Az egymás mellé tett trafók nem zavarják egymást. De a jawán használt egyvonalban két trafó elektronikus gyújtásnál okozhat zavart.
De gondolom ebben az esetben a trafók egymás mellet vannak.

A próba közben volt olyan érzésem, hogy valami nem tökéletes.Darabosan járt a motor (dadogott), nem pörgöt rendesen viszon jól indult, a gyujtást sem tudtuk beálítani rendesen ,mert a 2 gyertya miatt olyan kicsi előgyujtást kellene álitani amit az alaplap nem tesz lehetővé.Aztán az is lehet hogy ez a házilag gyártott elektronika sem jó.
csövi

Ja és a trafók nem szokták egymást zavarni.
Miért neked zavarja?

Igen. Minden elektromos, dinamó/generátorként is működik elméletben, de gyakorlatban ez nem mindig kivitelezhető.

halika
lenne egy elméleti és egy gyakorlati kérdésem
Elméleti:Lehet-e egy autó önindítóról áramot levenni ha motorral forgatom?
Gyakorlati:Es 250 re raktam 2 trafóhoz megszakitó vezérelt elektronikus gyujtást, ha közel rakom a trafókat zavarhathatják-e egymás müködését?
Csőváz

Mint írtan, én is évekig használtam fetes meghajtót gond nélkül. De nem ekkora önindukció estén. Azon persze lehet vitatkozni hogy egy tökéletes gyújtótrafón vab e és mekkóra visszarúgás gaten. De a fetes végfok gyorsan amortizálja a trafót, aztán a hibás trafó elintézi a fetet meghajtó fokozatot. Ezzel szórakoztam egész tavalyig, amikor is végleg beláttam, kell a zener a gatera. Ja, és a trafót évente cserélni kell, fogyó eszköz lett.
A gate-n tényleg kell hogy legyern jól eltalált ellenállás. Mivel fet, azt hinné az ember hogy megokmos kellene oda. Látszatra mintha működne is vele. Aztán valóságos körülmények között kiderül nem. Én 470 oumnál nagyobb ellenállást nem találtam jónak oda.

Avisstahatással kapcsolatban könnyen dönthetsz. gondold végig hogy a gate legalább kapacitív módon kapcsolatban van e a csazornéban lévő 400 volttal. Azután azt gondold végig hogy a gaten lévő feszültséget korlátozza e valami. Ha megbézed a hexafet elméleti rajzát ezekre a kérdésekre választ kapsz.
Ha nibcs odőd utánna járni a dologbak akkor kénytelen leszel elhinni amit állítok. :D Ha valaki szakmai alapon állít valamit, azt csak cáfolni lehet teljesen vagy részlegesen, szintén szakmai alapon, vagy elfogadni. A tartózkodás szakmai szempontból kizárt. :D

Jut eszembe: Van egy érdekes kísérletem. Kösd le ideiglenesen a védőföldet a bolylerről és mérj rá a fémházra fázis ceruzával. Az esetek többségében világítani fog. Pdig igen csak kicsi a kapac a fűzőszál és a ház között. :) Persze a védőföldet utána ne felejtsd el visszakötni. :D Ha véletlebül testzárlatos gyengén a bolyler és puszta kézzel is megtapizod, az esetleges szívrohamért felelőséget nem vállalok.:D

Én írtam valamit ami idevág. Kerámia kondi kellene. A megszakítóra kötött kondi csak kevéssé meredek jelenségekkel tud elbánni, itt a fet miatt sokkal gyorsabb a jel. Az R tag pedig nég lassít is a kondin. Ha pedig a kobdit közvetlenül kötöd oda, 680 nano már kinyirhatja a fetet. Igíz én 1 mikrót tettem oda kísérlet képen, de azzal órákat bírt ki csak a végfok. A harmadik fet cserénél kiszedtem. 100 nanónál a fet bírta, a szikra is erősebb volt, de gondolom a trafó is elébb ment volna tönkre, ezért attól is eltekintettem.

Nem valaki igazát keressük mi itt (mégcsak vita sincs...), hanem megoldást valaki problémájára.

Nem írtatok semmit a primer tekerccsel párhuzamos RC tagra: szkópon nem láttam mérhető változást 680n + 1ohm estén.

Meg azt is megemlíteném, hogy apám optikai gyújtású trabantjában nem FET-es gyújtás volt hanem tirisztoros, az meg nem túl gerjedékeny.

Na én ennyit nem tudok elolvasni, csak azt jegyezném meg, hogy a teljesítmény FET-es kapcsolásokban a gate-re mindenképpen kell egy megfelelően méretezett ellenállás különben gerjedékeny lesz.

Azt nem tudom kinek van igaza a visszahatással kapcsolatban. Én FET meghajtót használok, az nem gerjed, és nem hat vissza, és gyorsabb kapcsolást tesz lehetővé.

Nem ohmikus kapcsolatban van, illetve nem kicsi ellenású kapcsolatban.
A feteknél a kapacitás teljesen változó.
Ha másért nem, akkor azért, mert a fet gyűjtőbév. Kismillió fajta van. Teljesen eltérő a gate kialakítása, működése. Egyedül abban közösek hogy mindegyikben vezető csatornát zárunk le valahogy egy kiüratett területtel. A kapacitás igazában a cnosokra jellemző ls a nosokra. De létezik termlszetesen jfet ls hexafet is. Meg csomó egyébb. A gyújtásokhoz használt fet hexafet. De ezmindegy abból a szempontból hogy feszültség kerülhet a gatera. Ugyanis a váltóáram a kapacitáson is átmegy. Illetve a különböző félvezető rétegeken is áthatol a 400 volt. Még a zárt csatornán is átmegy ha a tipus függő értéket eléri. Az általam használt irfp 460 úgy viselkedik lezárva mint egy 400 volt körüli zener.

