Valóban nem "fekete -fehér" hanem egy összetett probléma és,hogy ne vesszünk el az ötletszerűen kiválasztott részletekben kb. ez volt a gondolat menetem:
-miből lehet "gazdálkodni", energia-könnyen összehasonlítható
-hogyan,kikapcsolási idő-ua. mint fent
-a kapcsoló elem "hatékonyságára" bekapcsolási idő alatt, pedig könnyen jellemezhető az elfűtött telyesítménnyel-szintén könnyen összehasonlítható
Szerintem ezek a kérdések megválaszolása elegendő annak eldöntéséhez, hogy az adott körülmények között milyen elem tejesít jobban.

Érted te a lényeget, csak így tovább :)

Én csak az ohm törvényt ismerem, a többit abból le tudom vezetni :))

Dirac delta függvénynek nem tudom mi köze van ehhez, de a csőtápvonalon van egy hitelesített kicsatolás, azon mérünk teljesítményt meg spektrumot.

Igenn volt hogy az egyik fél beismerte tévedést. Csak az a baj, hogy az mindig én voltam. :D
De tényleg kár erre több szót vesztegetni. Az emberek ugyse változnak.:)
Én meg pláne nem. :D
Amúgy én szoktam nézni az összképet. Ebben a vitába is pont abból indultam ki. Ismerve mások tapasztalatait, a sajátomat figyelembe véve az jött le hogy a fet jobb erre célra. Ezután kezdtem a részleteket boncolni, amikor elhangzott az hogy a tapasztalatom téves. ele kellet menni részletekbe mert krteénül nézett volna úgy ki a vita hogy jobb a fet. Nem De jobb. De nem jobb. Nincs igazad, jobb. Nem értessz hozzá, nem jobb. Műszaki analfabéta vagy, jobb. Nem jobb, amúgy miért szült anyád a világra.... És így tovább. Ennél csak jobb ha a részletekbe menve próbáljuk igazolni állításunk. :D

Na de ami a lényeg, hogy egy vitában át kell siklani a másik botlásai felett, és a témára koncentrálni. Ti azért estek egymásnak mert mindig elvesztek a részletekben a nagy összképet pedig szem elöl tévesztitek mindketten.

Pedig úgy rémlik párszor előfordult hogy elismertétek tévedéseteket valamiben, tehát elvileg nem kéne összevesznetek mindig.

Jó van olyan hogy én kezdem a dolgokat. :)
De ez nem az az eset emlékezz viszza. Már megbeszéltük ezt régebben párszor. Meg a lehetséges okokat is. Vagy nem beszéltük meg, de te egyetértően hallgattál. :D

Bár ha belegondolok... :)
A radarnál a kimeneten nem igazán frekit vagy teljesítményt tudsz mérni. Tudod, a Dirac delta... :D

Nem én kezdtem hanem a másik.nnan ismerős ez? :)

Lassabb vagy mint a jeled.:D Már azóta egy hozzászólásom végén rájöttem hogy kinek magyarázok az adókról.:D

én ezt értem, de ha a csatorna ellenállás 3tized, akkor az 1tized ohm jó választásnak tűnik a mérésre.

Inverterben már néztem így áramot, szépen látszik minden esemény az ellenálláson. Persze nem tudom milyen pontos műszere van Gyulabának, de a mienk nem jött zavarba.

Igen,van háború szaga a dolognak. De ha belegondolsz ki kezdte és milyen indokkal, akkor megérted hogy így kezelem a dolgot.
Amúgy nem szép dolog valamit állítani, aztán amikor kiderül hogy nem igaz, lazán hallgatni róla és mással próbálkozni. Főleg ha az a más is tévedés.Valahogy a vita úgy nézne ki hogyha egy érv elbukik, azt beismeri tévedő fél és azzal folytatja a vitát hogy jó, ez nem volt igaz, de a végeredményben nekem van igazam ezért meg ezért.

Szerintem ne kezd két fronton harcolni ;-) mint tudod radarban dolgozok, és rádióamatőr is vagyok, így van némi fogalmam az alkalmazott rádiótechnikáról. :)))

Az áramérzékelő ellenállásra Gyulabá azt mondta, tized ohM nagyságrendbe essen. Illetve én mondtam hogy ha kissebb, a szkóppal nehezen fogja mérni a jelet. Nem minden szkóp mutja értékelhetően a tized volt csúcstól csúcsig jelet.
Ezt ő elfogadta, azt mondta akor legyen tized Ohm. Kitartott melette akkor is amikor figyelmeztettem hogy ekkora ellenállat tönkrevágja a mérést. Ugyanis a fet csatorna ellenállása max 3 tized ohm. ezért mondtam, a feszgörbét kell nézni abból és abból amit a gyárigyújtás bellítási értékekről magyarazatként adnak, meg lehet saccolni hogy tranyó esetén eléri e a fetes eset felmágnesezetséségét a megszakítás pillanatára.

