Megérdeklődtem a postán hogy hogyan küldhetném el ezeket a mágneseket.annyit mondtak hogy hívjam először fel a vámot és hogy majd ők tájékoztatnak ezzel kapcsolatban.kérdezd meg te is esetleg a magyar postát hogy lehet e ilyen mágnest feladni az országon belül.mert akkor elküldeném egy ismerősömön keresztül, és csak a magyar postán keresztül érkezne hozzád.de azért felhívom a vámot is.

Igen jól értetted. azon kívűl van még nekem ami a motorba benne van. 1 van megnéztem ma. Ha meg csinálod az eletronikát 2 henger 6 V-ra amit csak a trabi ebza gyújtás helyett felrakni akkor elugrom érte és cserébe viszem a mágnest.

Ami jó a trabi, etz, Peti74 féle gyújtáshoz, az jó feteshez is. A jeladó rész azonos, csak a jeladó jelének feldolgozása történik picit másként.Igazándiból csak annyira más a fetes és tranzisztoros, hogy csak a szakemberek veszik észre a különbséget. Meg azok, akiknek 6 voltos rendszerük van és esetleg lemerülőfélben van az aksijuk. Esetleg még azok akinek valamiért hirtelen rosszá válik a keverékük, a fetes erőssebb szikrája benzinben túl szegény vagy dús keveréket is könnyebben gyújtja. Vagy a multkor én, amikor a téli pihenő után teli volt vizzel a blokkom.Vizzel félig telt gyertyánál már járt a motor.
De kívülről ugyanúgy néz ki mint a tranyós gyújtás, úgy is kell bekötni.Majd el felejtettem, az ár is különbözik, a fetes mostanság leheletnyivel olcsóbb anyagáron.

bocs, de nem :)

igen, azért mert a vas nehezebb, és nehezebb önteni is.
Az aluban egyébként könnyebben alakul ki örvényáram.

Indukciós tűzhelynél két pólus közé teszed a vasat, vagyis az edény mágneses rövidzárlatot eredményez, és mivel az edényen keresztül megy a legtöbb erővonal ezért ha váltakozó árammal gerjeszted a váltakozó mágneses mező okoz örvényáramokat az edényben.

De ha fogsz egy trafót, az kifelé elhanyagolható mértékben ereget erővonalakat mivel a vasmag zárt kört alkot, és mivel a vasmag a legkisebb mágneses ellenállású ezért arra fog menni.

A generátorban a forgórész és állórész is egy mágneses kört alkot, szóródás csak a légrésben lehetséges.
Vagyis ahogy írtam, csak akkor okoz gondot a környező vas ha nagyon közel kerül a légréshez.

Ez a gyűrű alakú mágnes a fet-es gyújtáshoz is jó?hogy a mágnes foroghasson?

Abból indulj ki, hogy az energia nem vész el, és nem keletkezik, csak átalakul. Ha terheljük a generátort, nagyobb energiát akasztunk le róla. Ezt valahonnan szereznie kell. Ez alól csak az adna felmentést neki, ha kissebb terhelésen is ugyan akkora energiát venne fel, és a felesleget elfűtené, a tehelés növelésével pedig csökkenne a veszteség. De nem igen hiszem, hogy ez fenállna.
A tirisztoros cucc konnyedén megépíthető, csak esetleg mérgezett az ára.Majd utánna nézek, mennyibe is fáj 6 darab tirisztor. Ha 12 voltos a rendszer, akkor 5 amperes darabokkal 50-60 wattot lehet eredményül kapni, ha 10 amperosokat rakunk be, akkor azok bírják a közel 120 wattot. És így tovább. Tehát majd nézem az árlistákat.

tirisztoros szabályzásra gondoltam elöször én is, de nem tudtam ennek az egyenirányító képességéről... hiába volt 5 év az a suli. :D szóval lényeg az hogy megoldható lenne egy ilyen fesszab, már ha a mechanikai része összejön? mert akkor nekiugrok a megvalósítási próbálkozás sorozatnak. még egy dolog:
az állandó mágneses cucc is jobban terheli a motort, ha jobban megterheljük? úgy tudtam, annak van egy állandó "húzása",, de lehet hogy nem. az elektromosan gerjesztett dinamónál, és generátornál természetesnek tartom, de itt nem.

Ha demokráciát és nem a szakmai szempontokat vesszük figyelembe, akkor eddig nyerésre állunk. 2-1. :DDD
Lehet, hogy ha a szakmait vesszük akkor is. :)

azé mondom.. nem véletlen van minden generátorház aluöntvényből.

