Más. A Schotkyért elnézést kéerek, továbbra sem vagyok formában.
Sajnos várható, hogy nevek tekintetében hibázni fogok még párat, öregszem mostanában egy kicsit.Sok a gond...

Hol látod az indukciónál a kiváltó okok között a feszültséget? Még a legegyszerűbb megfogalmazásban is csak a vezető hurok(hurkok) és a fluxus változás szerepel. Vagyis a sebesség kívételével minden azonos diódázva illetve dódázatlanul.Az, hogy a mágneses teret mi hozza létre lényegtelen, ha azt vizsgáljuk, hogy amikor összeomlik, mit indukál a szekunderben.Nem egy hálózati trafóról beszélünk, hanem egy autótrafóról tranziens esetben.

Első, hogy amit írsz a zárási szögről, ugyanaz amit én is mondtam. Vagy akartam mondani. ami megzavarhat, az az, hogy szerepel a nyitási szög is.A kondit én is rövidzárként emlegettem, máshogy nem is lehet. A pongyola kifejezést azért mertem használni, mert számtalan "szakkönyvet" olvastam, ami leegyszerűsítve, emiatt néha hibásan írta le a dolgokat. Sajnos előfordult, hogy tankönyveket is.Sőt, nagyon régen ugyan, de tanítanom is kellett olyan könyvből, ami a fizikának ellentmondó sorokat tartalmazott.Viszont viszonylag kevésbé régen , úgy három éve korepetáltam egy auto villamosságis srácot, akinek a könyve szintén tartalmazott kissebb nagyobb hibákat.Ez persze nem jelenti, hogy ebben az esetben nem én tévedek.De nem annyira egyértelmű a dolog. Az indukció leírása tulajdonképpen feszültséggel sem olyan rossz, jobban végiggondolva a dolgot. De igazából bonyolultabb a jelenség. Nem akarok bele menni a Maxwell egyenletekbe, mert részint teljesen felesleges lenne egy fórumon, másrészt nagyképüségnek tűnne, harmadrészt régen használtam őket, előfordulhatna, hogy hibáznék.Ráadásul a Maxwell egyenletek nem is lennének magukban elegek, hiszen tranziens jelenségekről van szó.Végképp tulzás lenne viszont behozni a Dirac delta impulzusokat. Keri ha jól emlékszem radarokkal foglalkozik, könnyen lehet hogy tudja miről beszélek és miért.
Egyszerűbb a problémát úgy kezelni, hogy tényleg kipróbáljuk. Ha nem működik a dolog, vagy megtudom magagamnak magyarázni, miért nem, vagy nem. Mást ilyen mélységben úgyse hiszem hogy érdekli a dolog. Egy motorosnak az a fontos, hogy jó, vagy nem jó a cucc. Valamikor a jövőhét elején kerítek a bontottból két Schotkyt és megnézem mi történik.Van még tartalék trafóm, ha megint elforralná így a gyújtás. Mert első verzióban egy fölfelé diódázás ezt okozta. Akkora szikra volt, mint egy ház, de a trafó idővel a szó szoros értelmében felforrt.Persze itt is fenn áll a lehtősége, hogy rosszul értelmeztem a dolgot.Mindenesetre dióda ki, azóta a trafó még bírja a gyűrődést, ezzel meg is elégedtem.

Az enyémnek a könyve is emleget piros (!)üresjelzőt, meg a neten talált kapcsolási rajz is. A mocin azonban a kábelezés megléte ellenére nincs meg a rendes jeladó, csak egy vakdugó (csavar) van helyette. De: a blokkban belül a kontaktust adó tárcsa viszont megint megvan. Fenese érti. Más: az indukciós törvény feletti nézeteink eltéréséről többet nem tudok mondani. Egy biztos: ha a primer oldal feszültségét valaki korlátozza , neadjisten akkufeszültségig - mert valahonnét innen indult a beszélgetés - megnézheti a szekunder oldalon a szikrát. Tessék kipróbálni!

Nekem két órás TS van de abban sincs gyárilag üres jelző.

Nem vagyok biztos hogy teljesen hülyeséget mond Árpád.

Egy trafó primer oldalán az áram változás sebességétől függ a szekunder feszültség.