No, én is jónak magyarázom az adókat.... Nem is tudom ki lokátor szerelő.... :) Legalábbis emlékezetem szerint.

Árpi, semmi szükség egy vitában arra hogy régebbi (és a másik fél által minden bizonnyal vitatott) véleményedet dörgölt a másik orra alá, mert az veszekedés, nem vita.

Röviden: sértegetésnek nincs értelme.

Másik, egy kulturált vitában joga van magyarázat nélkül visszavonulnia bárkinek, és ha sportszerű az ellenfél akkor ezt hagynia kell, mert ha nem, akkor az megint csak háború, nem eszmecsere.

Ha az áramérzékelő ellenállás kisebb mint a FET csatorna ellenállása akkor szerintem használható, csak figyelembe kell venni kiértékeléskor.

De lehet hogy jobban jártok ha valami áramkör szimulátoron futtatjátok le a kísérletet.

A rádióadó végfokban lévő elem külön állatfaj. Van nagyfrekvenciás fet és van teljesítmény fet. De nagyfrekvenciás teljesítmény fetet még nem láttam.
De ez nem annyira nagy freki azt hiszem. Ha jól számolom, 6000 fordulat az 100 HZ.Ennek a tranziienséről beszélünk. Az ha négy nagyságrendet adunk rá, 1 MHz. A Rádió adóknál 100 MHZ nagyságrend van.Hacsak nem küzép vagy hosszú hullámú az adó. De olyanok nincsenek nagyon amatőr kivitelben, 100-200 Wattos telesítménnyel. Ha jól emlékszem ennél legalább százszor eősebbek. 10 Kwattos fet pedig nincs. Talán tranyó sem. Félek, a küzéphullámú adók, az a kevés ami van, még mindig csöves.

Na de Gyulabá, ezt te sem gondolod komolyan. Nem ennyire fekete-fehér a dolog.

Szó szerint igazad van. Az energia megmaradás miatt kizárólag akkora lehet a szikraenergia, mint amekkora a tároló elemben, jelen esetben a tekercsben tárolt energia.

Azonban te is tudod, hogy a feszültség viszont az áramváltozás gyorsaságától függ, így egy gyorsabb kapcsoló elem nagyobb feszültséget tud elérni, ami a 2T motoroknál bizony hasznos.

Ráadásul amire Árpád utalt, hogy a maga a kapcsoló elemen fellépő veszteségek jelentős része is az átkapcsolási idő alatt esik a félvezetőn.
Tehát a FET vs. Tranzisztor vitában ez is érdekes lehet.
Kapcsoló üzemű tápegységek méretezésekor ezt is figyelembe kellett vennem, és volt hogy azért kellet rosszabb paraméterű FET-et választani, mert a gyorsabb kapcsolási ideje miatt mégis hatékonyabb volt az adott alkalmazásban.

Mondjuk ha jól emlékszem pont azért szeretik a rádió adó végfokokban tranzisztort FET helyett, mert nagy frekvencián jobb az erősítése, tehát a kérdés még mindig nyitott, és nem biztos hogy a FET jön ki győztesen a mérésedből, akkor sem, ha a nyitott állapotában esetleg kisebb a csatorna ellenállása.