Az MZ fórumból átjőve:
"nagyon nem érdekli a vas a közelben,
Ugyanis a mágneses körök ugyan úgy működnek mint az elekromos áramkörök.
A fluxus ugyan úgy "folyik" mint az áram."
Huj, juj, sőt jaj.
Ez nem igaz. Gondolj az indukciós tűzhelyre. Ha vasat teszel változó mágneses térbe, örvényáram alakul ki, ami melegíti veszettül a vasat. Tehát a vas energiát ad le. Ezt valahonnan szereznie kell. Tehát terheli azt az elektromágnest, amelyik a teret létrehozza. Azaz megcsapolja annak energiáját.
A mágneses erővonalak mindig úgy helyezkednek el, hogy a legkissebb energiájú álapotot érjék el. Ha nem zavar bele a képbe semmi, akkor a legrövidebb úton, de ha mágnes vagy mágnesezhető anyag van a közelben, akkor érdekes formákat tudnak felvenni.Ez a jelenség azért érdekes, mert azt gondolná az ember, ha két mágnest egymással szembe rak az ember, az erővonalak akkor is egyenesen fognak köztük lenni, ha egy vaslemezt teszünk a mágnesekkel és az erővonalaikkal párhuzamosan. Nos nincs így. Az erővonalak el fognak hajolni a vaslemez felé.Tehát minimális örvényáram ekkor is kialakul, hiába van párhuzamosan.
Persze ezek a hatások minimálisak, de ki tudja mekkorák.

Néha szoktam Gyálon járni. Van ott egy ismerősöm. (ami nem hátrány, mert ki tudja, van amikor jól jön egy testőr.:DD) Sőt, ha anyagilag javulok kicsit, elkezdem a jawám lefestését. Ez egyrészt azért érdekes, mert akkor még több időt töltök Gyálon, mivel ott fogom a dolgot elvégezni, másrészt meg tudom mutatni, milyenek lesznek a vezetékek 83-tól napjainkig.Azaz lehet hajlítgatni, dörzsölgetni a leszedett kábeleket, bírják e gyűrődést úgy, mint a maiak, milyen állapotban van bennük az ér.Remélem az abroncsok öregedését nem tudom akkora bemutatni már, mert azokat is sikerül végre lecserélnem az ETZ-ről.Most megy a versenyfutás, előbb veszek gumikat, vagy a durdefekt jön e előbb. Viszont szemtanút tudok vinni, aki látott párszor ETZ. TS és Jawa javítás közben. :DDD Illetve nem kell vinnem, mert egyrészt viszi az egyik motorja(némelyiket gyógykezeltem már) Másrészt Gyálon lakik.:D

Nagyon jól jönne a dolog, köszi előre is.

Most értem haza.szereztem 9db gyűrű alakú mágnest.Pont olyat amivel nekem is ment a gyújtás.megérdeklődöm a postán hogyan bírnám elküldeni külföldre.ha sikerül lesz két ilyen mágnesed.

"Én XVIII. kerületi vagyok, a küztünk lévő távolság kb 120 Km." Én meg gyáli vagyok, a köztünk levő távolság 5-10 km. Szívesen átmegyek a korábban vitatott témákkal kapcsolatban megmutatni a gépeimet. Időpont egyeztetés: feri2360@freemail.hu.

Akkor egyetértünk.:D

Most olvasom a beírásod... Látom, beindul ez a dolog valahogy.:)
Nem olvastam, hogy a posta nem kézbesíthet mágnest.:) De ha mégse, akkor egy picit nagyobb bélelt boríték kell, és a mágnest bele kell csomagolni valami konzervdobozba úgym gogy az teljesen körül vegye. ha jól gondolom, így mivel a konzervdobozok vasból szoktak lenni, a vas gyűrűben lévő mágnes esete állna fenn, nem lépnek ki az erővonalak a csomagolásból.

Köszi a dolgot előre is.

Halihó!
Én csak segiteni akartam,de nekem az MZ-n nagyon fasza a világítás.
És elég megbizhatóan működik.
Hali RAT

Ha úgy kell értenem a dolgot, hogy az az egy mágnesed plusszban van, azért marad neked is egy a tiedhez, akkor valahogy csak megboltoljuk a dolgot Akkor írj mailt.
Én XVIII. kerületi vagyok, a küztünk lévő távolság kb 120 Km.

Azért továbbra is fenáll az ajánlatom mindenkinek: Mágnesért cserébe elektronika! :) Kiszámoltam, igazából nem is egy, hanem még kettő mágnes kellene ezen kívül..:) Egylőre... :D
De ha nem akar valaki elektrónikát, de van felesleges trabi vagy etz mágnese, megveszem. Legfeljebb ráterhelem az árt azokra, akiknek a gyújtást csinálom.:D Még akkor is olcsón kapják. Eddig ingyenbe kapnák.:D
Baromi jó üzlet ember vagyok, mi?!!! :D

Megpróbálok szerezni neked egy olyan mágnest amit én is használtam a peti74 féle tranzisztoros elektronikához.el is küldeném postán csak nem tudom hogyan lehet ilyen erős mágnest elküldeni.talán segít a csomagolás rajta.