Persze a probléma ott van hogy adott áramváltozás az az a tekercs indukció és feszültséggel függ össze, vagyis mivel az indukció változatlan a feszültséggel függ össze.

Lehet hogy tévedek...

Nem, a neutrál akkor világít amikor a váltó üresben van.

Ja énis bakiztam, helyesen: Ohm törvény:((((
Lenne egy kérdésem öreg MZ sekhez: az én "egyórás" TS-emben csak két visszajelző lámpa van: zöld és kék. Minden írott hivatkozás külön emlegeti az üres visszajelzőt (tán piros?), ami ezen a motoron ki van kötve alul a blokkban (de a vezetékezése végig megvan). Most a zöld lámpa csak a töltés hiányát és az index működését jelzi. Hogy is volt ez akkor régen, lehet hogy az én gépemen cserélték ezt a lámpafejben lévő órát , olyanra ,amiben már nincs meg a külön üresjelző? A volt tulaja esküszik, hogy eredeti az óra.

Árpád, légy szíves a gyakorlatban megcsinálni a tesztet, és majd megmagyarázni azt, amit tapasztalsz. Azután folytathatjuk a többiekkel együtt, mindenki épülésére :).
Nekem az írásodról az jut eszembe, hogy kis srác koromban, amikor még csak ismerkedtem a tranzisztorokkal, az az ötletem támadt, hogy egy tranzisztorral kétutas egyenirányítást tudok megvalósítani középkivezetéses trafóról. Miért is ne, gondoltam, hiszen a B-E átmenet, meg a B-C átmenet is egy-egy dióda. Egy darabig eltartott, amíg megértettem, hogy ez így bizony nem fog menni. Valahogy így leszel Te is a teszted után, de előre nem akarlak lelombozni, mert az az értékes tudás, amire az ember maga jön rá.
Egyébként régebben nem Te voltál itt a fórumon "Öregapó"?
Végezetül : Schottky szintén nagy tudós volt, tiszteljük együtt!
üdv, szr

Neutral az üresjelző
És az 'Engine Kill' nem éppen az ?

Nem tisztem nekem itt moderálni, de megint kénytelen vagyok. Tényleg barátságból írom: javaslom átnézni: indukciós törvény (feszültség-áram ok-okozat), ohm törvény (kondi szerepe), autóvillamosági kézikönyvek alapfok. Csak két hibát emelnék ki ebből a polémiából: 1. a fluxus a zárási szög alatt épül fel, a nyitási alatt omlik össze. 2. A primer köri kondinak megszakító esetén rövidzár szerepe van, ugye ha nem lenne ott, akkor az indukált feszültség a körben a nagyobb ellenálláson (a nyitott megszakító) esene, igy ott hozna létre szikrát. De a cél nem ez, hanem az, hogy a primer tekercsen essék az a fránya fezsültség, amit azonnal fel is fogunk transzformálunk, tehát helyes, ha váltakozóáramú rövidzárat (kondit) képezünk a nyitott kalapácsok közé. És mi az hogy "pongyola" a vonatkozó szakkönyvek megfogalmazása, az indukált feszültség tekintetében ? Indukált áramot én még leirva nem láttam egyik ilyen könyvben sem, kimondva nem hallottam egy szakember szájából sem. És ezen nincs mit ragozni, nem én találom ki, ez nem "hármunk dolga" dolga, le van írva száz helyen.

Az az üres jelző.
Ahogy én kibogarászom fent van a rajzon egy RUN-OFF kapcsoló, de az mintha testelve állitja le.

Most egy kicsit zsibbadt vagyok egy ilyen rajz áttekintéséhez. De a neutral switch nem pont ezt a célt szolgálja? Már csak a neve alapján.