Azt többször írtad hogy a fet teljes nyitáshoz szükséges gate feszültsége minimum 10 volt. Többször hivatkoztál a katalógus adatára tranzisztor saturációs feszültségének esetében.
Most utoljára azt állítottad a megszűnés előtti pilanatban mért értéke határozza meg az indukált energiát. Mindenképpen tized ohm nagyságrendű ellenáláson akarod mérni a feszt az áram meghatározásához.
Ezeket mondtad, ha kell utána lehet olvasni.
Mi következik ezekből a dolgokból?
1. Nem tudod hogy a fet teljes vezetéshez szükséges gate feszültsége függ az áramtól. Tehát nem ismered a fet működési elvét.
2.A katalógus egy adott áramához tartozó értékét akartad elfogadtatni mint mindig igaz saturációs feszültséget. Tehát nem tudod, a saturációs fesz függ az áramtól. Tehát nem ismered a tranzisztor működését.
3. Azt írtad az áram nagyságától függ az indukált feszültség. Tehát nem tudtad, az áram jelalkja, feszültsége is számít, mivel nem az áram közvetlenül, hanem az általa gerjesztett mágnesestér megszűnése indukál. Tehát a fizikát se nagyon ismered. Az induktivitást figyelembe nem venni azt jelenti hogy Ohm törvénnyel akarod számolni az impedaniát tartalmazó váltóáramú kört.
3. Akkora mérési hibával akarsz mérni ami megegyezik a mérendő jel csúcsértékével, figyelembe nem véve hogy félvezetőket mérünk, amiknek a viselkedése ekkora eltérésre megváltozhat. Tehát mérni se tudsz.

Ennyi bizonyított hozzáértés után miért azt mondod hogy a hangvétel, az igazságtalan vádak miatt nem folytatod a vitát, és miért nem ismered el hogy azért nem vitatkozol tovább hogy ne égjél le még jobban?

Már megijedtem, hogy valaki más írogat a nevedben de ez a stílus rád vall, összehordani hetet-havat olyan dolgokat állítani amit a másik soha nem mondott és közben nem látod a fától az erdőt, szánalmas. Ha kulturált módon képes vagy társalogni állok elébe de ha nem akkor befejeztem.

Mi az az egymáshoz? A fetét a tranyóéhoz képest? Akkor viszont ne használj tizedohmos ellenállást, mert az tipustól függően 3tized ohm max. Így nem a fetet méred hanem az ellenállást.
Ez az amire azt mondtam hogy nem tudsz mérni. Még összehasonlításra sem jó a mérés ha ekkora a torzítás. Nem csak a mérési eredmény változik így meg, de az áramkör működése is.
Hidd el jobb ha a feszgörbét nézed. Az a valós képet mutatja és korrektül lehet értelmezni is.
Ellenkező esetben semmit nem bizonyítottál mert egy hibás mérés semmit nem igazol. Viszont ha modosítod az áramkör működését a méréssel, a mérés hibás.

Így nem lehet egy kérdést megvitatni. Először nagy lendülettel egy grafinkonra hivatkozol. Amikor bebizonyítom hogy a grafikon egy bizonyos áramhoz tartozik és jelen esetben nem akkora áram folyik, mindenképpen egy hibás méréssel akarsz igazolni.Akárhogy nézzük, megint vissza értünk oda hogy nem értesz eléggé a dologhoz. Nem tudod mit lehet elhanyagolni és mit nem. Miért lehet és miért nem.
Egy elektromos szakembernek még csak eszébe sem jutna valmit statikus állapotok alapján megitélni. A mérési eredménnyel megeggyező nagyságrendű mérési hibát se tudja elfogadni, még összehasonlításra sem. Még szerencse hogy nem Ohm törvénnyel akarod kiszámítani, igazolni az igazad. Bár ki tudja, még az is lehet hogy elégségesnek tartanád az azzal való számítást.

"Ehhez kell hasonlítanod a dinamikus mérés eredményét."- nem, az eredményeket egymáshoz kell hasonlítani ahhoz, hogy reális képet kapj.

Még összehasonlításra se lesz alkalmas. de te tudod. pár tizedohmos ellenállással és tranyóva, már 3ezres fordulaton se fogsz max trafófeltöltődést elérni.Ne felejtd el azt megmérni hogy statikusan a digitet a trafó és a földközé kötve közvetlenül, mennyi az áram.Ugyanis az lenne a max áram a teljes felmágneseződéskor. Ehhez kell hasonlítanod a dinamikus mérés eredményét.
Kíváncsi vagyok hány százalékát méred majd tranyóval, ellenállással, mozgás közben.

Kösz.

"már egy tized ohm torzítja a mérést"-ez igaz, de ha az összehasonlítás a cél akkor lényegtelen.

A beállított mono.-időnek (2-3 sec) semmi köze a gyújtási pillanathoz, csak arra szolgál, hogy ne kelljen a zárási szöggel megegyező ideig fenntartani a vezérlő jelet (Hall) és mellékesen ha valamilyen csoda folytán leállítás után is fennmaradó bemenő jelnél megszakítsa a trafó áramát. Amit nem vettél észre, valószínűleg, az, hogy a két mono "keresztbe" van kötve, vagyis az egyik indulásakor a másik reset jelet kap, tehát vissza billen, megszakítva a hozzá tartozó trafó áramát.

