Köszönöm szépem a válaszaitokat!
Nem az elektronikáhozszántam ezt a kérdést de ide is sikerült beraknom!:-)
Elnézést!

Sziasztok!

Nem tud valaki Babetta gyújtást szerezni nekem óccsóér?

Vince

Sziasztok!
Tudna valaki segíteni?
634 6V-os Jawa, eddig mech fesszab volt benne (a gyári), 3 vezetékkel+1test. (hogy milyen jelöléssel, arra most nem emlékszem).
6Vos MZ elektromos fesszabon pedig B+, D+, 61, DF, D- jelölések vannak. Szóval ezt hogy kell bekötni a Jawa mech fesszab helyére?

Ez már nagyon régen így van, mint mondtam, már a szocban is bőszen cserélgették a kasztnikat. Másfél-két éve is így volt, mert a haverom ügye kb. akkor történt.
Talán csak valamelyik csinovnyik zagyvált neked hülyeségeket régebben...

Amúgy a lehetőség teljesen elméleti, mert aligha érheti meg komplett vadiúj kasztnikat vásárolni egy 80-100e km-et futott szerkezet köré. De akinek ez a hülyéje, az megteheti. A haverom pl. kétajtós sport-dacia karosszériát vásárolt Romániából, majd pedig szépen ráiratta a saját, rütökké rozsdált négyajtós daciajára, merthogy neki éppen ilyen fejlövése volt, hogy neki sport dácia kellett, ami itthon nem volt, komplett kocsiként behozni meg nem lehetett volna a kretén környezetvédelmi előírások meg regadó miatt. Így hát vett egy üres bódét, és így ugyan marha sok melóval, de viszonylag emberi áron megúszta az adminisztrációt, és most örül, hogy megvan, amire vágyott.

Ismét átböngészve a vonatkozó jogszabályt, én is hasonló következtetésre jutottam. Pár hónapja még nem így volt. Ilyenkor mindig bújkál bennem a kisördög, kinek az érdeke lehetett a jogszabályváltoztatás. A fene sem tudja már őket követni. Bár ez most azt hiszem pozitív, az a kérdés, mibe kerül.

Ja, és ugyanez az eljárás akkor is, ha számhordozó fődarabot kell cserélni. Pl. a fiat típusoknál a jobb első doblemezbe szokták az alvázszámot püfölni. Ki lehet cserélni, csak előbb be kell mutatni a cseredarabot és a csere előtti állapotot a KF-nél.

Meg fogsz lepődni: szgk-n is lehet, de kizárólag gyári új karosszériát használhatsz föl cseredarabként.
Egy ismerősöm nemrég adta ezt elő egy rendkívül korrodált autóval. El kellett vinni a kocsit, és el kellett vinni az üres kasztnit szemlére, a kf-esek jól megnézték, utána átpakolászta a szerkentyűket az újba, megint megszemlézték, és kapott egy utalványt új forgalmi könyvre az új alvázszámmal.

Annak idején különben az Ifjú Gárda utcában lehetett ilyeneket venni. Pl. trabanthoz. Komplett berendezett karosszériát motor, váltó és futómű nélkül. Arról lehetett őket megismertni, hogy E-vel kezdődött a számuk (e mint "ersatzteile").

Most már persze ez nem divat, de az elméleti lehetősége mai napig fennáll: ha totálra törsz egy futó típust, és veszel hozzá komplett gyári új kasztnit, belerakhatod a sok kis csingilingit. Hogy aztán megéri-e, az más kérdés.

szerintem felesleges.De te tudod,hogy mennyi pénzed van??Gyuri.

Teljesen hülye, és abszolút láma kérdés, de bocsássatok meg, elég messzire születtem a fizikától...
Lehet VAPE gyújtás mellé előgyújtás szabályzást felrakni 638-asra?

bár elég régen tanultam ilyesmit, de ahogy elnézem, a dolgok ebben nem változtak: A személygépkocsik nagyobbik részének hivatalosan nincs is alvázuk! Ugynevezett önhordó kocsiszekrény vagy mi a fene van, ebben van kiképezve egy alváznak tekinthető rész, de nem erre van a kaszni rászerelve, hanem a karosszériával szoros egységet képez. Hegesztve van, sérülés mentesen elvileg nem szedhető ki. Így természetesen ebben az esetben nem is beszélhetünk alváz cseréről.:) Teher autóknál, terepjáróknál meg nem tudom mit ír elő a törvény.Egy biztos, régen az alváz számított teherautóknál magának az autónak, tehát ha alvázat cseréltek volna, akkor valójában azt az autót újították volna fel, amihez az alváz tartozott. Ezek persze régi ismeretek, ha másként lenne, sorry.

