Persze, nem annyira olcso, de hat a sogoroknal nagyon ritka a kis kobcis auto. Vadaszni kellett pl az 1,2-1,4 kategoriara.. Az autok tobbsege 2 liter koruli diesel....ott az a normal, az ottani fizetesekhez....ott az axiamot eleg olcso.
Mindegy.

udv,
N.

(3) A segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó illetőleg a területi közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99000005.KOH&cel=P(2)B(4)p(a)

mír nem lehet az ötvenes quadot smk-ként használni? Gyorsabban megy tán, mint 45kmh?
Ja, és egy kérdés ezzel kapcsolatban: ha egy teljesen smk jellegű eszközt smk biztosítással és jogsival hajtok, de nincs belekalapálva az a KF-es jel, akkor megdőlés van? Mondjuk ha hozok Szlovákiából egy vadiúj babettát, ami messzemenően kielégíti a az smk kategóriát, csak elspórolom a regadót meg a kilincselést a vámhivatalban, mozaikban stb... akkor mi van?

Egyetértek, hogy jogszabályi problémák vannak nálunk. Maradjunk az smkp-nál. Jelenleg az 50 cm3-es quadot nem lehet levizsgáztatni smkp-nak. Pedig adott minden feltétele, 4 kerék, max. 350 kg. 50 cm3-nél kisebb belsőégésű motor, ráadásul lóerőben is 4 körül vannak.
( A múltkor egy fél lábú bácsikát állítottam meg vele. Mondtam volna neki, hogy ne közlekedjen, holott neki ez az egy lehetősége van, hogy kimozduljon otthonról. Ráadásul vadiúj, fullos gépe volt.)

Abban egyetértek Kucival, hogy nagy ez a bádogdoboz ahhoz, hogy smkp. legyen. Gondoljatok bele, némelyik 14 éves gyerek ki sem lát(sza)na belőle. Van olyan, amelyiket a Simsonon is hosszas keresés után lehet észrevenni.

Aztán hasonlítsuk össze mondjuk a Smarttal. Hasonló a méret és az személygépkocsi.

Ime egy kiragadott példa:
http://www.jirku.com/
AIXAM 500.5 / MINI-VAN

...
Hubraum (cm3) 479 (lökettérfogat)
...

Maximale Leistung in kW ECE (DIN PS bei U/Min) 9,5 (12,9 bei 3 500)
...

Leergewicht (in kg) 400 (leer=üres, gewicht =súly,tömeg)
Zulässiges Gesamtgewicht (in kg) 700 (megengedett össztömeg)
Zulässige Achslast vorne (in kg) 350
Zulässige Achslast hinten (in kg) 500

Leistung
Höchstgeschwindigkeit (km/h) 75 (max.sebesség)
Verbrauch auf 100 km (Liter) weniger als 4

MZ/X_TS125 által betett linken található euró összegeket én úgy értelmezem, hogy ez az ára.Legolcsóbb 9600euro.9600*250=2 400 000Ft.Ez nekem nem olcsó, ezért már lehet kisautót(szgk) venni.Ha mi fizetünk az egy literes autónk után súlyadót, kötelezőt, vételkor regadót + szgk jogsi kell hozzá, akkor más miért rohangálhat ilyennel smkp-ként?

Abba egyetértek, hogy a KRESZ kategóriákat módosítani kéne a gyakorlathoz.

Ja, bocs, valamit elneztem.
Szal az a 4kW alternativ forrasbol johet, nem belso egesu motor.
Na erre megint csak azt mondom, hogy nalunk mindent "tulertelmeznek" :)) . A 4W az 4kW barmilyen eroforrasbol is nyerem, csak nalunk mas!

Ez is kb olyan, minthogy a jawamra csak verolrex oldalkocsit szerelhetek... Pedig regen lehetett Mz-Elasticot, vagy Dunat, vagy ami volt... Ha pedig ezt akarnam akkor most kerhetnek atalakitasi engedelyt.
A kornyezo orszagokban ez sem okozna ekkora problemat...

Jaj a hivatalok es a tulkomplikalt torvenyeik.......

udv,
Norbi

Szia,

Igen, Diesel mind1gyik. Jo traktor hangja is van, egyebkent :)) , viszon keveset fogyasz..na azert nekem nem kene.
Ha nalunk a diesel motor a kizaro ok, akkor nem is tudom...a mi rendszerunkben van a hiba es asszem itt megint elterunk ez "europai normaktol", ujra :) .

ui: ja, nyugaton ilyen plehkasznit mar 14 eves kortol is vezethetsz, csak le kell tenned az smkp vizsgat (bocs, de ezt 2szer ilyen "idos" fejjel nem tudom tamogatni)....

udv, Norbi

Nos, megnéztem egy francia oldalon. 400 cm3, és az alaptípus súlya 350 kg, gyári sebesség 45 km/h. A 4kW is stimmel, csak egy a baj, hogy diesel motorról van szó. A KRESZ szerint az egyéb meghajtásra ( pl. elektromos) vonatkozik a 4 kW. Amely 50 cm3-nél több és belső égésű motor, az jelenleg Magyarországon nem lehet smkp.