Ezt írtam én is. Azt is hogy mérheted is az áramot. Csak nehezen. Ha soros ellenálláson mérsz feszültséget hozzá, akkor vedd figyelembe hogy már egy tized ohm torzítja a mérést rendesen ebben az esetben. olyan ellenállás kell amin csak század voltok esnek.Század voltos csúcs feszültség mérése szkóppal.... No az erősen szkópfüggő.
Mérheted az áramot hallos áram szenzorral is. De az drága és a jelét még fel is kell dolgozni.
Ezért mondtam hogy maradjunk a fesz görbénél és vegyük figyelembe a trafó töltődésének tapasztalati értékeit. Például azt hogy a mechanikus megszakító zárási szögét mennyire kell állítani és miért. Ezt vessük össze azzal hogy a feszgörbe mikor éri el a maximum közeli értéket. Így kb érzékeljük azt hogy fel tud e töltődni a trafó.

De ne halgasss a tranyón disszipált teljesítményről a görbe felfutó éle alatt. Mert ez a második kérdés. Azonos hűtés kell e tranyónak és a fetnek.

Más:
Valami nem esik le nekem a monostabillal kapcsolatban.
Ha a megszakítás hosszát adja meg akkor ha lefut, a trafón folyni fog az áram amíg nem indul újra a mono. Azaz a tranyó melegedni fog a kikapcsolásig vagy az újraindításig.
Ha a mono a zárási időt adja meg akkor a szikra pilanata a jel után zárási idővel jelenik meg. Azaz baromi nehéz lenne a gyújtás beállítása. Mit nem vettem észre?

Kiegészítés a a 4582-höz: "ideális választásnak tűnik"- valóban csak "tűnik" mert a kapható IGBT-k mindegyike 6 v fölötti gate feszültségnél kezd élni.

Nem kell minden félét "belekavarni" az nyilván való, hogy a tekercs árama (függetlenül attól, hogy mivel kapcsolod) csak "lassan" növekszik tehát a ohmikus ellenállás által meghatározott maximális értéket elvileg végtelen idő alatt éri el. Vagyis a trafó által tárolt energia mennyiség soha nem lesz maximális. A kérdés csak az, hogy ezt az elérhetetlen maximumot mennyire sikerül megközelíteni, vagyis mekkora áramot (fordulatszám függő)lehet létrehozni a tekercsben. Az áramot különben nem csak számolni hanem, még ebben az esetben is, mérni is lehet.

Ez nagyon sántít. Egyfelül először azt mondod hogy a tranyó maradék feszültsége kisebb mint a feten eső feszültség. Ezért nagyobb feszültség van trafón és a tranyó is kevésbé melegszik mint a fet.
Mihelyt szóba kerül az hogy dinamikusan kell nézni a dolgot, a görbét kell nézni, megpróbálsz oldalra kitérni.
A teljesítményről is írtam. Cáfold meg hogy ha a görbe nem elég meredek akkor a felfutó élen feszültség és áram is együtt van jelen a tranyónál, tehát teljesítmény is lesz. Azaz a tranyó melegedni fog a fettel szemben, amin a görbe hivatalból meredekebb, mivel a fetnek ellenállása és nem dinamikus ellenállása van. Szóval a disszipált teljesítménytől elmentél oldalra a szikra irányába. Bizonyos fokig ez jogos volt mert azt is megemlítettem. De a teljesítményről hallgatni nem szép dolog.
De legyen. Vegyük a szikra és a görbe kapcsolatát.
Feszültség görbéről volt szó, ugyebár?
Az áramot csak számolni tudod. Ha ismered az induktivitást, a vasmag adatait. Tehát vagy méred a megszakítás pillanatában az áramot vagy azzal nem számolhatsz, mert kiszámítani nem fogod tudni az áramot mivel nem ismered a trafó tényleges adatait. Marad a feszültség görbével való operálás.
Ami biztos az az, hogy a mágneses tér felépülési ideje még mechanikus kapcsoló zárt állásában is a tengely forgásának periódus idejének nagyságrendjébe esik.
Tehát kérdéses hogy trafón felépül a teljes tér a megszakítás pillanatára.
Erre írtam hogy ha látjuk a görbét el kell gondolkodnunk azon hogy mennyire meredek a meredek.
Legjobb tudomásom szerint a gyújtótrafon 6ezres fordulaton kell a fél periodus idő , különben máris gyengül a szikra. Azaz 6ezres fordulaton bármennyidőt vesz el a felfutási idő, az a szikrát gyengíti. 3ezres fordulaton negyed periodusidő tartalék van, utána kezd el a szikra gyengülni. és így tovább a különböző fordulatokon. Ehhez kell hozzávetni a felfutási időt, hogy belefér e.

