nem fogsz ilyesmiket mondani! Úgy látom nálad a felületkezelés fogalmába valóban csak a mosogatás tarozik bele (a te szavaid)az említett oldalon másról is értesülhetsz!
Üdv: Gyula-bá

Az ötvözet nem csak oldat lehet, hanem vegyület is... :)

Eladók:
Jawa,Mz.ETZ,Pannonia,Danuvia,Csepel,Simson,Komar,Romet,Riga és egyébkarburátorok,karburátor alkatrészek,karburátor házak.
Érd: motorsokk@citromail.hu
Weboldal:http://www.szumo.sokoldal.hu

Azóta utána néztem a dolognak félig igaz amit mondasz "termo-kémiai eljárás" ebből a "termo"-igaz (ugyanis az ötvözet létrehozásának elengedhetetlen feltétele az olvadék)a "kémiai"-hanis az ötvözet nem vegyi reakció eredménye)! A további féreértések elkerülése céljából lásd:http://www.bgk.bmf.hu/~aat/oktatas/menedzser/TF/NTF11ea.pdf 24.oldal és http://www.bzlogi.hu/bzaka/bzaka_files/File/Bayati/Kompetencia/kompetencia_laser.pdf 2. oldal.
Renélem a dolgot sikerült végleg tisztázni.
Üdv: Gyula-bá

Bizony , úgy van, a kéregötvözés amúgy termokémiai eljárás , ez a kulcsszó eddig nem szerepelt az írásokban, ha jól láttam :-)

Köszi a választ, szerencsére el vagyok látva különböző jawa erőforrással, így nem lesz gond, ha mégis az elvárásaimtól eltérően alakul pl. a hengerfal. igazából kívácsiságból szeretném futtatni így a blokkot. Még egyszer köszi a választ,
üdv

Sziasztok!

Sikerült vennem egy ilyet:
http://kepfeltoltes.hu/091214/DSC00870x_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Teljesen eredeti, 68-as, 45000 km-el.