Szia,

Bocs, hogy beleroff!
Az Axiam nem ujkeletu. Ausztria tele van vele (Grazban voltam par honapig). Kint altalaban azok veszik akiknek nincs penze vagy mozgaskorlatozottak vagy egyszeruen megelegednek vele mert a varosban eleg.
A sogoroknal is segedmotoros kategoriaba van sorolva. Ez latszik is hiszen kinn az osszes smkp-n kicsi piros rendszamtabla van.
A jargany rem kicsi a motorja is 4kW koruli, nem is megy gyorsabban 40nel es a sulya is tuti, hogy 350kg alatt van.

udv,
Norbi

Hi Mindenkinek!

Utánanéztem ennek az AIXAMnak. Ha minden igaz ez egy 400 cm³-es, háromhengeres dízelmotorral ellátott 4 kW (5 LE)-os négykerekű járgány. Hirdetésekben úgy szerepel, hogy smkp. "jogsival" vezethető. Nos az smkp. fogalma: segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50ccm-t meg nem haladó lökettérfogatú, belsőégésű motor vagy legfeljebb 4kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kg.
Ha jól gondolom ennél a gépnél gyakorlatilag semmi nem stimmel. Tehát smkp. kilőve.

Hi Tomi!
Ha nem gond itt válaszolok. Hivatalosan nincs megkülönböztetés olyan szempontból, hogy valaki helyi lakos, vagy idegen. A jelzőtáblák gyakorlatilag mindenhol egyformák. Így nem lehet arra hivatkozni pl. egy megállni tilos, vagy egy elsőbbségadás táblánál, hogy én messziről jöttem.
Vannak azonban „helyzetek”, amikor igenis alkalmazzák az idegen, vagy helyi lakos megkülönböztetést.
Mondok egy élő példát, az én balesetem volt ( pontosabban én helyszíneltem). Kisváros, tök egyenes, kb. 1-1,5 km hosszú utca, kb. 10-12 jobbról és balról betorkolló kis utcával. Mindegyik kis utca elsőbbséget szabályozó táblával van alárendelve. Egyik reggelre hogy-hogynem véletlenül eltűnt az egyik dobozos mackósajt tábla ( alumínium volt ). A kis utcában, a kereszteződéstől kb. 100 méterre lakó férfi kocsival elindul. Látja ám, hogy nincs az utca végén tábla, ezért gyorsan alkalmaz egy jobbkéz- szabályt és nem veszi figyelembe a balról érkező kerékpárost. Baleset, kerékpáros súlyosan sérül. Eljárás során a koma mondja, hogy neki nem volt táblája és a kerékpárosnak sem, ezért jobbkéz-szabály, ahol pedig ő az első áthaladásban. Erről a bíróság gyorsan lebeszélte, mondván ha kb. 20 éve ott minden nap tábla van, akkor neki minimum gyanakvással kellene fogadnia a hiányát, nem pedig azonnal a jobbkezes dologra gondolni. ( Persze ez csak „menekvés” lett volna a részéről, a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy egyáltalán nem figyelt, utólag vette észre a kerékpárost is és a tábla hiányát is. )
Ha ugyanebbe a helyzetbe egy tök idegen kerül, akkor esetleg elfogadják neki magyarázatként. Azért írtam, hogy esetleg, mert minden egyes eset egyedi elbírálás alá esik. Mondjuk a fenti eset is igen egyedi, amelyre azt is lehetne mondani, hogy igenis megszokásból kell vezetni. A legtöbb szituban azonban nincs megkülönböztetés.

A reklámtáblákkal kapcsolatban igazad van, néha nagyon nehéz kiválogatni őket menet közben. Viszont a lakott terület kezdete tábla az elég speciális helyen szokott lenni, a leggyakrabban az első házak közelében. A méréseket azonban mint írtam bentebb szokták kezdeni. A traffik telepítését befolyásolja az időjárás is. Ha havas, jeges az út, esetleg köd van, nemigen szokták kitenni a műszert. Mivel számítani kell arra, hogy a járművezetők hirtelen reagálnak a műszer észlelésére, gyakran ráfékeznek. Az ebből eredő esetleges balesetért nem szívesen vállalja senki a felelősséget, ezért inkább eltekintenek a mérésektől. „Általában”, feltehetően nem mindenhol.

Az smkp – kerékpárút témában megkezdtem a kérdezősködést, eddig még nem találtam azt leírva, hogy csak lak.ter kívül, de nem adom fel.

Nem vagyok kompetens személy,de ez sztem (ránézésre) kimeríti az szgk fogalmát.Másrészt viszont a papám 35éves Trabantjára elöl traktor kereket szerelt, levette a rendszámot és máris lassújárműként szerepel.Más kérdés,h nem használja.

Az a nagy helyzet hogy nekem is rémlik valami ilyesmi, hogy seg.moci, kerékpárúton max 20 v. 25km/h és csak lakteren kívül... Lehet hogy átvertek engem?! :)

Helló Mindenkinek!