Meg fogsz lepődni, csak motorkerékpáron lehet (hivatalosan) alvázat cserélni.

Fura, ezek szerint más az eljárás gépkocsialváz cserekor és motorkerékpár vázcserekor? Mert előbbinél az az eljárás, hogy csere előtt és csere után is be kell mutatni a járművet.

És a váznak típus azonosnak kell lennie. Pl. 125-ös ETZ vázát nem cserélheted 150-esre. Akkor jön az átépítési engedély. Pedig még a 251-esé is ugyanaz.

Utána kell bemutatni.

Ha azt nem is, de be kell mutatni a kpm-nél még mielőtt átszerelné. Az ilyesmi meg gondolom valamilyen engedélykérelemmel indul, ha nem is pont átalakításival.

Nem kell hozzá átépítési engedély. De hogy jön ez az elektronikához?

Hali! Egy olyan gondom lenne hogy el van csavarodva a váz az ETZ-n és lenne hozzá új de van benne szám! Szerintem a KPM-nél kell átépítési engedélyt kérni. Ezenkívűl mit kell még valami?

Válaszotokat előre is köszönöm!

Sajnálom, hogy kiszabadítottam a szellemet a palackból... Isten látja lelkem, azt szerettem volna, ha a publikum profitál az eszmecseréből. Most erre már nem látok reményt, ezért én is befejezem. Arra azért talán jó volt ez az egész, hogy akiben kétségek támadtak, maga is utánanéz az igazságnak, illetve akinek szüksége van rá, tovább képezi magát.
üdv, szr

Igen én írtam. De ez nem azt jelenti hogy az a tranzisztor kibírja e az áramot, hanem azt, hogy adott bázis áramnál át tudja e engedni. Én is befejeztem, csak azért írtam, mert megszólítottak. Nincs sok értelme a vitának. Nem véletlenül kérdeztem a multkor rá arra, hogy kinek milyen gyakorlata van. Az, hogy valaki javított pár ketyerét, vagy amatőr kapcsolásokat épített, az még nem jelenti azt, hogy elég rálátása van a dologra. Pont ezért nem írtam az újboli megszólításomig, mert felmértem, hogy mire számíthatok. Nem azt mondom, hogy feltétlen igazam van, de az ellenérvek nagyon arra utalnak, hogy nem ismeritek a problémát a megfelelő szinten. Részemről annyit mondhatok, hogy én nem csak hogy javítottam pár kapcsoló üzemű tápot, hanem terveztem is. Fejlesztő mérnök is voltam, nem csak szervizes. ezenkívül végzetség szerint villamos ipari tanár is vagyok. Tehát valami meggyőzöbb érvelésre számítottam.Ennyi.Most már semmilyen beírásra nem válaszolok ebben a témában.Ha valakinek kérdése, érdemi észrevétele van, keressen meg emilben.

Te írtad: "A nyitott kollektoros dolgot épp úgy célszerű átméretezni, mert a végtranyó bázis árama 12 voltra van méretezve, tehát határ eset, hogy a tranzisztor át tud e engedni megfelelő áramot így 6 volton."

Részemről befejeztem.