"Ha közel négyszög, neki volt igaza. Ha jelentősen eltér a négyszögtől akkor nekem."-ez tévedés, a jel alaknak semmi köze a gyújtási energiához "a szikra minőségéhez". Ami szerepet játszik az a megszakítás pillanatában a trafón átfolyó áram erőssége, függetlenül attól, hogy hogyan jött létre.

Igazad van az IGBT valóban ideális választásnak tűnik (magasabb ára miatt nem foglalkoztam vele, mellékesen Az IGBT lényegében egy meghajtó fet és egy kapcsoló tranzisztor kombinációja vagyis egyesíti magában a "feszültség vezérelt" fet és az "áram vezérelt" tranzisztor előnyös tulajdonságait.
A CMOS IC-k sem nekem sem a több tucat használónak ebben a kapcsolásban nem "okoztak meglepetést", hacsak azt nem tekintjük "meglepetésnek", hogy a bekapcsolva felejtett gyújtás nem ölte meg sem a trafót sem az elektronikát de még az akkut sem.
Kipróbáltam, még gyertya sem volt csak egy kb. 20 mm-es szikra köz, működik úgy hogy jobb ha ..... .

Ha robogó, akkor 1 henger. Mennyi a robi generátor gyújtással, esztergálással együtt? Ugyanis főtengely kúposság is van. Mennyibe fáj egy vadi új egy hengereshez való Vape? Ami vadiúj, direkt az adott tipushoz van legyártva gyárilag.
A robis megoldás árából kijön a Vape. Ami azért picit korrektebb megoldás.
Kéthengereshez nem ajánlom a Vape-t, mert nem lehet állítani a második hengert az elsőhöz képest. Márpedig én kevés kéthengeres szocit láttam pont 180 fokban lévő dugókkal.

Egy egy hengeres 12 voltos igbts megoldás anyagárban 5ezerrel drágább mint a fetes. Nem mindegy hogy valami 4-5 ezer vagy tíz. A megbízhatóságról annyit hogy a gyújtásba használt fet gyakorlatilag tönkretehetlen. Védelem nélkül is bírja az akár 800 voltos visszarúgásokat is.Csak tartós túlfeszültség vághatja haza. De melyik motoron van tartósan 400 voltnál több?!!! A fet kibír 15 amper áramot. Előbb megy ki a biztosíték. Tehát még csak körültekintés sem kell a használatához. A fet szempontjából. Amire figyelni kell, a feszültség lökések visszamehetnek a kimenetéről a bemenetére. Tehát a meghajtó fokozatos kell jól megcsinálni. Igen bonyolut védelem kell a fet bemenetére. Egy 12 voltos zener a bemenet és föld között.

Az IGB-t bonyolultabb gyújtás elektronikákhoz találták ki, gogy ne keljen a végtranyót, fetet például egy pichez illeszteni. De egy hall kimenetére kapcsolva semmi létjogosultsága. A hal kimenete lehet 12 voltos, terhelhető 470 ohmon átfolyó árammal. Tehát felesleges az igbt logikai szint fogadására alkalmas bemenete.
Viszont az IGBT tranzisztor tulajdonságait mutató kimenete izony elég rossz tranzisztor tulajdonságait mutatja. Jóval nagyobb a saturációs feszültsége általában mint annak a tranzisztornak, amin Gyula bával vitatkozunk. Tehát azon még vitatkozni sem érdemes. Nem is megy rendesen az IGBT-s gyújtás mechanikus megszakítóra gyártott trafóval se, tranzisztoroshoz való trafót kell szerezni.

Második kérdés:
És mennyibe kerül a robogó generátor, gyújtással?

Amúgy semmi gond csak az asztalt csapkodva fetrengtem, amikor egy 1000 évre visszanyúló vitába úgy beletenyereltél a vita tárgyának ismerete nélkül, laza felsőbbség tudattal leoltva két tapasztalt szakembert :))))))))

Szóval az emberi viselkedéssel kapcsolatos ismereteidet bővíteném azzal, hogy ha másnak eltérő megoldása/véleménye van mint amit te ismersz, az nem biztos hogy rossz megoldás vagy hibás vélemény.