Itt a városunkba szaladgálnak ilyen "SEGÉDMOTOR" "rendszámmal" ellátott 500 ccm-es kisautók, a márkájuk AIXAM (talán francia). A végsebessége kb. 70 km/h, 2 ülés van benne(és 2-en is szoktak benne ülni). Az lenne a kérdésem hogy legális-e ilyen kisautóval járni.
Itt lehet róla látni képeket: http://images.google.co.hu/imgres?imgurl=http://www.ontmoetingsplek.nl/auto2/images/14.jpg&imgrefurl=http://www.ontmoetingsplek.nl/auto2/&h=168&w=200&sz=5&tbnid=tteINAkKPa8J:&tbnh=83&tbnw=99&hl=hu&start=164&prev=/images%3Fq%3Daixam%26start%3D160%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26lr%3D%26sa%3DN

Üdv Tomi!
Ha nem látod a sebességkorlátozó táblát, valamilyen akadály miatt, akkor panaszkodj. Ha idegen helyen jársz, akkor nyerhetsz. Ha helyi lakos vagy gyakorlatilag hiába panaszkodsz, azt mondják, hogy a tábla már "X" idő óta ki van helyezve, miért pont most akarod megnézni, amikor takart a jelzés.

A lakott terület kezdetét jelző táblától minimum 200 méterre (befelé) lehet csak traffit telepíteni( Ez valami belső szabály. ). Ha házak közelébe érve az úttest szélénél látsz egy fektetett téglalap alakú táblát, akkor az feltehetően nem "helynévtábla", "útirány (elő)jelző" tábla, "útvonal megerősítő" tábla, valamint "terelőút" tábla. Több ilyen alakú nem jut eszembe.

Szóval általában nem szoktak közvetlenül traffit üzemeltetni a település bevezetésénél az ilyen problémák elkerülése végett.

Hali!
Mi van akkor, ha a ráesett hótol nem lehet látni a sebességkorlátozó táblát?
Vagy pl. lakott terület kezdetét jelző táblát?
Ha ilyenkor lefényképeznek akkor mi a helyzet?
Üdv: Tomi

Hát őszintén, a fene emlékszik rá pontosan..De az tuti, hogy nekünk még anno így tanították.Bár az sem tegnap volt azért.De azért utána kéne nézni, ha már így felmerült a dolog...

Ez hol van leírva, mert én még nem találkoztam vele.

Ja az kimaradt, hogy a k.úton is csak lakott területen kívül engedélyezik a SMKP-okat.

A kerékpársáv, és a kerékpárút két teljesen különböző dolog.
A k.sáv, az a rendes úttesten sárga csíkkal leválasztott sáv.Ott nem szabad SMKP-al közlekedni.Egyáltalán.
A k.út pedig az úttestel nem alkot egységet, hanem csak követi annak nyomvonalát az úttest mellett..Valami tereptárgyal elválasztva.Pl:árok.Itt viszont lehet SMKP-al rohangászni, max 20Km/h-val.
Én így tanultam/tanították..

Szóljatok, ha nem így van...

halika
A kerékpár út témához:

Kecskeméten lakom,a város legszélső házában.Nap mint map látom ,hogy a 44 -es úton nyomulnak a mopedosok (sokan)a reptérre dolgozni meg vissza. Az út mellet ott a kerékpár út, és senki nem használja!A fő úton meg kerülgetik őket, néha a hideg kirázzz amikor a kamion előzi a smkp-t szemből meg jön még kettő. Na ez a magyaros szabály alkotás! Leirták, betartatják a mopedos meg adja a veséjét annak akinek kell.Én ha véletlen mopedra ülök akkor a kerékpár utat használom a lakott területen belül is kivül is ezerrel.Csak ennyi, erről a szerintem rossz szabályról.

csőváz
Kilozulu

Oké, egyezzünk ki egy holtversenyben, mert 10kmh-ban igazad van, de: "54. § (8) a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni nem szabad.", legalábbis e szerint a kresz szerint.

Bocs, úgy látszik nem egyforma a KRESZ könyvünk.
Az enyémből hiányzik a "lakott területen kívül" kifejezés, valamint az enyémben 10 km/h sebességet engedélyeznek a kerékpárosoknak járdán.

Engedd meg, hogy pontosítsalak: segédmotoros kerékpárral, lakott területen kívűl, kerékpárúton és 20km/h-val. Ha a négy feltételből bármelyik hiányzik, akkor már szabálysertés vagyon.
Biciklivel lehet a járdán menni, "ha az úttest kerékpárközlekedésre alkalmatlan", de max 5km/h-val, vagyis gyalogos tempóban.

Így van. Motorkerékpárral nem lehet járdán közlekedni. Sőt segédmotoros kerékpárral sem. Továbbá gyalogúton és kerékpársávon sem. Kerékpárúton lehet vele tépni max. 20 km/h sebességgel. Ha gyorsabban akarsz menni, akkor ott van az úttest. Ez van a KRESZ-ben.

Jól rémlik Hajaj.

Szerintem ilyen nincs, járdán maximum a segédmotorkerékpárt tolhatod vagy kerékpárúton mehetsz szintén smkp-ral 20km/h-val. Nekem ez rémlik.