Hali. Van mágnes trabié sajna 1 db-om. 2 hengeres 6 volstos jawara való fetes cucc is rendben érte? Vagy értékeggyeztetéssel megoldhatnánk. Nekem olyan elektronika kellene amit csak fel kell szerelni és kész most komplett trabi gyúgytás van fent minden működik csak 12 voltos és ha esik a feszültség 6 voltról nem akar mindíg működni. Helyileg Lakiteleken

Nem biztos hogy a kolléga búcsút szeretne a világításának mondani, azt mondta, műxik az áttekert dinamója, ami tapasztalatom szerint használható szokott lenni
Az elektronikus gyújtás anyagáron két ezer forintot se éri el + mágnes.Ha elkérnék a gyújtás elektronikáért 4000 forintot, 2000 lenne a munkadíjjam, ami egész elfogadható órabérre jön ki. Akkor már csak a mágnes megoldása van hátra. Szerezni kell egy leégett trabi, vagy ETZ cuccból mágnest.Persze ez csak elvi dolog, mert nem szertek bérmunkát vállalni. Más lenne a helyzet, ha nagy számban csinálhatnék ilyen, vagy hasonló dolgokat, de egyes darabokkal csak a baj van.Szivességből csinálok hébe-hóba egyet.Most például csinálnék bárkinek , ha cserébe nem egy, hanem két trabi ill etz mágnest szerezne. Az egyikkel megcsinálnám az övét, a másik kellene az én Jawámba. Nincs kedvem vaslemezt fűrészelgetni, reszelgetni a forgólemezes, álló mágnes változathoz. Majdnem összejött két hete a bolt, az illetőnek volt is több mágnese otthon már, csak valamiért nem jelentkezik azóta sem. Nem akarom festeni magam, de ez a legolcsóbb, legmegbízhatóbb módszer.Szóval egyenlőre áll az ajánlat: Egy trabi vagy ETZ mágnesért cserébe adok fasza fet végű gyújtást.Akkora szikrával hogy elefántra lehet vadászni vele.Sőt mivel szeretnék valakinek még ebben a hónapban csinálni egy gyújtást, azt is egyhengeres jawára, egyenlőre két mágnesért két gyújtás ajánlat is áll.De végszükségben azért is adok elektronikákat, ha valaki a forgó vaslemezes mechanikákat megcsinálja nekem cserébe. Valamit valamiért. :D
Rendkivüli ajánlat! Lehet tolakodni érte! :DDD

Halihó!
Én a 250 es trophy Mz be rakattam riga delta tirisztoros gyujtást.
Nekem a forgórész egy az egyben ráment,de az állórészhez kellett csináltatnom egy félcentis közbetétet.
Tökéletessen működik.
Az egész kb 8000ft ba került,abból 5000 volt a tirisztoros gyujtáskompletten.
Szerintem ez a legolcsobb.
Üdv RAT

Egy hengeres 12 V Jawa-ra elektromos gyújtást épít vagy elad valaki akár piszkos anyagiakért? Nem akarok komplett Vape cuccot, mivel úgy tűnik kellően kialmolva már működik a dinamó-generátor(?). Áttekercselt 6V 45W eredetileg. A megszakítót váltanám le.

A Hall addig trtja a kimenetét földön, amíg mefelelő irányú, erejű mágneses térben van. Azt kell elérni, hogy kb fél körig a kimenet földön legyen, fél körig szakadás legyen. Így lehet elérni hogy a gyújtótrafón legyen elég idő a mágneses tér kialakulására, de ne legyen túl hosszú az az idő, amíg a trafón folyik az áram, mert akkor felforrhat a trafó.
Tehát vagy fél korig megfelelő a mágneses tér, vagy elektronikával éred el, hogy fél körig legyen nyitva illetve a kör egy rövid impulzus hatására, vagy a mágneses térnek kell fél körig ilyannek, aztán olyannak lenni.Ha nem akarsz plusz elektronikát betenni, akkor vizsgáljuk tovább a csak mágnessel elért fél kört.
Ez is két lehetséges változatra oszlik. Első, hogy a mágnes kör alakú fél körben déli polusú, fél körben északi. A mágnes ebben az esetben a főtengellyel együtt forog, az érzékelő áll.
A második eset, hogy a mágnes a hall felett van, mind a kettő áll, de forog köztük egy vaslemez, amely fél körön keresztül belóg a hall és a mágnes közé, fél körig nem. ebben az esetben a mágnes formája nem annyira lényeges, az ereje fontossabb. Minél erősebbnek kell lennie kb a Hall felületével megeggyező felület mellett. minél erősebb, anál távolabb lehet a mágnes a halltól, annál kissebb az esélye, hogy valami ármány miatt beleütközzön a forgó vaslemez valamelyikbe.
Nekem észak-dél félkörökből álló mágnest nem igen sikerült szereznem, tehát én forgó vaslemezes megoldást szoktam építeni. De ha neked sikerül például eredeti trabant, vagy ETZ mágnest találni, azokat a legegyszerűbb felhasználni.

nekem a mágnes forgott.