Ja és a tranzisztor vagy FET nem megbízhatatlanabb mint az IGBT, csak tudni kell használni.

Persze. Csak cikizés az hogy felhívtuk a figyelmed hogy 6 voltos rendszerek is léteznek. Az is cikizés hogy már a trafócserét is felesleges kiadásnak és melónak tekintjük, nem hogy a robis megoldást. amúgy baromi kevés kéthengeres robi van.
Mindegy, akármennyire elítélendő, én maradok a max 15 ezer forint költségnél kéthengeres esetén, és max egy óra szerelési munkánál, amiben a gyújtás beállítás is benne van.

Árpád-Keri
Elég jól ismerem az emberi viselkedés okait, ezért "köszönöm" a cikizést. Ez megint egy lökést adott annak, hogy van értelme, amit csinálok.:)
Más:
Ja hogy 6 Voltos a rendszer! Akkor persze hogy a fet lesz nyerő.
De én inkább egy robogó alaplap és lendkerék felszerelésén gondolkoznák, ha egy ilyen öreg gépnél modernizálni akarnám a gyújtást.
AudioBas ennek az ásza:)Link:https://www.youtube.com/watch?v=XJb1QkGlB04&feature=related

Üdv nyemi.

Amúgy a tranyó v.s. fet dolog is végéhez közeledi úgy látom. Gyula bá megnézi szkópon a jelet. Ha közel négyszög, neki volt igaza. Ha jelentősen eltér a négyszögtől akkor nekem. Ugyanis a négyszögnél amikor max áram folyik közel nulla feszültség, a max feszültségnél pedig az áram hiányzik. Így mind két esetben nullához hasonló a teljesítmény. Ha viszont jelentős felfutási idő van, megjelenik a teljesítmény is. Tehát egy pillantás a szkópra, egy kis mérlegelés mennyire meredek a meredek és el is dőlt a vita.
Utána a vesztes fél(főleg ha én leszek az:) ) megmagyarázza miért is volt könnyű tévedésbe esni.:)

No ez az. :)
Azért gondolva a várható válaszra, 12 voltra is érdekes a dolog ha meghagyja az eredeti trafót.

Hát igen, ezt a labdát annyira könnyű leütni hogy rangon aluli, de ha már ilyen nagy lendülettel vetette bele magát a vitába szakértő barátunk:

Én csak annyit szeretnék kérni, hogy tervezzen már nekem egy működő gyújtást ezzel...6V-ra.

Nincs több kérdésem...pedig még lehetne :)

Jobban megnézve a dátumokat, a multidőt elrontottam. Nem hagytam, hanem most hagyom.:D

Mint láthattad, rád hagytam a feladatot.:D

Árpád, te magyarázod el neki, vagy én tegyem? :DDDD

Sziasztok
Elnézést hogy közbeszólok, de nem értem, hogy mi az értelme ennek a tranzisztor kontra fet vitának.
Mert magára valamit adó gyártó már rég kifejlesztette gyújtásba rakható IGBT-it.
Link:http://www.irf.com/archive/auto/ignition.html
Ha TCI gyújtást akarok építeni, akkor azt, kell berakni és kész.
Minden más félvezető alkalmazása csak szükségmegoldás lehet.
Aminek eredménye az lesz, hogy az üzembiztonság messze alul marad az elvártakhoz.
Gyúla-bá ha megenged a kapcsolásával kapcsolatban egy észrevételt. Én azokat CMOS IC-ket hanyagolnám, mert nekem okoztak már egy pár meglepetést. Próbálja ki gyertya pipa nélkül
a gyújtását, és ha jó minden, akkor nem szóltam semmit.

Üdvözlettel nyemi

A kapcsolóüzem miatt. A gyújtásnál is abban működik a végfok. Mind a kettőnél onduktív a terhelés, bár a gyújtótrafó indutivitása nagyobb. Ha azonos a kapcsoló őzem, hasonló a terhelés, valószínüsíthetően azonos a végerősítő iránti követelmény.