Helló!

Nekem egy olyan kérdésem lenne h motorkerékpárral haladhatok-e járdán?
Lehet hogy rosszul emléxem rá, de ha emlékeim nem csalnak, van 1 olyan szabály hogyha az útviszonyok nem megfelelőek, a motorral lehet a járdán közlekedni de max 20 KM/h-s sebességgel.
Bár lehet hogy ez csak a bicajra vonatkozik. Csak hogy biztos legyek a dolgomban.

üdv:Norbi

egy éve a mozaik utcában elsőként azt nézték meg nekem. Szerintem hogy nézik-e vagy sem, az csak attól függ, hogy éppen ki van műszakban. Volt már olyan is, hogy nem nézték. De némelyiknek ez a heppje, hogy két tükör meg szíj nélkül nincs vizsga.
Amúgy tényleg nem jó semmire, és nem is kell sokat görcsölni rajta, mert ha netán pont olyan biztos van, akinek kell, hát leveszed a nyerget, és átkötöd a nadrágszíjaddal, osztán bekaphassa. Csak nehogy hózentrógert végy aznap, mert akkor bukod a vizsgadíjat. ;-)

Csehcsodánál a pont. Nincs ilyen előírás. Nekem is átment a gépem szó nélkül, pedig azon sincs.
Személy szerint én sosem láttam utast abban kapaszkodni.

Régebben görcsöltek vele, most a 638-as gépem simán átment KPM műszakin, kapaszkodó nélkül.

Helo Shamen.Az a kérdésem hogy a kétszemélyes motoron pl mz ts 125 az ülésen kell e lennie nagyjábol középen egy olyan szijnak amiben a második utas kapaszkodik.Mert az enyémen nincs viszont hátul a csomagtartóból gyárilag egy kapaszkodó lehetöség is van alakitva.A mostani nagymotorokon se látni inkább hátul lehet kapaszkodni vagy a vezetőben.

A szabályozás szerint az országos főutak a közútkezelő kht. felügyetében és karbantartásában vannak, így a jelzések kihelyezése is az ő feladatuk. A települések belterületén található egyéb utak viszont az önkormányzat kezelésében. Az önkormányzatoknál is lenni kellene olyan szakembernek, aki ismeri az erre vonatkozó szabályokat.

Sajnos a rendőrségnek nincs beleszólási lehetősége.
Ha forgalomtechnikai hiányosságot észlelünk az utcán, akkor erre ki kell tölteni egy rendszeresített nyomtatványt. Ezt a parancsnok elküldi az illetékes szervnek, aki ezt követően nem csinál semmit, amíg baleset nincs a hiányosság miatt. Ez utóbbi tapasztalat.

Zapkorte a zárójeles megjegyzésedről eszembe jutott egy vicc. Egyirány utcában a forgalommal szemben megy egy autó. A rendőr megállítja, de ekkor meglátja, hogy egy magas rangú rendőrtiszt ült benne. Udvariasan beköszön az autóba, majd így szól. Látja ezredes úr, össze-vissza rakják ki ezeket a táblákat.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok mindenkinek !!!

ennek talán akkor lehetne értelme, ha a sáv megszűnne, és a macisajt alatt lenne még egy "100m" kiegészítő tábla... de akkor sem sok, mert erre ugye általában a nagy kéket használják a fehér csíkokkal, vagy aszfaltfelfestést.

Engem speciel azért zavarnak ezek, mert mindig feleslegesen lassítok le ezeknél, mert hát messziről nem látszik, hogy mennek a sávok, csak hogy macisajt van. Ostoba, megtévesztő jelzés. :-( Ez a budapesti tanács borzasztó. Megj. egyébként sem értem, miért az ő feladatuk a forgalomszervezés (no és persze politikai alapon), és miért nem a közlekedésrendészet megfelelően képzett szakembereié?

Én még akkor látnám értelmét, hogy ha az a külső sáv rögtön utána le is kanyarodna, így ha nagy a forgalom és valaki az egyenesen jövőktől akar lekanyarodni, akkor nem tartja fel az egész sávot. báááár... így sincs sok értelme.:)

Bocsi, de nem értek veled egyet, bár az általad említett helyet nem ismerem. A kérdéses tábla kihelyezése szerintem értelmetlen. Legalábbis én ( az általam ismert szabályok alapján ) nem látom értelmét.

"Aki járművel irányt változtat ( terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér, stb. ) köteles az azonos irányban, vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni."

Az adott helyzetben akkor lenne értelme a táblának, ha a külső forgalmi sáv nem a torkolatnál kezdődne, hanem attól balra is lenne " folytatása".

Ott kezdődik a sáv. Én sem értem. És sok helyen van már ilyen, nem csak Gazdagrétnél (bár én itt szembesülök vele nap mint nap). Gondoltam te talán tudsz róla valamit, de ezek szerint semmit. Minden esetre megnyugtattál, hogy nem mulasztok semmit, ha ignorálom.