Tranzisztoros hall elemes gyújtásom van.milyen alakú mágnest használhatok hozzá?eddig egy sima alátét forma volt egy régi cd-rom ból.de eltűnt.ja mikor építettem az áramkört csak evvel próbáltam, meg hajtottam a gépet.más formával is menne a dolog?

Amíg nem kezdtek anyázni egymásra addig én nem foglak kimoderálni, HyGy pedig nem foglalkozik ezekkel :)

igen erre voltam kíváncsi.köszi a gyors választ.

Semmi nem történik. Csak egy picit később. :) Ha megfelelő helyzetben állt a dugó, kimegy alólad a motor.:D De ilyen esetkre van ott a kerítés.:D

Nem is annyira elvetemült ötlet lavina efektussal magyarázni, hogy egy fet csak kikapcsolás után tér magához.Szerintem.
Érdekes, nekem a nagyfesz tranyok mindig bázis kollektor zárlatba mentek, ami elég meglepő, mert másmilyen esetben szinte kizárólag szakadt, vagy bázis emiter zárlatos esettel találkoztam. Kivételt képeztek a pumpa tápegységek nagyfesz tranyói, amik szintén bázis emiter zárlatba mentek át, de ott egyértelműen a rosszul méretezett, védett bázis áram okozta a dolgot, nem a kollektor magas feszültsége. Érdekes, egyesek képesek voltak figyelmen kívül hagyni, hogy a pumpa táp visszarúg a körbe. Pedig pont erre találták ki.Ja, a pumpa táp tv-s találmány. A visszintes eltérítés elektromágnese terének összeomlásából nyert vissza energiát.
Jut eszembe, ott is földelve volt a primer tekercs, kondival is, a meghajtó tranyó védő diódájával is.Ez elgondolkoztató.Talán mégis le lehet a tranzienst küldeni földre... A pumpa tápok tranyói pesze nem nagyon nagy feszültségű tranyók, csak éppen nagyfeszültségűek.:) Ha jól emlékszem, olyan 3-400 voltot elég ha elviselnek.Nekem híradásiparisnak már az is túl nagy. :D

Mer fáj a fogam :))) De nehogy kirtsanak bennünket innen off topicolásért, leirok egy dilemmámat: Tegnap lehet hogy baromságot csináltam, amikor kapcsolatlanul rákötöttem a +tápra a gyújtótrafót. Igaz látványosan javiltak a feszültségesések, de mégiscsak ott álldogál folyamatosan a tápon egy primertekercs, alatta egy lezárt FET...akinek a gate-ja egy tápefesz nélküli elektronikán (ellenállással lehúzva) támaszkodk. Mi van ha mégis meglibegteti valami ...?

Én azt írtam, nem minden fet viselkedik a zenerhez hasonlóan. Tehát a véleménykülönbség abban áll, hogy mindegyik, vagy bizonyos fajták csak. Ha az alap fetetet vesszük, az igen.az körülbelül úgy viselkedik, mind egy glimlámpa, vagy egy dióda cső.Ez a fetben kialakuló kiürített réteg miatt van így. Igaz, hogy a nagyobb fesz első ránézésre át tudná paszírozni az elektronokat a rétegen, de az átjutó elektronok érdekes módon pont erősítik a réteget, így valóban beáll egy egyensúlyi állapot, azaz egy fix feszültség.mos, cmos feteknél kicsit ravasszabb a helyzet. A source-drain feszültség növelésével nő a feszültség a drainhoz tartozó szigetelő réteg két oldalán. bizonyos feszültség elérése után ez a réteg átüt, tönkre megy . A hexfetek lelkivilágát még át kellene gondolnom. Így erős a gyanúm, hogy amit írsz, az nem minden fet típusra igaz. Az általad ajánlott fet hexfet, ha minden igaz. Azokra akár igaz is lehet állításod, mondom, azokat még tanulmányoznom kellene. Annak idején nem voltak ilyenek, viszonylag nem rég lett szükségem ilyesmikre a gyújtáshoz, azóta sem volt lelkierőm megnézni, mik is valójában. Pedig mostanság a fetek tulnyomó része ilyen, tehát mégiscsak utána kell a dolognak járnom előbb utóbb.
Hozzá kell tennem, ez a probléma nem igazán jelentős probléma.Nem szoktam használni egy félvezetőt akkor sem, ha az nem megy tönkre, csak nem müxik Gondolom, más sem.Még úgysem használom, hogy maximálishoz közeli értéket adok neki. Nem vigasztal, hogy néha, ha meglódulnak a dolgok akkor nem megy tönkre, csak az áramkör kezd betegeskedni. Szeretek garantáltan működő darabokat tervezni, építeni.Vagyis egy 55 voltos fetet nem teszek be oda, ahol 200 voltot kaphat. Ezért jött szóba a diódás védelem is, tápfesz felé is, nem csak föld felé.Igazából pont ebből alakult ki a vita.Vagyis hogy csak a negatív tranzienseket szabad földre küldeni, vagy a pozítíveket is. A táp plussza tranziens szempontjából földként viselkedik. A vita többi része elégéé önmagáért a vitáért volt. Részemről is.