Ez egy érdekes dolog. A leírásokban gyakran írják úgy, hogy feszültség indukálódik a szekunder oldalon. sőt, majdnem mindig így írják. De ez egy elég pongyola megfogalmazás.Ugyanis a fluxus változására az elektronok vándorolni kezdenek a hurokban ami áramot jelent, akár terhelt a trafó, akár terheletlen.
De jelen esetben ez teljesen lényegtelen, ugyanis nem a szekunder oldalról beszélünk, hanem a primer oldalról. Akár áram indukálódik, akár feszültség, a primer oldal a lényeg, hogy ott milyen a fluxus változás, ha a megszakításkor dióda földre viszi a tranzienseket.Ha a fluxus változás akkora, vagy nagyobb mint dióda nélkül, akkor a fluxus változás akár feszültség, akár áram indukálást mondunk, létrehozza azt megfelelően.Vagyis telesen lényegtelen minek nevezzük a kimenő oldali produktumot, ha a létrehozó jelenség (fluxus változás) megfelelő.
Nézzük tehát a primer oldalt:
A fluxus változást a trafó megszünő mágneses tere okozza.Ebben mindhárman egyet értünk. A mágneses tér a trafótól és a tápfeszültségtől függ.Gondolom, ebben is egyet értünk.A fluxus változás a megváltozó tértől és az időtől függ. Ezen se sokat lehet vitatkozni. Tehát eddig beláttuk, hogy adott trafónál, adott tápfesznél a szekunder oldali szikra a primer oldali mágneses oldali tér összeomlási idejétől fog függeni. Azt hogy nem a tranziens feszültség lökés indukálja a szikrát, nehezebb belátni, de be lehet.Legegyszerűbben, ha visszaemléksünk a megszakító nyitási szögének fontosságára. Az azért van, hogy legyen ideje a trafó mágneses terének felépülni. Tehát a sokkal rövidebb idejű tranziensek nem sokat tudnak a mágneses téren változtatni.Ugyanúgy viselkedik a trafó a tranziensre, mint a táp rákapcsolására. Tehetetlensége van.
Marad tehát a tér összeomlásának az ideje.Hosszabb e ha dióda levezeti a tranziens feszültséget földre? Nem. Ha így lenne, a gyújtó kondi kivétele után erőssebb lenne szikra. Ugyanis a trnziensek számára a kondi rövidzár.Erre lehetne mondani, hogy a kondit a tranziensek feltöltik, és ez okozza, hogy erőssebb a szikra, ha bent van a körben. De ha a tranziens fel tudná tölteni a kondit, a kondi feszültsége ki tudna alakítani mágneses teret, akkor nem lenne szükség zárási szögre, azaz arra, hogy X időt(amely nagyságrendekkel nagyobb mint a tranziens idő) hagyjunk a trafónak a mágneses tér építésre megszakítások közőtt.
Azaz bár hosszadalmasan, de beláttuk, hogy a trafó shotkyzása tápra, földre nem ronthat a szikrán, akár feszültséget, akár áramot emlegetünk.

[url=http://www.postimage.org/image.php?v=PqqIb19][img]http://www.postimage.org/PqqIb19.jpg[/img][/url]

Sziasztok, az lenne a kérésem hogy tudna e valaki tanácsot adni hogy egy leállitó kapcsolót melyik vezetékbe kössek. Az alaplap és a cdi közé gondoltam, de melyik szálat szakitsam meg?

Persze hogy a feszültség....áramot nem i slehet transzformálni, bár vanank áramváltó néven ismert mérőátalakitók, de ez csak elnevezés.

nincs semmi a TV-ben, én meg ezért érek rá :)

ha jól rémlik akkor a komplementere az az IRF5305 de annak rosszabbak a paraméterei, és nem elég neki a TTL vezérlés, kell egy inverter tranzisztor a meghajtásához

na de a gyújtásnak pont a nagyfeszültségü tranziensekre van szüksége, ha lehúzod tápfeszre nem fog szikrázni...vagy tévednék?

Más: Beszart a tunerkártyám. Ezért vagyok ma a szokottnál is ráérőbb.:D

Első ránézésre igazad van, de másodikra nem. Mivel nem kell feltétlenül a fetre bízni a feszültségerősítést, lehet földelt kollektorosnak megfelelő azaz Földelt drainű kapcsolást is csinálni, akkor pedig jó a gyújtásos fet.Vissza felé is igaz. Csak a vezérléssel kell egy picit machinálni.