---"Ha már a külső sávban haladsz, akkor a belsőből kisorolóval szemben elsőbbséged van, mert neki kell sávot váltania."---

Igazad lenne, de azt a táblát pont azért rakták oda, hogy ezt megváltoztassák. Tehát a belső sávból kisorolónak kell elsőbbséget adnod.(Pl. Gazdagréti lakótelepre bekanyarodva a város felől) Anno amikor letettem a jogsit én sem értettem. Mondjuk az értelmét most sem igazán értem, a rajzon lévő tábla meg tényleg lehetne kicsit hátrébb.

Én sem értem. Ha jól értelmezem az ábrát, akkor a jobb oldali külső sáv itt kezdődik a táblánál. Tehát balról nem kell számítani járműre, hiszen ott még nincs forgalmi sáv. Egyenesen nem haladhatsz be a belső sávba, mert az szabálytalan. Ha már a külső sávban haladsz, akkor a belsőből kisorolóval szemben elsőbbséged van, mert neki kell sávot váltania. Szóval passz. Értelme=0
Ez esetben a jelzőtábla a kisebbség számára felkínált szinesfémhulladék kategóriába tartozik.

Köszi. Mg egy kérdés. Egyre több helyen látni ilyet:

Én nem értem, hogy a nyíllal jelölt irányból haladva kinek kellene elsőbbséget adnom? A terelővonalon át kisoroló autóknak, vagy kinek? (A sáv később sem szűnik meg.) Ez megint csak a szokásos tanácsi bornírtság, vagy van valami, amiről nem tudok?

Igen, így van, járművezetőnek minősül. Ha egyéb szabályok szerint a járdán kerékpározhat, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, akkor is csak gyalogosként kelhet át. Tehát járművéről le kell szállni és áttolni. Amennyiben nem így tesz, akkor szabálysértést követ el.

KRESZ 43. § (2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.

Az alábbit azért idéztem, hogy a gyalogos-átkelőhelyen az elsőbbségadási kötelezettség az írott jogszabály szerint csak a gyalogossal szemben áll fenn. Hozzáteszem még azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a fentebb idézett szabály bírói megítélése nekem egy kissé furcsa. Lakott területen belül mehetsz ugyebár 50 km/h sebességgel. Ezzel a tempóval áthaladhatsz a zebrán is, nem követtél el vele semmit. De, ha történetesen elütsz egy gyalogost, akkor azt mondják, hogy a fenti szabálynak akkor tettél volna eleget, ha kb. 25-30 km/h sebességgel közelíted meg az átkelőt.

Visszatérve az eredeti témához a sebességedet a gyalogosoknak történő elsőbbségadás lehetőségeihez kell megválasztanod. Nem írja elő semmi, hogy a – jóval gyorsabb, továbbá szabálytalan – kerékpároshoz is alkalmazkodnod kell.
DE, itt megint előjönnek az idők és a távolságok. Nem mindegy, hogy melyik oldalról jön neked a kerékpáros. Rövid oldalról ( jobbról ), vagy hosszú oldalról. Egy négy sávos út jobb oldali sávjában haladva nem illik elütni a balról áttekerő kerékpárost. Ha elcsapod nagy valószínűség szerint elmeszelnek, mert akkor vagy nem a megengedett sebességgel haladtál, vagy nem figyeltél. Ez persze attól is függ, hogy honnan számítják a veszélyhelyzetet. Attól a ponttól, hogy a biciklis lehaladt az úttestre, vagy a záróvonaltól. A „veszélyhelyzet” kifejezés azt a pontot jelenti, amelytől a járművezető számára nyilvánvaló, ( vagy nyilvánvalónak kellene lennie ) hogy baleseti helyzet alakult ( alakulhat ) ki. A szakértői és bírói gyakorlat területenként eltér annak vonatkozásában, hogy a veszélyhelyzetet honnan számítják.

Szóval nem lehet egyértelműen kimondani a felelősséget az idézet helyzetben. Igaz, hogy az alap szabályszegés a kerékpárosé, mert ott, és úgy haladt át, ahol és ahogy nem lehetett volna, de akkor is vizsgálni kötelesek a járművezető esetleges felelősségét is. Ja, és külön kell vizsgálni minden helyzetet, mert gyakorlatilag nincs két egyforma baleset, továbbá nálunk nem működik a precedensjog, mint az angolszász területen.

Shamen, ha elütök egy biciklistát, aki a zebrán át biciklizik (nem tolja, hanem húz át ezerrel), akkor mi van? A zebra a gyalogosoké, de a biciklis nem gyalogos, hanem közúti járművezető, nekem elvice nem kell számítanom a felbukkanására a zebrán... vagy mégis?

Hi Péter!

Pontosan nehéz megmondani, de normál országúton kb. 3-as körüli lassulási értékkel lehet számolni ezeknél a gépeknél. Poros földúton talán eggyel kevesebbel. Természetesen ez nagyban függ a fékhatástól is. Találkoztam már személygépkocsival is, ami ennyit tudott.

Tájékoztatásul néhány adat. Személygépkocsinál száraz, érdesített aszfaltúton kb. 7,5-es lassulási érték az elfogadható átlag. Ugyanez a gk. vizes úton 6-os, havas úton 3-as, jeges felületen pedig kb. 1,5-es lassulást tud.