Akkor nekem is jókedvem van és írok a nagyfesz tapasztalataimról :-))

Régebben , mikor még a nagyfesz. tranzisztorok nem voltak ennyire jók, észre lehetett venni, hogy a határon dolgoztatott tranyók kollektorát egyszerúen eordálta a nagyfesz, egy idő után úgy mentek tönkre, hogy nem volt kollektoruk.
Más: CMOS áramköröknél tapasztaltuk , hogy túlfesz (különösen ha valamely input lábuk tápfesz feletti jelet kapott) hatására képesek voltak lockolni, ami csak "power cycle reset" után jött helyre úgy, hogy használható lett megint az áramkör. Azt hiszem az elmélet valami parazita tirisztorok begyújtásával magyarázta a jelenséget.

Látom, a küldetésem még nem ért véget :). Nem baj, ma jó kedvem van, akárkivel akármeddig elbeszélgetek a műszaki igazságról. Csak meg ne üssön a guta, ha kiderülne, hogy Árpád csak ugrat bennünket. Én meg ezt nem tartom kizártnak.
Szóval: az indukcióval összefüggő dolgokról most nem fogok írni, mert a múltkor adott link beszél helyettem. Most csak a "Zener-e a FET?" kérdésre térek ki. Hát kedves Árpád, meg fogsz lepődni, de bizony az úgy van, hogy egy MOSFET-et, amilyenekről itt beszélünk, simán lehet használni Zener gyanánt. A névleges feszültségük felett 10-15 százalékkal durván vágnak és nem mennek tönkre, ha betartjuk az elnyelt energiára vonatkozó, múltkor említett követelményeket. Ezért van az adatlapjukon egy ilyen paraméter, míg a bipoláris tranzisztorokén azért nincs, mert azok tényleg úgy viselkednek, ahogy leírtad, azaz kinyiffannak a túlfesztől. Erre is azt mondom, próbáld ki: 10 perc alatt össze tudsz dobni egy olyan kapcsolást, amelyben a FET Zener-ként szerepel (a gate-jét feltétlenül kösd a source-ra), és láss csodát, az IRLZ44 60V körül gyönyörűen elkezd vágni. Tegyél bele egy másik típust, mondjuk egy 200V névleges feszültségűt, és meglátod, hogy az is leharapja majd a feszt 220-240V körül.

Nem égetni akarlak, csak nem engedhetem, hogy tévhitek, hamis infok terjedjenek egy szakmai fórumon. Ez nem politika, ahol nincs abszolút igazság, csak álláspontok.
Eddig kétszer mea culpa-ztál, remélem, ezután is megteszed, persze csak azután, hogy a saját szemeddel győződtél meg az igazságról.

Egyelőre ennyi, kösz, üdv, szr

Kihúzod a probléma méregfogát.... :D
Amúgy nem minden dent fogorvos.Lásd student, mindent, stb. :D

Hát persze! Én vagyok a fogorvosok szövetségének őrült elnöke... vagy a szakmai hozzáértésem miatt kérdezted? :)))

Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor akármilyen irányba folynak az áramok párhuzamossan kapcsolt áramforrrásról beszélünk. Ha egyirányba folynak az áaramok összeadódnak, hanem nem. De általában mégis azt mondjuk, akkor párhuzamossak, ha egyirányba folynak. Olyan ez mint az elemek sorba kötése. Mindig azt mondjuk akkor vanak sorba kötve, ha +-+- . Pedig villanytanban akkor is sorba vannak kötve, ha nem így vannak kötve. Ha két feszültség generátor között nincs csomópont, ahol ki vagy be folyhatna áram, a feszültségük előjeles összege az eredő feszültség. Ugyanez igaz lényegében az áramgenerátorokra is. az eredő áram az előjeles összeg.Csak azonos csomópontokra csatlakozzanak. A tekercsek ha indukció van bennük vehetők áram és feszültség generátoroknak is, attól függően hogy akarsz számolni vele. De ez ha jól emlékszem igaz minden nem ideális feszültség illetve áram forrásra.Például a 2*6 voltos trafót használhatod 12 voltosnak, vagy dupla terhelhetőségű 6 voltosnak. Eső esetben a szekunder tekercsek sorba vannak kötve, a másodikban párhuzamosan. Eső esetben feszültség generátorként számoltál vele, a másodikban áramgenerátorként.Nem tudom, érthetően írtam e le, és erre voltál e kíváncsi. Illetve benne van e amire kíváncsi voltál.