Nem véletlenül néztem ki annak idején pont azt, amit kinéztem.:)
De mindig jár az ember agya. A pozitív oldalt is rá lehet shotkyzni a plussz tápra.Egy shotky a tekecs kapcsolt lábára aegy shoky a tekercs tápos lábára. Persze megfelelő irányban. Így nem lépjük túl a tápot csak valami 0.2 körüli fesszel, mivel a Shotky nyitó feszültsége nem egyezik meg a szilícium didáéval, kevesebbre emlékszem. Valamelyik nap kipróbálom a dolgot. Viszek magammal tartalék trafót, ha felforna út közben.:D

Vigyázat, ami FET jó polaritású gyújtáshoz, az nem jó lámpához MZ-n, a komplementere kell !

inkább a pozitív a nagyobb, főleg hogy van benne egy tranziens védő dióda, ami kioltja a negatív impulzusokat elég hatásosan.

Motor meghajtásra, lámpa kapcsolgatásra jó ez a FET, de gyújtásra szerintem az általad használt megfelel....persze lehet keresni jobbat, de ugye a FET-ek esetében is úgy van hogy valamit valamiért. Vagy nagy feszültség, vagy nagy áram, vagy alacsony Ugs fesz.
Tehát ha javul az egyik paraméter akkor törvényszerű hogy romlik a másik.

Köszi, ha leégeted, kitalálom akkor alaposabban.

Na képzelheted az én 20 év eőtti gyújtásomban is volt karakterisztika (Ladán még volt is értelme), multispark meg rpm korlátozás, minden ami csak belefért. Ja Z80-am van eladó :)))))

Nem akarok kötözködni, de mindig áram kell. A trafó áramátalakító ketyere. sőt, minden tekercsben a fluxus változás miatt mindig áram indukálódik, és ez az áram hoz létre feszültséget. Feszültség közvetlen előállításához más kell. Pl egy ebonit rúd dörzsöléáse. Vagy a mai magyar közélet.Ha nem hiszel nekem, akkor gondold átt, a trafó kapcsain mérhető feszültség mindig függ a a terheléstől és a szekunder tekercs ellenállásától, illetve impedanciájától.

Nemnem, rosszul értetted ! A távolsági fény maradna a billenőkapcsolón, persze ez is IO lábra kötve, minden a uC-n át menne.

Ebben az a szép, hogy nem teszünk a műszerfalra stílusidegen kapcsolókat

30vagyok. Ne mentegetőzz, tökéletesen megértelek, ezért is ajánlottam fel hogy segítek, csak mond meg pontosan mi az igény.

Én is gyakran csinálok olyan dolgokat aminek nincs igazán értelme, mert a Tescoban olcsóbban megkapom, de akkor is a kihívás, a kiváncsiság, és a fejlesztés/tanulás öröme miatt mégis nekilátok.

Most egyszerre fejlesztek előgyújtás szabályzást, digitális vezérlésű mutatós fordulatszámmérőt, és egy CNC maró gépet :)

Ez már jobban tetszik. Csak az fáj, hogyha refi után vissza akarok kapcsolni tompítottra, akkor majd egy teljes kört kell nyomogatnom, míg újra tompított jön.Közben persze villogtatok egyet a szemben jövők szórakoztatására. :)

Rosszul tudod Árpád. Áram a fluxus felépüléséhez kell, aminek összeomlásakor azután feszültségemelkedés jön létre a primer körben. ezt feltranszformálva kapunk szikrát a szekunderben.

Nem a feszültség kell, hanem az áram.:) A shotkyn igencsak villámgyorsan le tud épülni a trafó mágneses tere. Rug is akkorát, hogy kiszedtem a gyújtásból, mert megviselte a trafó szekunderoldalát.:)

Én csak annyit mondtam, hogy én nem csinálnék. Az nem jelenti azt, hogy nem segítek, hogy te csinálj. Azt meg végképp nem, hogy bírálnálak amiért ilyent akarsz csinálni.
Amúgy nem sokkal vagyok öregebb, 49-et töltöttem idén.
Kerit se bíráltam a léptető motoros CNC-ért.:) Pedig én hárofázisú aszinkron motorokhoz, hidraulikus meghajtásokhoz, rendes mérőrendszerekhez vagyok CNC ügyben szokva.:D Meg ahhoz, hogy ha azt hallom, CNC, elkezdem pakolni a bőröndöm. aztán megnyugszom, már nem kell Lengyelországba utaznom, valami elcseszett vezérlést rendbehozni.:D Én riasztót csinálok előbb, utóbb, pedig azt is lehet készen venni.Csak nem pont olyant, és nem pont annyiért.:D