Heló.Tudja valaki hogy egy motornál mz ts 125 mennyi a lassulási érték?Normál országuton?És ilyen poros mezei uton?mondjuk nyáron

A motor féknyomából is lehet sebességre számolni, csak kisebb lassulási értékkel. Motortól függően azt hiszem 2 és 4 m/s² között számolnak a szakértők. Nem mondanám, hogy gyakori a motor fekvése ütközés előtt. Most persze nem Babettára és Simsonra gondolok. A nagyobb gépeket jórészt talpon tudják tartani vezetőik. Persze ez a sebesség nagyságától és a vezető képességétől is nagyban függ. Nem akarok hülyeséget mondani, de úgy vettem észre, hogy 100 alatt satuféknél egy ügyes fickó megüli a gépet. ( Persze, ha nem megy neki semminek. )

A szemtanúkat sebesség kérdésében nem igazán szoktuk figyelembe venni, mert nagyon szubjektív a megítélésük. Ugyanannál az eseménynél sokszor tízes, vagy több tízes nagyságrendű az eltérés. Elképesztő, hogy némely embernek milyen rossz a sebesség és távolság megítélő képessége. Volt olyan, hogy elmondta, hogy kb. 100 méterre történt tőle valami. Kértem, hogy mutasson rá valamire, amely tőle most 100 méterre van. Ő pedig rábökött egy kb. 50-60 méterre lévő dologra.

Folytatva az eredetit, ha borul a motor, akkor is van lassulási értéke, csak nagyon minimális. Ilyenkor néhány cm²-en fekszik csak fel. Természetesen a csúszás iránya és hossza is számíthat. Adott tömeg, adott felületű úton milyen sebességnél csúszik el X. méterre. Ez szakértős kérdés. Aztán, ha ütközik valamivel, akkor ott van a járművekben a deformáció. Ismételten csak a szakértőre tudok hivatkozni, hogy a motor és a motoros tömegéből kiindulva meg tudja hozzávetőlegesen mondani, hogy milyen sebességnél hozta létre az adott rongálódást. Pontos értéket nem tud mondani, és igazából nincs is szükség rá. Ha sebesség megállapítás címén rendelünk ki szakértőt, akkor két kérdést szokott kapni. Kb. milyen sebességgel haladt a baleset előtt a jármű, valamint azt, hogy ha az adott útszakaszra engedélyezett sebességgel halad, akkor van-e ütközés, vagy az milyen mértékű?
Ha pl. 50 km/h sebességnél nincs ütközés, akkor majd mindegy, hogy 70 vagy 80 km/h sebességgel ment.
Ebből is látszik, hogy sebesség kérdésében erősen igazságügyi műszaki szakértőre vagyunk utalva. Természetesen a díjazása is ennek megfelelő. Egy féknyomból sebesség kiszámításért több 10.000 Ft-ot elkérnek, amit fizet a sebtúllépő.

Az igazi az a "túlélőcsomag" lenne, amit valamikor a benzinkutaknál árusítottak. Volt benne kárbejelentő, jegyzetlapok, toll, mérőszalag és egy egyszer használatos fényképezőgép is. Gondolom ilyet nem sokan hordanak maguknál, pedig praktikus. Ami tényleg szükséges az egy európai kárbejelentő, néhány jegyzetlap és toll.
Sokszor azért kérnek rendőri intézkedést, mert vagy nincs náluk kárbejelentő, vagy fogalmuk nincs róla, hogy balesetnél mit kell tenni. Ekkor szoktuk mondani, hogy néhány tampon reklám helyett ilyen irányban is bővíthetnék az emberek ismereteit.
Régebben akkor kellett kárbejelentőt kitölteni, ha nem volt rendőri intézkedés. Ez az irat tulajdonképpen egy balesetes helyzetet rögzít, a felelősség elismerésére nem szolgál. Bár a dörzsöltebbek a megjegyzés rovatba odaíratják az okozóval, hogy „a felelősségemet elismerem”.
Ma azonban már változott a helyzet, ugyanis a vétlen fél semmilyen értesítést nem kap a rendőrségtől, ezért ha a biztosítóhoz kíván fordulni, akkor valamilyen úton-módon hozzá kell jutnia a másik járművezető adataihoz. Szóval akkor is érdemes kitölteni, ha van rendőri intézkedés, függetlenül attól, hogy az mivel zárul.
Az európai kárbejelentő kitöltésére senkit nem lehet kötelezni. Ezért, ha a másik megtagadja azt, akkor előkapod a kis papírdarabjaidat és amit tudsz leírsz. Ha más nincs ezzel is el lehet indulni. Előfordulhat, hogy a másik egyszerűen letiplizik a helyszínről, jó ha valamire fel tudod írni legalább a rendszámát, típusát, színét, az esemény időpontját, az esetleges tanúk adatait, meg amit lényegesnek tartasz.
Néhány szó arról, mi van akkor, ha volt rendőri intézkedés és neked szükséged lenne valamilyen igazolásra, hogy el tudj menni a biztosítóhoz. Írni kell egy kérelmet az illetékes rendőrhatóság felé. Méghozzá ahhoz a rendőri szervhez kell fordulni, amely illetékességi területén a baleset történt. Előfordult már, hogy Budapesten balesetezett valaki és jött hozzánk vidékre igazolásért. Mindössze annyi kell rá, hogy alulírott X.Y. azzal a kérelemmel fordulok Önökhöz, hogy Pl. 2005. december 02-án 18 órakor Karakószörcsök belterületén a Lagzi Lajcsi utcán történt balesettel kapcsolatban tájékoztatni szíveskedjenek a biztosítónál történő kárrendezés végett. Dátum, aláírás. Kész.
Erre kapsz egy semmitmondó választ, amelyben a legminimálisabb és egyben legszükségesebb adatok vannak a másik félről, valamint az, hogy összeütköztetek, vagy nem. Ezzel tulajdonképpen annyira mész, hogy a rendőrség leigazolja, hogy valós a káresemény, (elvileg) nincs a kárigény bejelentésedben semmi huncutság. Ha bírsággal zárul a helyszínen, akkor annyi van még pluszban benne, hogy X.Y. KRESZ szabályt szegett, ezért őt a rendőr helyszíni bírságolta.
Azért mondom, hogy törekedni kell a kárbejelentő kitöltésére, mert abban lényegesen több adat van, mint amit a rendőrség kiadhat.
Ez a „kérelmes” eljárás van akkor is, ha szabs. feljelentés van.