Nem volt szó a tranyó cseréről sose. A bázis áramról volt szó, vagyis az azt beállító ellenállás cseréjéről.Ami függhet a tranyótól, mert van amelyiknél kelhet, van amelyiknél nem.A bázis áram kérdésben alighanem rosszul áltok a dologhoz. Nem az a kérdés, hogy adott terhelésnél teljesen nyitott tranyónál változik e kollektor ellenállás a bázis áram növelésével, hanem az, hogy kollektor áram fügvényében telített marad e a tranyó. Ami természetesen nem igaz a végtelenségig.
A trafó kérdésről annyit, hogy írtam, hogy elnagyolva indokoltam a dolgot. A valóságban nem csak hogy egyen árammal nem lehet számolni, hanem az ohm törvénnyel sem.Az impulzus fügvények egy külön téma. Ami igaz: A szekunder oldalakon a végzett munkák megeggyeznek, mert a trafók szerkezete megeggyezik, a szikrák ideje, feszültsége, árama megeggyezik. Ezt kell fedznie a vasmagban felhalmozódó mágneses energiának. Ezt a primer tekercsek hozzák létre. Mivel a két trafó szerkezete megeggyezik, A megeggyező mágneses tért megeggyező elektromos munka hozza létre, azonos idő alatt. Tehát igaz, hogy fél feszültséghez dupla áram tartozik, hogy a teljesítmények megeggyezenek. Akkor nem eggyeznének meg, ha a két trafó szerkezete lényegesen eltérne. Például lehetséges olyan trafó, amelyik rövid idő alatt nagy árammal operál. De a mechanikus megszakítokhoz gyártott trafók hasonlóan vannak méretezve.

A vitánk nem erről szólt, hanem arról, hogy ki kell-e cserélni a végtranzisztort akkor, ha a felére csökkentjük a tápfeszültséget. A többi csak hab a tortán.

Jobban egyetértenék, ha Te is beleírtad volna a mondatodba, hogy LÉNYEGESEN. Mert bizony akármilyen gyengén, de még ilyenkor is változik a kollektoráram a bázisáram függvényében.
De hát a vitátok Öregapóval (2241-42-61-62) nem is a mértékekről, hanem a kiváltó okról és a következményről szólt! Vagy én értettem félre? Netalán ugratni akarsz bennünket? Szólj már, Öregapó!
üdv, szr

Magad írtad: "(...) a tranzisztor maradékfeszültsége (Uce_sat) lényegesen már nem csökkenthető tovább akkor sem, ha 0,15 Ampernél nagyobb bázisáramot adunk neki (...)"

Ha a tranzisztor nyitva van, és a terhelés állandó, kapcsolóüzemben hiába változtatod a bázisáramot, nem fog változni a kollektoráram.

No, szabi után pihenten... lendüljünk bele újra!

Hagynám én a témát, de nem lenne tisztességes azokkal szemben, akik követik az eszmecserét, és egy rossz ponton abbahagyott levelezésből helytelen

következtetéseket szűrnének le. Ezért én annak vagyok híve, hogy vigyük végig, amíg mindenki egyetért.
Öregapó, a gondolatmeneted egy dolog kivételével hibátlan. Az az egy dolog viszont pont az a bizonyos kétszeres áramszükséglet a trafó primer oldalán. Szerintem csak nem koncentráltál eléggé, és bevitt az erdőbe a trafók általános elmélete, és így - bocs, de ez a helyzet - írtál egy nagy sületlenséget :-).
Ezt írod: "a teljesítmények azonosak. Vagyis 12*I1 =6*I2". Persze, de ez csak a hővé alakuló egyenáramú veszteségi teljesítmény, aminek semmi köze nincs a
szekunder oldali gyújtási energiához, az ugyanis - a veszteségeket elhanyagolva - a primer oldali induktivitással, és a primer áram négyzetével egyenesen arányos.

Ugye ismerős: E=L*I^2/2. A tápfeszültség csak ott jön a képbe, hogy ezt az áramot a gyújtási időpontra el kell érni, vagy minél jobban megközelíteni még nagy
fordulatszámon is. Hogy lehet ezt elérni? Régebben a trafók primerjét egyszerűen olyan vastag drótból tekerték, hogy a tervezett induktivitás mellett az ohmos ellenállásuk is a kívánt értékű legyen, azaz az üzemi tápfeszültség és az üzemi áram hányadosa. Tudomásom szerint a 12V-os Trabi trafó ellenállása 4 Ohm, a 6V-osé pedig 2 Ohm, vagyis névleges áramaik azonosak (feltételezésem szerint az induktivitásuk is, így szekunder oldali energiájuk is).

Csak érdekességként: a mai modern (elektronikus gyújtási rendszerhez tervezett) trafók primer ellenállása 1 Ohm alatt van. Ezek percek alatt szétégnek, ha nem gondoskodunk a rajtuk átfolyó áram korlátozásáról. Ezt egyszerűbb esetben az áram nagyságának maximálásával, elegánsabban pedig a töltési idő szabályozásával oldják meg. A lényeg viszont ez esetben is az, hogy a gyújtás időpontjára meglegyen a névleges primer áram, és ezáltal elegendő legyen a tárolt energia.