No akkor most jön a öv. fokozat:-) Oldjuk meg a problémát a moci MEGLÉVŐ kezelőszerveivel. PL.a fénykürté lehetne a kulcsszerep: alaphelyzet, minden sötét. Egy rövid nyomás, normál fénykürt nappal. Egy hosszú : lámpa be alapban, még egy hosszú nyomás T időn belül reflektor, fényváltás a szokásos módon. Égő lámpánál rövid nyomás : villantás. Hosszú nyomás T időn kívül, kikapcs. Nos?

Le ne korlátozd a feszültséget már, hisz ezzel a lényegét gyilkolod ki....primer oldali feszültségemelkedés , néhány 100 volt kell a szikrához...

Ha jól értelmezem az adatlapját, akkor kivállóan alkalmas. Ha hihetek a kétszázad ohmos ellenálásának, akkor még az is lehet, hogy új gyújtást tervezek. Az 55 voltos max feszültséget csak el lehet valahogy intézni gyújtás esetében is. Szerint ha a feszültség visszalökéseket leviszem földre shotkyval, működne a dolog. Pozitív lökés elvileg kissebb, ha jól emlékszem a tranziens jelenségekre. Ha jól emlékszem... régen volt....Talán ide a zenerek is elég gyorsak lennének.No mindegy, ezt még átgondolom.

Ezen a "minek"-en gondolkodtam el...Nem tudom ti mennyi idősek vagytok, én 46, de ha néha látszólag értelmetlen dolgokra is gondolunk, amit esetleg leirunk mert nem éri meg, van gyári megoldás stb.....azért nem kéne feladni. Ezek az ötletek viszik előre a világot, inspirálhatnak másokat bütykölgetésre, stb. Még ma is őrzöm az első elektronikus gyújtásomat, Ladára készült, Z80-nal meg vagy 20 TTL tokkal, hengerenkénti trafóval stb. Mai szemmel: minek:)))) De meghatározta az életemet.Bocs a filóért.

Ja értem :)
Ebben az esetben HALL érzékelős forgókapcsolót javaslok.
Ez az említett IRLZ44n-es FET-el csak 0,13V-al csökkenti a feszültséget és soha nem megy tönkre mert 47A a névleges áramtűrése.

Lehet, hogy nem jól értem a dolgot, de nem két nyomógomb kellene? Egy előre, egy vissza?
Ha kettő kellene, mit szólnál egy egy elbillenthető modon rögzatett kulcsos kapcsolóhoz. Valami 400 forintért láttam legutóbb. A gyújtást a kulcs elfordítása adná, a kapcsoló alatt két mikrokapcsoló. előre illetve vissza léptetéshet. Ugyan nekem nem kellene ilyesmi, de el tudom képzelni, hogy tetszene pár embernek egy ilyen megoldás.De lehet persze egy három álású billenő kapcsoló is, olyan mint az indexkapcsoló. Balra visszaléptet, jobra előre.Még ledeket is lehet rá fabrikálni, hogy tudjuk hol tart a léptetés, ne keljen a kezünket a lámpa elé tartani nappal, hogy valóban felkapcsoltuk e.
Szoval egy katt jobbra, parkoló fény, még egy világítás. utánna esetleg elakdás, vészvillogó, stb állások.Ha nem valami ilyesmire gondoltál, javíts ki, megoldjuk úgy is.

Van TTL logikai szintekkel működő kapcsoló FET az IRLZ44n
Valami 150forint darabja a lomexnél.

Én is ilyeneket használok a léptető motor meghatásra, index villogtatónak, meg gyakorlatilag mindenhova ahol nagy áramokat kell kapcsolni.

Nézd meg az adatlapját, mert szerintem elég jól közelíti egy relé paramétereit.

Hát az én kérdésem is ez: minek:-))))
Csak hát a konstruktőri vérem nem nyugszik...Persze ha láttátok volna azt az összeégett lámpakapcsolót ! Kb. mint a tepsi rakottkrumplisütés után....