Bocsi, most nézem, hogy ezeket senki nem kérdezte.

Köszi a kimerítő választ. Viszont előjött egy újabb kérdés. Motoros baleset helyszínelésénél mit tudtok megállapítani? Én laikusként úgy gondolom, hogy a motor féknyoma nem mérvadó, hiszen ha egy motort blokkra fékezel, azonnal lefekszik aludni. Ilyenkor szemtanúkat kérdeztek? Vagy azt nézitek, hogy meddig csúszott utána a motor meg a motoros? Hogy módosul a megadott képlet motor esetében?

Milyen papírt/formanyomtatványt tartsak mindig magamnál ha gurulni m1ek egy esetleges baleset esetére?

Én nem ellentmondásnak nevezném, hanem jogértelmezési anomáliának. Az írott jogszabály a jogalkotó akaratát hivatott kifejezni, az ítéletekben és az állásfoglalásokban viszont a jogalkalmazó értelmezése van benne. Sőt még a jogalkalmazásban sincs teljes egység. Területenként ( megyénként) is lehet más és más. Amiért az egyik bíróság elítél, azért a másik nem. Élő példa a rendőrök 13. havi fizetése. Zala megyében megítélték nekik, Somogyban nem.
De a jogszabályok átláthatatlanságáról és értelmezhetetlenségéről már írtunk régebben.

A másik kérdés a baleset. A rendőri intézkedés nem von maga után egyértelműen szabálysértési eljárást. Ha nincs megegyezést és rendőrt kell hívni még mindig van lehetőség rá, hogy helyszíni bírsággal záruljon az ügy. A rendőr megállapítja, hogy ki a felelős, és amennyiben lehetőség van rá felajánlja a bírságot az okozónak. Amennyiben elfogadja, akkor csekk megír és vége. Ha nem, akkor feljelentés. Ha mindkét félnek van szabályszegése és elismerik, akkor szintén csekk és vége. Ha egyik sem ismeri el feljelentés. Ha csak az egyik ismeri el, akkor neki cumi, mert nem lehet egyazon eljárásban az egyik felet bírságolni, a másikat pedig feljelenteni. Kettős felelősségnél a bírság összege lehet eltérő is, amennyiben a rendőr veszi a fáradtságot és mérlegeli a két szabályszegés „súlya” közötti esetleges eltérést.

Személyi sérüléses balesetnél – elvileg- nincs bírság, feljelentést kell tenni. Anyagi káros balesetnél, amennyiben kiemelt szabálysértési kategóriába tartozik a baleset oka, akkor nincs mérlegelése a rendőrnek feljelentést kell tennie. Ezek az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet közlekedési szabálysértések fejezetében vannak. Van ebben némi huncutság, ugyanis szabálysértésért minimális esetben lehet jogsit a helyszínen elvenni. Ha bírságot szab ki a rendőr és azt a polgár átveszi, akkor gyakorlatilag az ítélet jogerőre emelkedik, további intézkedésnek nincs helye ( kivéve, ha jogsértő a bírság kiszabása ). Max. összeg 10.000 Ft. Viszont szabálysértési eljárásban ennek többszörösét is kiszabhatják, plusz 1 évig eltilthatnak. Mondjuk nem minden rendőrnek tetszett ez a módosítás annak idején, mert ez lényegesen több papírmunkával jár.
Említetted a gyorshajtásos és mackósajtos ( vagy dobozos mackósajtos ) esetet. Nos ebben sincs teljes egység. Nálunk Szolnok megyében szakértővel vizsgáltatják a sebességet, valamint azt is, hogy a megengedett sebességgel haladva bekövetkezik-e a baleset. A felelősség megítélésében jelentősége van a sebességnek. Viszont van olyan „tájegység”, ahol azt mondják, hogy nem adott elsőbbséget feleljen ő teljes mértékben, a sebességnek nincs jelentősége.
Ezek általában feljelentéses szabs. ügyek, vagy inkább bűnügyek. Sebességtúllépéses baleset nagyon ritkán zárulhat a helyszínen, mivel a rendőr nem traffipax. Valaki erre úgyis figyelmezteti a helyszínen, ha más nem, akkor az okozó.