Visszatérve egy kicsit a végtranzisztorok bázisáramának méretezéséhez is: a dolog mindenképpen onnan indul, hogy hány Amper kell a trafónak. Persze, jellemzően nem ezt a
paramétert szokás megadni, hanem a névleges feszültségét, és (sajnos, csak ritkán) a primer ellenállását. Ha az ellenállásról nincs adat, meg kell mérni.
Tegyük fel, hogy idáig eljutottunk, legyen a névleges áram a példánkban éppen 3 Amper. Ezután - ha precízen akarjuk megtervezni az áramkört - elő kell vennünk a kiválasztott tranzisztorra vonatkozó azon diagramot, amely a kollektor-maradékfeszültséget (Uce_sat) ábrázolja a kollektoráram (Ic) ill. a bázisáram (Ib) függvényében. Példaként nézzétek meg ezt (ez is egy
teljesítménytranyóé, és rendkívül hasznos, mert szélsőséges hőmérsékletekre is megadja a görbéket): http://www.roxel.hu/images/uce_sat.jpg.
Jól látszik, hogy 3 Amperes kollektoráram mellett a tranzisztor maradékfeszültsége (Uce_sat) lényegesen már nem csökkenthető tovább akkor sem, ha 0,15 Ampernél nagyobb bázisáramot adunk neki. Hát akkor ne is adjunk, mert felesleges. Az is látszik, hogy 1 Amperes kollektoráramnál elég lenne kb. 0,04 A bázisáram is a telítéshez, míg 5
Amperhez kb 0,3A bázisáram kívánatos. Mindezeket azért írom, hogy világos legyen: ilyen esetekben semmi értelme a bétával (ill. tizedével, huszadával, stb) számolni; csak egy jó diagram vagy a mérés segít.

R.A.-hoz: a 2265-ös hsz-ban Te is elég furcsát válaszoltál Öregapónak: "A bázis áram változás nem következménye a kollektor áram változásnak, hanem kiváltó oka." - analóg erősítők esetében :D
Szóval kapcsolóüzemben szerinted nem igaz az idézőjelek között levő rész? Ha tényleg így gondolod, akkor írd meg, hogy kapcsolóüzemben mi az ok, és mi az okozat. Vigyázat: nem egyenes vagy bármilyen arányosságról beszélünk, csak ok-okozati összefüggésről...

Hát egyelőre ennyi tiszta vizet a pohárba.
üdv, szr

Üdv Mindenkinek!
a következő túrára már trabi gyújtással megyek majd!Sikerült összehoznom!Ma kezdem tesztelni a gépet vele.
Ha valakinek van valami kérdése,akkor szívesen segítek,bár biztosan tudom,hogy nálam sokkal okosabbak is vannak trabi gyújtás terén itt köztünk.
Szóval ha mégis:valaki nem kapna választ valamire,akkor kérdezzen csak nyugodtan.Nekem nincs titok ezen a téren.Én 12w os változatot csináltam JAWA ra.Így ezt tudom.
Gyuri

Sziasztok !
Elolvastam a "Elektronikus gyújtás" c. ciket . Ugye ehez a gyujtáshoz 12 Voltos aksi kell ? A ts 6 Voltja nem elég neki ugye ?
Előre is köszi !

HY sunesz mail ment !
Tudom hol van van ott ismerősőm ,légyszives küldj 1 telefonszámot ,hétvége valamelyik napja jó neked ?
Köszi Keats!

Köszi sunesz!
Akkor a hétvége lesz!Merre felé vagy te található az éterben én pösti vagyok!
Na komolyra fordítva a szót 15 még mindig az ára?
Keats

Sunesz!
Mikor lehet hozzád elnézni igc nézőbe és próbára mert ha jó meg van véve!
Keats

Sunesz!
Mikor lehet hozzád elnézni igc nézőbe és próbára mert ha jó meg van véve!
Keats