Két egyforma tekercset melyekben áram indukálódik úgy lehet e párhuzamosan kötni ha az áramirányuk egyezik?És ugye így a rajtuk keresztül folyó áramok összeadhatóak.

Istenem, hagyjuk már abba. Elnézést, de nekem ez zavaros, értetetlen, végig sem tudom olvasni, de már nen is célom. Ha egyszer már idekeveredtem, szeretnék adni ennek a fórumnak, és persze kapni is, ha nekem van szükségem segítségre. Óriási segítség volt, hogy inspirált itt néhány vélemény a gyújtáskapcsoló szétszedésére, holott én az akkura gyanakodtam (kisebb ellenállás iránya, az előbbi szétszedését tekintve) Most örülök hogy végre jó a TS + átjött a jóelőbb a szomszédom 5l borral.
A többit sejthetitek :-))

Továbbra sem látom be, miért emésztené fel a fet az energiát. Két ok miatt nem teszi szerintem. az első, hogy ő maga nem tudja 55 voltnál megfogni a feszültséget, mivel nem zener. Ha meghaladja a feszültség az 55 voltot, ha egyébb dologgal nem korlátoztuk a feszültséget, a fet egyszerűen tönkre megy.Ha minden igaz, drain lesz zárlatos. Ha jól emlékszem, a j-fetek teszik azt, hogy a maximális feszültség felett egyszerűen vezetni kezdenek a vezérléstől függetlenül.
A második az, hogy továbbra is fentartom, hogy nem az önidukcióból származó primer oldali feszültség csinálja a szekunder oldalon a szikrát, hanem a megszűnő mágnesestér. A mágneses tér megszűnését nem lassítja, hanem inkább gyorsítja ha le diódázzuk földre a primert.
Ha a tranziens miatt kialakuló primer oldali feszültség okoznáa szikrát, akkor teljesülnie kellene, hogy ez a feszültség ki tud alakítani mágneses teret a vasmagban. viszont ez biztosan nem igaz, erre nincs ideje.Még egyszer: A megszakító zárási ideje sok nagyságrendel nagyobb mint a tranziens idő, mégis érzékeny rá a rendszer.Tehát nem egy önindukcióval megnövelt feszültség indukál a tuloldalon feszültséget.
ami megcáfolhatja az elméletemet, az más. A szekunder tekercs önindukciója csinálja a szikrát. De a primer rajta van a körön. Ha rövidre zárjuk a primert, az ott folyó áram értelem szerűen a szekunder oldal teljesítményét csökkenti, ha iránya megfelelő ehhez. De nem látombe, hogy az lenne, mert akkor a gyújtó kondiáltal képviselt rövidzárnál is ez lenne a helyzet.Igazából az is megérne egy misét, hogy a gyújtókondi miatt kialakulhat e eredeti esetben többszáz volt. A kondinak is idő kell amíg feltöltődik.Ha elfogadjuk, hogy a kondi rövidzár, akkor nem alakulhat ki több száz volt feszültség, de még pár volt sem, tekintettel arra, hogy a kondi másik lába földön van. Persze mégis vannak ott voltok, mivel a gyújtókondi nem ideális kondi, hanem olaj kondi, a gyorsabb jelek kissé fenakadnak rajta. De talán azért mégse vegyük itt figyelembe.
Talán ennyivel is sikerült gyanússá tennem a dolgot. Nincs többszáz volt elméletben a primer oldalon, és az indukcióhoz mágnesestér változás kell, nem feszültség.

Köszi, nagyon tetszett az összefoglaló.
Te amugy, fogorvos vagy? :-))

A helyesírási hibák ezennel előre is meg vannak bocsátva :).

A lényeget illetően viszont még mindig szeretném folytatni a témát azért, hogy akik eddig követték, és érdekli őket, precíz és igaz információkkal gazdagodjanak. Hogy ne csak a saját értelmezésemet osszam meg a többiekkel, javaslom megnézni ezt az igen jól összeszedett anyagot a gyújtásrendszerekről: http://webshop.langauto.hu/kepek/muszaki/4.2.pdf
A többi fejezet (1.-8.) a mi szempontunkból most nem annyira lényeges.

Most pedig - sajnos hosszú lesz - megpróbálok reflektálni a témában született hozzászólásokra.