Én csak a PIC-ekhez értek valamennyire, de az kb ugyan az mint az AVR.
Nem lenne probléma megcsinálni, de nem értem minek.

Persze ha ragaszkodsz hozzá küldj egy igazság táblázatot és beégetek neked egy chipet, az áramkört csináld meg magadnak :)

tudom, én is poénból írtam

No, ha felprogramzol egyet ami kipróbáltan jól megy ledekkel, átveszem szivesen. DE jól próbáld ki. Akkor már szerintem érdemes mindent a uC-re bizni, és mondjuk tényleg relézni a végét, 6V-nál minden tizedvolt maradékfesz számit.

Van egy működőképes Pickit2 klónom, hozzá mikropascal Tehát pic12F, 16F, 18F jószágokat tudok könnyen progizni. Az nem jó? A lekissebbnek, a 12F sorozatnak van 6 input-outputja, illetve pár kimenet illetve bemenet felejtős, de két be és három kimenet kényelmesen használható. Led meghajtásra alkalmas kimetek vannak, tehát egy bc tranyó, vagy egy bs170 fetet símán vezérel. A BS pedig vagy relét, vagy egy végfetet bír meghajtani. amivel én használom az IRFP460 Ha jól emlékszem 10 A-t visel el megfeleő hűtőbordával. Azért első világításhoz inkább relét javasolnék.Néha egyébbként se árt a relé, előfordul, hogy relézve világossabb a lámpa.

Ötlet, az MZ lámpáihoz egy elektronikus központ megterveztem CMOS-ból, de eszembe jutott, hogy ha vkinek van működő Tiny AVR környezete, gyorsan leprogramozhatja (vevő lennék rá):
1db input gomb: 1. megnyomás A kimenet aktiv (egy slusszkulcs kattanás), 2. megnyomás A és B kimenet aktiv (tompitott, 2 kattanás), 3, megnyomás A, B inaktiv (lámák kikapcs.).
Fényszóró és villantás maradhat mechanikus, de plusz gombbal az is ideszervezhető. Végfok valami félvezető (PNP tranyó, de FET is lehet) Előny: nincs többé beégett kontaktus, hátrány: kis maradékfeszültség mindig marad. Kompromisszum: relé. A fő slusszkulcs lehet egy kulcsos kapcsoló a mostani helyén, nyitott kérdés még a stilusban illeszkedő kivitel. Véleményetek?

Nem igazán értem ezt a bekötési dilemmát.Abba a fekete bakelitbe kell bekötni a visszajelző + szálát ami a távolsági fényszóró izzóra van rányomva.Abban is a fehér szinű vezetékhez.Ha már nem eredeti szinezésű a vezetékelés,akkor meg vagy egy próbalámpával vagy egy multiméterrel megnézed hogy bekapcsolt távolsági fényszóró állásban melyik vezetéken van áram.Na oda kell kötni.Van egy olyan sejtésem hogy neked abszolut nem ebbe a bakelit csatlakozóba van bekötve.Különben vagy a tompitott állásban világitana vagy a reflektor állásban.Az hogy van olyan bekötési helyzet hogy mindkettő állásban világit,az arra enged következtetni hogy nem oda van bekötve abba a bakelitbe.Szerintem.

"Ha már nyelvészkedünk".Hogy lesz a távolsági fényszóró-ból refi???
A refi igenis a reflektor röviditése.
Az már egy más téma hogy a reflektor kifejezés helyesen van-e alkalmazva a távolsági fényszóró helyett.
Egyébként meg csak ironizáltam,nem belekötöttem.Szerintem ez kiolvasható volt a hsz-ből.

Ja és elgépelés is van a világon:))))

Azt gondolom, minden írástudónak kell éreznie, mi a jó értelemben vett szleng (a net egyébként itt óriási változásokat hozott...), akár mászaki akár közönséges beszélgetésben, és mi az ami már durva megsértése a szokásjognak.

Naszóval: a TS-em gyújtáskapcsolóját ha láttátok volna, katasztrófa. Mostmár minden jóra fordul, lesz normális világítás is meg ökörsütögető szikra is, megemelem vagy 1mm-re a szikraközt, hadd világítson:)))