Hát, a kapcsolás egy rendszer összeomlás folyamán törlődött, és most az istenért sem tudom megtalálni újra a neten a kapcsolást.:(((
Az, hogy miért gondolom a dupla áramot, az összetett dolog. A szekunder feszültségnek legalább azonosnak kell lenni mind a két esetben. A szikránál áram folyik, az is azonos kb mind két esetben. A trafók hatás foka is azonos szintébn körülbelül. Tehát a szekunder oldali teljesítmény azonos mindkét esetben, és ebből következően a primer oldali is . Mivel 6 vot esetében ez csak akkor jön össze, ha az áram a duplája lessz. De ez így csak durva megközelítése a dolgoknak, mert itt tranziens jelenségről van szó. De akkor is körülbelül igaz lessz a dolog.Szekunder oldalon akkor is egyformának kell lennie dolognak, primer oldalon pedig igaz, hogy az az energiáknak meg kell egyezniük. A mágneses tér kialakulására azonos idő áll rendelkezésre, így kijelenthetjük, hogy a teljesítmények azonosak. Vagyis 12*I1 =6*I2. Azaz I2=2*I1.Ebből fakad a gondom. Amilyen beállítás kapcsoló üzemben használ ja a tranyót, közel sem biztos, hogy dupla kollektor áramnál is kapcsoló üzem lessz. Ez attól függ, hogy eredetileg mennyire vitték telítésbe a tranyót. Ha mondjuk négyszeresn túlhajtották, vagyis a bázis áram négyszerese a maximális kollektor áramhoz szükséges bázisáramnak, akkor a dupla kollektor áramhoz szükséges bázis áramnál is kétszer nagyobb az eredeti bázis áram,tehát a tranyó marad kapcsoló üzemben. De ha nem ekkora....
De tényleg hagyjuk már ezt a témát, mert mindenkinek feláll már tőle a hátán a szőr.

megint belevau...
Öregapó, ezt írod: "A 6 voltos trafónál körülbelül dupla áramnak kellene folynia a kollektoron".
Komolyan érdekel, hogy miért gondolod ezt így? Továbbá nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy van-e olyan kapcsolásod, ahol ki van bontva a hibrid belseje?

üdv, szr

Sziasztok. Én meg húzok a Trophyn egy nagy gázt, ezzel parancsot adok a röpsúlyos előgyújtás vezérlőmnek,hogy hagyjuk már le azt a kis atomvillanást amitől a sok szuperfinom űbergyújtás besza..ik. :))))

Zápkörte!
A katonaságban a gömböt vitetik a kockát guríttatják!
Keats

Kezd izgalmassá válni a szakmai vita. A legutóbbi ilyen ( Fullkopyval ) után egy darabig nem kellett az elektronikus gyújtás házilagos megépítésének hihetetlenül egyszerű és tökéletes voltáról olvasgatnunk. :)

Amig létezett, az EKA Villamos és Mechanikai Laboratórium és Kísérleti Műhelyben dolgoztam, ezernyi apróbb-nagyobb áramkör futott keresztül rajtunk. Lehet, hogy az utcátokban a lámpákat is olyan elektronika gyújtja, amihez mi készítettük a MEEI dokumentációt. De hogy konkrét gyújtásnál maradjunk: a GM AEC-77 kódnevű elektronikus gyújtásának honosítását én végeztem a '80-as évek végén, ez utána több szaklapban is megjelent.

Nem keverem összevissza, csak nem érted, mire hivatkozom, de mindegy. Részemről hallgatok rád és abbahagyom.De azért áruld el utoljára, hány kapcsolást terveztél hivatásosan. A otthoni nem annyira mérvadó, mert a kis darabszám miatt nem jönnek ki annyira a hibák.

"ha változtatni akarjuk a kollektor áramot, jelen esetben közel a duplájára, változtatnunk kell a bázis áramot is" - kapcsolóüzemben nem igaz (a h21 egyébként sem diszkrét érték, ha megadják 20 és 100 közé, éppúgy méretezhetem 35-re, mint 70-re)

"Utánna a bázis áramot úgy állítod be, hogy a max bázis áram ennek a tizede legyen" - ezt én így nem merném kijelenteni, ti. típusfüggő a dolog

"Tehát ha a kollektoron keresztül dupla áramot akarsz átfolyatni, át kell méretezni a bázis áramot, hogy az is duplája legyen." - kapcsolóüzemben nem igaz

"A bázis áram változás nem következménye a kollektor áram változásnak, hanem kiváltó oka." - analóg erősítők esetében :D

Szerintem hagyjuk abba... Többünket durván kioktattál (legalább talajszint stb.), miközben össze-vissza kevered az analóg erősítőket és a kapcsolóüzemet...