Az 55V-os IRLZ44-gyel tényleg nem fog összejönni a gyújtás a szokásos áttételű gyújtótrafókkal, mert mielőtt a szekunder oldalon ki tudna alakulni a szikra, a FET 55V-nál megfogja a primer feszültséget, és saját maga fogja elemészteni a felgyülemlett energiát, amely nagyságrendileg 50-100 mJ lehet. Ilyesmire specifikálni is szokás a FET-eket (ez az "avalanche energy" nevű paraméter), azaz megadják, hogy mekkora, lavinaszerűen elnyelt energiadózist bír feldolgozni károsodás nélkül. Itt is megkülönböztetnek egyedi és ismétlődő pulzusokra vonatkozó esetet. Az IRLZ44 egyszeri (azaz nagyon ritka) előfordulással - a specifikált körülmények között! - 210 mJ-t bír elnyelni, de ha akár 50 mJ-t másodpercenként több tucatszor akarunk vele megetetni, úgy kipurcan, mint a huzat. Szikra helyett tehát lesz egy halott FET-ünk. Aki nem hiszi, próbálja ki. Nem véletlenül vannak a gyújtásvégfokokban 500-600 Voltos FET-ek .

Árnyaljuk tovább a dolgot: ha a gyertyahézagot olyan kicsire vesszük, hogy a szikra 55V*trafóáttétel feszültség alatt át tud ütni, akkor mindaz, amit eddig leírtam, nem igaz. De ugye nem erről beszélünk...
A trafó primer és szekunder feszültségei nagyon is szoros kapcsolatban vannak. Ennek bizonyítéka az, hogy a szekunder oldali átütési feszültség különböző paraméterektől való függése (elsősorban gyertyahézag, ill. nyomás) tökéletesen áttevődik a primer oldalon kialakuló csúcsfeszültségre. Ez is szépen le van írva a fent említett anyagban.
Áram vagy feszültség? Persze hogy áram kell ahhoz, hogy energia tárolódjon a trafóba, de azt a rákapcsolt feszültség hozza létre (mint ismert, véges idejű felfutással - hál'istennek, ebben nincs vita). Amíg áramváltozás van, addig viszont feszültség indukálódik _mindkét_ tekercsben! A primerben ez ellene dolgozik a rákapcsolt feszültségnek, a szekunderben pedig csak úgy elvan magának, a szikrához képest fordított polaritással, és akkora nagyságban, hogy az szikrázáshoz nem elegendő. Ha ez a veszély mégis fennállna, egy diódát is raknak a szekunder körbe.
Nomármost, amikor az áram útját elvágjuk, szerencsétlen szeretne tovább folyni (az indukált feszültség hajtaná!), és keresi a lehetséges utakat. Itt szokott az értelmezés leginkább megkavarodni... ha az áram semerre nem tudna tovább folyni, és _azonnal_ megszakadna, az mindkét tekercsen _végtelenül_ nagy indukált feszültséget eredményezne. Ez Lenz törvényéből következik (Maxwell törvényei ide nem kellenek). Ilyesmi a valóságban nincs, hanem kialakul egy egyensúly az áram csökkenésének sebessége és az indukált feszültség(ek) között. Ha viszont az áramnak egy könnyű menekülési utat biztosítunk (pl. a tápfesz felé egy diódán át, ahogy Árpád írja), az indukált primer feszültség nem fog tudni feljebb emelkedni, mint a tápfesz +1 diódányi feszültség. Az áram csökkenése nagyon lassú lesz, a szekunder feszültség pedig elenyészően kicsi (trafóáttétel*1 diódányi fesz).
Más: feszültség indukálódik, vagy áram?
Ez nem is lehet kérdés. Aki kételkedik, nézze meg a Wikipédián: gyönyörűen van megfogalmazva. Az áram mindig a feszültség következménye: ha nincs lehetősége folyni, nem folyik, holott a feszültség jelen lehet.

Uff. Küldetéstudatomnak (oszlatni a homályt) eleget tettem, jöhet a vita, fikázás, sünkívánatok, stb.

Fontos hogy tanuljunk a hiábáinkból.Mindnyájan. Itt a tavasz , motorozzunk. Legyen jó, megbízható a moci, és a TS-em most ilyennek tűnik, optó jeladó, állandó nyitásideű gyújtás (ez itt amúgy felesleges, akkoriban a megszakítók "repülésének" kompenzálására találták ki ...) Nagyon szépek a ledes visszajelzők, nappal is látszanak, most upgradeltem. És nyomhatom a féket, lámpázhatok, világnak nem áll le. Alapjáraton meg lehet számolni a fordulatokat, annyira bivaly a szikra. Jó mocizást mindenkinek !

miért ne ismerném be, hogy tévedtem, amikor a napnál világossabb, nem kimagyarázható a dolog.Ha kimagyarázható lenne, akkor talán.... :D
De egy név az ténykérdés, az hogy nagyon illik helyesen leírni az is.Ez alól nem ad teljesen felmentést az sem, ha a névtől függetlenül érthető, egyértelmű az utalás.Majd igyekszem egy kicsit jobban koncentrálni.
U.i. : Az egyébb helyesírási hibákra szintén lehet figyelmeztetni, de reménytelen a dolog. Valami régi átok lehet a dologban, de legnagyobb szégyenemre nagyon pocsék a helyesírásom, akármivel próbálkozom.:(