Én hiszek neked. Elég ha te látod a fesz görbét. Ha látod hogy jelentős részen magasabb a feszültség mint ahogy írtad, te is fet barát leszel miután beláttad azt is hogy a fet teljes nyitásához szüksége gate feszültség az átfolyó áramtól függ. 6voltos trafon átfolyó áram esetén kevesebb lesz mint 5 volt. Ha négyszög jelet látsz akkor szóljál mert akkor neked van igazad. De ezt látatlanba is kizárnám. Nem tudom elképzelni hogy egy ekkora induktivitás mágneses tere gyorsan épülne fel. De ha mégis, akkor én tévedtem. A lényeg hogy a görbe ismerete nélkül nem lehet semmit se állítani a tranyó maradék feszültségéről. A statikus mérés semmit nem mond ebben az esetben, gondolom ezt te is így véled.

Ha ráérek és lesz rá pénzem (fetre) megkapod mindkét végfok oszciloszkóp képét (kétsugaras szkópom van).
Hogy jön ide a kapcsoló üzemű táp?

Ha ráérek és lesz rá pénzem (fetre) megkapod mindkét végfok oszciloszkóp képét (kétsugaras szkópom van).
Hogy jön ide a kapcsoló üzemű táp?

Hú, de pokoli hosszú lett ez a hozzászólás, főleg így éjféltájban.:) Hiába, aki elszánt...

Nem akarok vitatkozni, de meg kell jegyeznem, tuti biztosan rosszabbul mérsz.
Még műegyetemet végzett is rosszabbul mér. Már a suliban is óriási volt a különbség köztünk. Nektek hány óra méréses laborotok volt hetente? Nekünk heti húsz óra. Plussz a gyakorlatok amiken szintén előkerültek néha érdekes eszközök.
Utána jött a nagybetüs élet. Pályafutásom nagy részét mint szervízmérnök vagy mint szintén gyakorlati mérnöki munkakörnek megfelelő végmérő töltöttem. Sok éven keresztül még egy-két órára sem szabadultam a műszerek elől.
Ez a gyakorlati rész. Az elméleti az, hogy egy fizikus elektromos területen nem mindig tudja mit is mér.
Például a vezetési tulajdonságok. te mint fizikus símán leméred a kapcsolást a két vég állapotban, azt hiszed, ezzel le van tudva a dolog. Egy elektonyos tudja, induktivitást tartalmazó körben a teljes kép nagyon más mint a két végponti. Te úgy számolsz, vagy teljesen vezet a tranyó, vagy teljesen zár. De a valóságban az induktivitás miatt állandóan valahol közép tartományban lesz. A tranzisztor teljesen nyitott állapotban valóban kisebb feszkót ejt. De azon kívül?!!! A fet pedig mindig csak 0.15-0.3 ohmon eső feszültséget ejt, mindig kevesebbet mint a max áramX0.3ohm.
Összegezve: Mérd le egyszer mekkora a feszültség a tranyón mondjuk 4ezres fordulaton, mondjuk a főtengely nyitáshoz számított 90 fokos helyzetében. Persze ehhez szkóp kell.

Motor gyújtást nem tudok gyári 6 voltos fetest mutatni, mivel 6 voltos rendszer nincs már gyártásban azóta hogy teljesítmény fetek vannak. De 6 voltos kapcsoló üzemű tápot azt hiszem tudok taláni a neten fetest. Ugyanis olyant én is javítottam.
Remélem nem gázoltam a becsületedbe, kívételesen nem akartam. Csak arra céloztam, egy adott szakterületet jobban ismeri az a szakember akit arra képeztek ki és azt is csinálta évekig, munka gyanánt, mint egy másik szakterületről odatévedt laikus.
Bár tanultam fizikát, még se állnék le vitatkozni egy fizikussal mondjuk a fénytan rejtelmeiről.De még atomfizikáról sem. De a folyadékok áramlásáról még részegen, feldúlt állapotban sem.
Szóval amit mondani akartam az az, hogy előfordul persze hogy tévedek. De az erre való figyelmeztetést olyan szintű elmélettel alátámasztva szeretném megkapni, amilyennel a tévedést elkövettem.Konkrétan: Elhiszem hogy nagyobb a feten eső feszültség 6volt max gate feszültségnél, 1.5 amper max áramnál, de csak akkor ha prezentálod vagy mérve, vagy számolva a teljes görbét. Így azt mondom, a trafó félig felmágnesezett állapotánál az áram lesz talán 0.7 amper, aminél az általad megadott tranyón a feszültség lesz vagy 1.5 volt. Az általad megadott egy két tized volt csak jóval nagyobb áramra lenne igaz. A fesz hiányossága miatt a trafó további felmágneseződése csökkenni fog. azaz szarabb lesz a szikra.