Azt mondod, a méretezést a kollektornál kezdjük. Ez így igaz. Viszont abból egyenesen következik, hogy ha változtatni akarjuk a kollektor áramot, jelen esetben közel a duplájára, változtatnunk kell a bázis áramot is. Márpedig, ha az eredeti fekete dobozt használjuk, eredeti tápon, akkor a bázis áram nem fog változni.A bázis áram változás nem következménye a kollektor áram változásnak, hanem kiváltó oka. Tehát az igaz, hogy kétszeresRáadásul a munka pont beállításról beszélsz. De pont ez a gond, a fekete doboz olyan munka pontot igyekszik beállítani, ami tizenkét voltra kötött 12 voltos gyújtó tarafó áramához való.Leegyszerűsitve a problémát: Egyszerűen hogy méretezel? Menézed, teljesen nyitott tranyónál mekkora áram folyik a kollektoron.Utánna a bázis áramot úgy állítod be, hogy a max bázis áram ennek a tizede legyen. Tehát ha a kollektoron keresztül dupla áramot akarsz átfolyatni, át kell méretezni a bázis áramot, hogy az is duplája legyen.még egyszer: A kollektor áram nem befolyásolja a bázis áramot, a bázis áram határozza meg a kollektor áramot.De egyszerű a dolog. Vita helyett méretezz egy kapcsoló üzemű végfokot I áramra, és mértezz egyet 2 Ire. Nem lessz egyforma a végfok előtti rész. Pedig a tarbi gyújtásnál nem változik semmi a kapcsolásban, hiába változtattuk meg a kollektor áramot. Tehát a munka pont nem lessz a két esetben azonos helyen. Tehát vagy műxik a dolog, vagy nem.

Bázisáram-táplálású, kapcsolóüzemű tranzisztorokról van szó, nem pedig bázisosztós emitterkövetőről. Ha valóban értesz hozzá (ami a leírtak alapján feltételezhető), akkor a méretezést a kollektornál kezded, mert annak az áramát tudod pontosan meghatározni. Ezután a telítésbe viteles süketelés helyett végiggondolod, hogy ismert kollektoráram és h21 mellett a bázisellenállás teljesítmény-disszipációját hogy határozod meg.

"a tranzisztor áram erősítési tényezője sem egyenesen arányos a kollektor árammal" - nyilvánvaló, nem is állítottam ilyen zagyvaságot

"az azt jelentené, hogy a bázis áram is kétszeres lenne dupla kollektor áramnál" - ha a munkapontot úgy állítod be, hogy vándorlása esetén ne kerüljön ki az üzemi tartományból (járműelektronikák esetében ez alapkövetelmény), egyenes az arány

??? Van egy gyanúm, hogy a bázis áram nem fog a kollektor áramtól függeni.Fordítva műxik a dolog.A kollektor áram függ a bázis áramtól. Tehát a megnövekedett kollektor áram nem növeli meg a bázis áramot.Gondold végig: Adott egy nem változó feszültségű pont. innen az áram egy nem változott ellenálláson keresztül folyik a bázisba. Ha egyenes arányban változna a bázis áram a kollektor áramtól, az azt jelentené, hogy a bázis áram is kétszeres lenne dupla kollektor áramnál. Ez a dupla bázis áram dupla feszültség esést eredményezne a bázis ellenálláson.Eredetileg az ellen álláson UT-nyitó fesz volt. Ennek a duplája hogy jön ki szerinted?!!! Tehát egyenes arányról szó se lehet.És a tranzisztor áram erősítési tényezője sem egyenesen arányos a kollektor árammal, tehát az sem kompenzálná a megnövekedett áram igényt. És itt van az én aggályom forrása.A 6 voltos trafónál körülbelül dupla áramnak kellene folynia a kollektoron, viszont ha az eredeti kapcsolást használjuk, a bázis áram nem változik. Vagyis kétséges szerintem, hogy elégséges lessz e az az áram, hogy így telítésbe vigye a tranyót.és itt jön be a béta szerepe. Ha nagy a béta, nagyobb eséllyel elég a bázis áram.