Természetesen tudunk hozzávetőleges sebességet mondani a féknyom és a rongálódások alapján, de ez nem hiteles, viszont arra jó, hogy el tudjuk dönteni szükséges-e esetleg szakértő bevonás. Ha van kedve valakinek számolgatni féknyom alapján, akkor adok egy képletet. V= √ ( 2 x b) x fékút x 3,6. Nem tudom, hogy hogyan fog a gyökjel átmenni, azért elmondom, hogy az elejétől a fékút végéig tart. A képletben a „b” a lassulási érték. Egy átlagos személygépkocsinál száraz úton 6 és 8 m/s² között szokott lenni, nedves úton kb. 5.
Példa: Lada, 20 méteres fékút. Gyök alatt (2x6)x20 x 3.6= kb. 55.8 km/h.

Balesetes szabs. ügyben a rendőr a helyszínen nem veszi el a jogsidat, de ha kiemelt szabs. miatt tesz feljelentést, akkor az eljárás végén nyugodtan számolhatsz eltiltással.

A biztosítási dolgokban nem vagyok otthon, ezért pontos választ nem tudok adni. A rendőrségi eljárás csak a szabályszegést érinti, a kártalanítás teljesen biztosítós hatáskör. Feltehetően nincs kötelezően előírva a rendőri intézkedés, de jobban jársz, ha rendőrt hívsz. Sokszor még így sem fizet a biztosító. Volt emiatt már szemrehányás. Egyszer egy bírónővel beszéltem, aki fel volt háborodva azon, hogy az ő „A Magyar Köztársaság nevében” hozott végzését egy érettségizett biztosítási ügyintéző felülbírálta.

Köszi. Ez rendkívűl sajátos, mármint hogy ügyészségi és bírói állásfoglalások kerek-perec ellentmondjanak a vonatkozó jogszabály egy paragrafusának, de hát tudjuk, hol élünk. :-(
Másik kérdés, ezt már régóta meg akartam kérdezni, ha baleseti helyszínelőt hívok egy balesethez, aki megállapítja, hogy egyik vagy másik vagy akár mindkét fél megszegte a kresz szabályait, akkor ez alapján azonnal szabálysértési eljárás is indul ellenük? Mondjuk ha valaki elém gurul a macisajt mögül, mert rosszul becsülte fel a sebességem, ami adott esetben akár a közveszélyes gyorshajtás fogalmát is feszegetheti, és nem tudunk megegyezni abban, ki a hibás, akkor a helyszínelő rendőr mindjárt elveszi a jogsimat is?
Másik kérdés: ha az illetőnek nincs biztosítása, akkor ahhoz, hogy a biztosítási alapból kártalanítanak kell rendőri jegyzőkönyv?

Az általad ismertetett szabály csak akkor érvényes, ha az előző jármű még nincs előzési helyzetben.
Ha megkezdett az előzés, akkor a már leírt 31.§(6) bekezdés van érvényben. Az irányjelző bekapcsolása tulajdonképpen egy irányváltoztatási szándék kinyilvánítása. Ha az előző jármű vezetője nem veszi figyelembe az irányjelzőt és ennek ellenére kezd hozzá a manőverhez és azután következik be a példában szereplő ütközés, akkor is azt lehet mondani, hogy a kanyarodó a felelős. Ez persze csak akkor van így, ha hosszabb távon zajlanak az események. Ha hirtelen húz ki az előző az előzendő mögül, akkor jön az általad idézett szabály.
Ha nem vette a másik figyelembe az irányjelzést az enyhébb fokú szabályszegés, mint a kanyarodási szabály megszegése. Sajnos ezek nem szerepelnek könyvben, csak ügyészségi és bírósági állásfoglalásokban vannak leírva.

Az irányváltoztatás nem az irányjelző bekapcsolásával kezdődik, hanem akkor, amikor a jármű az út tényleges, vagy jelzett vonalvezetésétől, illetve a forgalmi sáv vonalvezetésétől eltér, pl. előzésnél, vagy kanyarodásnál átlépi a terelővonalat.


A baleseti helyzetek meghatározásához valóban méterekben és másodpercekben kell gondolkodni. Minden baleseti helyzete egyforma és mégis különböző. Ami egyik helyszínen jó, a másikon már nem.
Emiatt nem egyszerű fiktív helyzeteket értékelni.
A baleseti helyzetekben általában nem lehet függetleníteni a sebességtől.

Visszaolvasva azt hiszem egy kissé csapongó voltam!!! Bocsi