De nem is ez a lényeg.Amit írtam az igaz. Külső kialakításban nem okoz az különbséget hogy fetes vagy tranyós, és a külső megjelenésről volt éppen szó.
A külsőnél az számít, monostabil van e benne vagy nincs. Ha van, akkor már el kell rendezni a kapcsolást hogy jól nézzen ki. Amit te meg is tettél. Ha nincs monostabil akkor annyira kicsi helyen fér el a cucc, hogy a kialakítást csak nekifutásból lehetne elrontani, ellenkező eseten mindig valami tömör, gyárihoz nagyon hasonló valami a végeredmény. Még egyszer, nem azért mert ügyes vagyok, hanem azért mert ilyen kapcsolást művészet lenne úgy megcsinálni hogy nagyon szarul nézzen ki.

Még valami: A vevőt a kapcsolás tuladonságai, az ára és esetleg a kinézete érdekli. Az árakat leírhatjuk, az konkrét érték. A kinézet mind a kettőnknél elfogadható, sőr azt merném mondani hogy jó. A tulajdonságokanál annyi hogy mind a kettő bizonyítottan működik. Az apró eltérések indulásnál alacsony aku fesznél és magas fordulaton jelentkezhetnek
Az eféle finomságokban csak egy hozzáértő tudna igazságot tenni közöttünk. Annak viszont felesleges elmondanunk mit gondolunk a dolgokról, ránéz a kapcsolásokra és saját véleményt alakít ki.

"A fet is szerelhető lenne a te verziód tranyója helyére." - ez igaz csak a 6 V-os felhasználás esetében a mérések (tudom szerinted nem tudok mérni, nyugodj meg egy fizikus legalább úgy tud mérni mint te)azt igazolják, hogy a tranzisztor jobb vezetési tulajdonsággal rendelkezik. Mivel "széria gyártmányról" van szó a 12 V-os felhasználás esetén sem tervezem fet használatát, mellékesen én egyetlen gyári kapcsolást sem ismerek amelyik fet-et alkalmazna. Viszont a fesz. szab-ban a, kisebb záró feszültség okán én fet-et alkalmazok (6 V-on is).

Idővel lesz majd róla kép. Mihelyst találok anyám mellé helyettes őrzőt.
De mint írtam, sokat ne várj tőle. Nincs mit dobozolni.Lent a két lapocska, laponként mindössze egy hall, két ellenállás, két zener. ezek negyed wattosak, nem sok helyet foglalnak. Raszteres panelen vannak. Egyik oldalt a hall melette a két zener, a tuloldalt a két ellenállás. Olyan centiXcenti lehet. Fent egymára fordítva a két fet. A lábak egy kétoldalas nyák csíkra vannak forrasztva a vezetékekkel, nehogy letörjön valamelyik. a nyákcsík olyan hosszú mint amilyen széles a fet és 5 mili széles. Van egy félbevágott P1 borda. Egy egy fél mind a két fetre. Tehát felül és alulnézetből csak egy fél borda látható. Oldalról semmi, mert a két borda közötti rés körbe ki van nyomva FBS-sel.
A mágnestartó olyan mint az excenter, csak 12mm kör alakú keresztmetszetre le van szedve felül. A mágnes rajta 16mm külső, 12mm belső átmérővel, 8mm magas, neodym. meglehetősen erős mágnes, a hall centinél messzebbről is érzékeli. A fémen a mágnest FBS tartja. Szóval ahogy írtam, két lapocska, egy bordás téglatest, egy henger alakú mágnes.
Amúgy tranyóval is lehet ilyen az elrendezés. Ha jól számoltam, darligton végtranyót is elvisz ez a hall köztes fokozat nélkül. A fet is szerelhető lenne a te verziód tranyója helyére.
Külalakban tehát csak az izlés adja a különbséget. A valódi különbség a tranyó-fet. Illetve a monostabil ic szögletes mágnes páros kontra egyszerűbb felépítésű elektronika gyűrű mágnessel. Ha jól emlékszem a tiedre.
Az egyszerűbb elektronika kevesebb munkát igényel, amin csak a mágnes tartója ront valamennyit. Így ha azonos órabérrel kalkulálunk, kisebb árat eredményez. A bonyolultabb elektronikához nálad egy jól eltervezett, kivitelezett kinézet párosul, nálam az egyszerűség miatt adott a kompakt, eléggé zárt külső.

Kár mert én is nagyon kíváncsi vagyok rá.