Igen, pontosan ismerem a tranzisztorok működését, és tisztában vagyok a hibrid-paraméterek fogalmával is. A h21-től (korábban: bétától) azért nem függ az átméretezés szükségessége, mert a megnövekedett kollektorárammal egyenes arányban változik a bázisáram is, ha egyébként nem piszkálsz bele a munkapontbeállításba. Ha az Icmax megfelelő, akkor szükségszerűen megfelelő lesz az Ibmax is.

Uff.

Bah, a katonaságban nem kell logikát keresni. ;-)
Egyébként végülis Hiroshimát is egész jól túlélte egy csomó japán, van, aki még ma is tök jól van, és beszédeket tart az évfordulón. Nyilván nem a többség, de azért úgy látszik, hogy mégsem olyan hatékony az az atom, mint mondjuk a drezdai napalm.

És a gödröt villanásnyi idő alatt kellett megásni.:DDDD

Hát 0.7 től nem is, az kissé elhamarkodott állítás volt.

Pedig a +0,7V-tól (bázis) nem fog áram indulni a +6V irányába, az tuti. És ha még nem mondtam volna: nekem is ez az egyik szakmám, és évfolyamelsőként vizsgáztam. Csak most már egy sokkal szebb szakmát űzök, úgyhogy egyre kevésbé készség szintű a dolog. De arra még emlékszem, hogy az OC kimenet az OC kimenet, bármit lehet vele csinálni, az vagy zár, vagy mintha ott sem lenne - akárcsak egy megszakitó.

Nem azt mondtam, hogy a bázison van 6 volt, vagy 12 ezt Zapkörte sem irta,hanem azt, hogy onnan kapja az áramot a bázis ellenálláson keresztül. Természetesen a bázison nyito feszültség van, szoba hőmérsékleten szlicium tranyónál 0, 6 valamennyi. A tranyó lezárást nem kell, és nem is lehet ily módon gyorsítani,hiszen ha percenként 12000 fordeulatról beszélnék, ami nincs, az lenne 200 Hz, ami egy tranzisztornak semmi, még akkor sem, ha négyszög jelről beszélünk, és ráteszünk két nagyságrendet.az 20 kilo HZ, ami egy ilyen tranyó frekvencia töréspontjánál számottevően alacsonyabb.A telítésnek nincs sok köze a lezárási időhöz.Szoktunk számolni bázis kapacitással a freki számitásoknál, de ez nem valós kapac, nem kell kisütni, amikor nullára visszük.Illetve van valós kapacitás is valamelyes, de az ebben az esetben elenyésző. Értem én, miről beszél Zapkörte, ezért írtam, mind a hatos, mind a 12 es feszültségről. A hatosról azt, hogy akkor kicsi a bázis áram, a 12 voltról azt, hogy akkor a bázis magassab feszültségre van kötve egy ellen álláson keresztül, mint a kollektor.Ez nem szerencsés. Igen érdekes áram irányok jönnek majd létre.Amit leírtál a tranyó karekterisztikájáról, az magyarázza azt, hogy miért mondtam, hogy pontos számolást a négypolus paraméterek alapján lehet megejteni.És valóban, a méretezés fínom dolog. Ha rászorulok, én meg is tudom csinálni, hiszen ez a szakmám. Sőt, ha van rá idő, még el is tudom magyarázni a dolgot érthetőbben, mert az meg a másik szakmám. De itt nincs idő, hely, igény arra, hogy bele menjek a dolgokba. Elég annyit, hogy ha egy kapcsolás egyik felét megváltoztatjuk, (a végtarnyók tápja) Akkor a másik fele is változni fog( a fekete doboz). Véletlen szerencsével működhet a dolog, de ez nem jelenti azt, hogy mindenesetben működni fog.

igaz, igaz, párhuzamban vannak.

Ez egy nagy tévedés, a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata pontosan meghatározza a katona teendőit atomvillanás esetén, a hetényegyházi laktanyában kint is lógott a folyósón aquarellel izlésesen megfestve:
Atomvillanás esetén a katona...
1) a gyalásóval 1,5 méter mély, 2m hosszú és 60cm széles gödröt ás
2) a gödör aljára fekteti a csúzlit
3) arccal lefelé a csúzlira fekszik, és új parancsra vár.
Ez nem vicc, tényleg ezt kell tenni!