Szimulátornak ott az ETZ.:) Kigyulladni csak nem fog, mert nem jawa(ha valaki még nem tudná, azt felgyújtottam két éve, de nem elektromos tűz volt). Mivel mindig van nálam tartalék trafó, gyújtás elektronika, jeladó, ha nem sikerül a dolog vagy el sem indul, vagy pár perc bütykölés az út szélén, ha felforna a trafó. Annyira rá áll már a kezem, hogy sötétben, vakon is megcsinálom, ha úgy hozza a sors.:D

Egy hálózati trafó szinusz jelet kap. A gyújtótrafó nem a bemenő feszültséget alakítja át, hanem a primer tekercs által keltett mágneses tér összeomlása során indukál valamit(legyen a vita elkerülése érdekében feszültség). A hálozati trafónál jó megkozelítéssel lehet bemeneti és kimeti feszültség arányról beszélni, ami egész közel van a menetszámok arányához. Gyújtótrafónál ezzel nem lehet számolni.A keletkező feszültség nem fog közvetlenül a tekercsek arányától függeni. Apropó, nincsenek is tekercsek igazából. Egyetlen tekercs van, aminek X. menetnél kicsatolása van, és ez az X menet vastagabb, mint a többi.A hálózati trafónál indukcióról beszélünk, a gyújtótrafónál önindukcióról. Ha jól emlékszem.Tranziens jelenségről van szó, mert a kikapcsolás utánni rendkívül rövid idejű állapotot használjuk fel.Egy elvileg nulla idejű , valamekkora mamplitudóju jelet. Ezért említettem a Dirac deltát, mert ez a neve az ilyen tüskének. Komolyabb matekkal meg lehet határozni a teljesítményét.Ezután a teljesítményből kiindulva a mágnese teret, a fluxus változást, a Maxwell egyenletek közül a gerjesztésre vonatkozóval meg lehet határozni az indukált feszültséget, áramot, ahogy tetszik. Az a feneség a dologban, hogy az általánosban, középiskolában. vagy gépjárművillamossági szakon tanult leegyszerűsített képletek nem alkalmasak ilyen rövid idejű, ennyire meredek jel kiszámítására, leírására.A tranziens dolgokat vagy tapasztalati úton írjuk le, vagy embertelenül nehéz a hozzá szükséges fizika, illetve matek.Ezért mondtam, hogy ki kell próbálni a dolgot, akkor válik többé kevésbé biztossá.

Mentségemül legyen mondva, hogy eredetileg a szűken vett szakom mikrohullám. Nagyon belém verték, hogy egyenáramot leszámítva ne áramban, feszültségben, de még csak ne is elektromos vagy mágneses térben gondolkodjak, hanem elektomágneses térben, hullámban. A mikro frekvenciájánál már nem bontható szét ez a tér elektromos és mágneses komponensekre.Ahogy a fénynél sem. A tranziens jelenségek meredeksége, ideje ebbe a tartományba tatozik,szerintem még egy annyira lomha cuccnál is mint a gyújtó trafó, tehát automatikusan kapcsolok át mikrósra. Bár őszintén megvalva nem rajongok érte, nem is művelem, ha nem muszály feltétlenül.
Még egyszer: szerintem itt ezen a fórumon butaság volt tőlem belemenni ilyen mélységben. elég lett volna anyit írnom, hogy szerintem első ránézésre müxik a dolog, kipróbálom, aztán a próba eldönti, kinek volt igaza. Csak hát néha nehezen fogja vissza magát az ember, ha a szakmájáról van szó.Pedig kellene...

Már majdnem jó a SchotTky is :)))
Ha belátod, hogy hibáztál / tévedtél, már nem is olyan nagy a baj.
Egyébként javaslom, ha módod van rá, szimulátorban építsd meg először az áramkört, azzal semmit nem veszélyeztetsz...
üdv, szr

Szerintem elméleti polémiák helyett inkább hasznos tapasztalatok megosztására, vitatására, problémák fevetésére és segítségkérésre való egy ilyen fórum. Leírok ide egy fogást, hasznos lehet annak, akinek ugyancsak elöregedett elektromos hálózatú gépe van, és mint én nem akar engedni a 6V-ból, csakazértse:))) Tehát érdemes tehermentesíteni a gyújtáskapcsolót úgy hogy a hátsó szekció fogyasztóit (trafó, féklámpa) közvetlenül akku pluszra kötjük ott hátul, persze megfelelően biztosítva. Csodákat művel! Az állandó kapcsolatlan + jelenlét talán elsőre meghökkentőnek tűnhet, de emlékeim szerint volt több ilyen jármú is, aminek lehetett slusszkulcs nélkül is játszani a féklámpájával.

"...Nem egy hálózati trafóról beszélünk, hanem egy autótrafóról tranziens esetben.."

Elmagyaráznád ezt nekem? Nem értem....
Kösz.