Lebegőn.

Már gondoltam rá, megspórolhatnám a BST51 meghajtó Darlingtont. A meghajtó tranyó collektor ellenállása stab+ vagy "lebegő"+ on van?

Pontosan. Amúgy látom gmailed van , ott lehet csevegni is, irtam ott neked.

Ha jól értem a 6 db inverter kaput egy tranzisztorosra cserélted?

Csak nem összerakod te is azt a végfokot? :-) A tiédhez nagyon hasonló áramkör, csak nem darlingtont használtam a végén hanem földelt emmitert.
MÁS: A végfokkal párhuzamos RC-taggal kapcs. milyen tapasztalatotok van ? Én néztem a jel lecsengését azzal is meg anélkül is, semmi észlelhető különbséget nem láttam.
Tudom az elmélet szerint javallott, de számomra az létezik amit mérni is tudok.

Nem sértettél meg (engem bicskával is nehéz) de ha ezt"a gate így úgy kapcsolatban van a félvezető csatornán lévő feszültséggel" ohmikus kapcsolatnak érted akkor azt a FET-et nyugodtan kidobhatod. A valóban létező kapacitív kapcsolat (katalógusban "Reverse Transfer Capacitance") pedig 50pF nagyságrendű 1MHZ-n, pedig könnyedén uralható.

Igen ezaz! MMV nálam =Monostabil MultiVibrátor.
Szóval: MV1 jól működik, MV2 újraindul a szikra hatására. Ha a trafó helyére ugyanakkora ohmos terhelést teszek, a jelenség eltűnik, tehát visszarúgás a bűnös. Amíg tranyós volt semmi baj nem volt vele, sőt amikor a 6 kapura FET -et kötöttem akkor sem, de mint mondtam a gaten lassú volt a felfutás, nem tetszett. Adjunk még neki egy kis meredekséget:be egy plusz tranzisztor a gate elé, és ekkor kezdődött el ez mizéria.

Ha nem tévedek ezt http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/1a/1abeed427c1f601cb218e670190c581d.jpg a kapcsolást kezdted átfaragni, mit takar az MMV (elírás?)MV1 vagy MV2-t?

Ha jól értelmezem a helyzetet, akkor egy gateről visszahtó lökés pont az időzítési állandóval lebgebe be. Úgy mintha a kimenetét kötnéd vissza benetetre az icnél.Legalábbis szerintem akkor is úgy rezegne.Itt a gate kapacitása bőven elhanyagolható tényező.

Szerintem nem annyira rossz hogy ezekről a dolgokról szó esik. egyrészt aki olvassa, elgondolkodik a fet és a trabyó különbségén, esetleg kevesebb hibát vét majd. Násrészt sokan úgy döntenek, a bonyolult kapcsolásoknál több a probléma, ezért egyszerűbbet választanak.
Esetleg az álzalam ajánlozz egy hall, egy ellenállás, egy fet, három zeber kapcsolást választjál és megspórolnak magukbak egy csomó kellemetlenséget. :D

Tudom, te szalmailag érdeklődsz a probléma iránt. Akkor viszont megint nem lehet túl ártalmas egy kis elméleti fejtegetés. Ha mindent tudtál már ezelőtt is, a tudásod megmarad, ha valami új információhoz jutsz, akkor az jól jöhet még valamikor.
Az ide beírt pár sor nem kerül péntbe, az elolvasása sem, így nagy veszteség nem érhet senkit sem.
Legfeljebb ha téves dolgok kerülnek leírásra. De az külön kérdés....

Még valami. Tényleg nézd meg a trafót és a vezetékezést. Bálam ha kezd menetzárlatos lenni a trafó, ugrás szerűen megnő a fetet meghajtó fokozat elhalálozása. Kb évente megadja magát az utángyártott trafó nálam, fetes esetben.Viszont indul a motor akkor is, ha annyi víz van benne, hogy megtelik tőle a gyertya. A szikra símán, erősen áthúz 1.5 milis hézagot is. Valamit valamiért.

Hát mi nagyon egyformán gondolkodunk, kikerültem énis az említett kapu arrayt, sőt kiszedtem sok más alkatrész is, pl az elején. De tettem is be ezt azt (ha végleges, lerajzolom), pl. egy földelt emitteres meghajtót a FET elé, mert megfigyelhető volt, hogy a FET bemenő kapacitása meg az IC kimenő ellenállása lassú felfutást okozott a gaten, ezért nem volt olyan szép nagy a szikra.

Boccs ha megsértettelek.
Csak arra próbáltam reagálni, hogy azt írtad, nem látod be, hogy kerülne visszahatás a gatera. Ezt nem tudtam máskémt értelmezni, mint úgy hogy nem tudod hogy a fetnél nincs a feszt korlátozó átmenet, illetve hogy a gate így úgy kapcsolatban van a félvezető csatornán lévő feszültséggel. Biztos bennem van a hiba, rosszul értelmeztelek.

A feszültség lökés fet esetében mind a be illetve a kikapcsoláskor mind a két irányú. Ez a fetekben általabán benne lévő schottkyk miatt van. A teljes tranziens le tud folyni így.Azaz kismillió egyre csillapodó fel le ugrálás van.

Akkor a táppal kapcsolatos "ötletem" kilőve. A "rögeszméddel" egyetértek, az én kapcsolásom sem véletlenül lett bolondbiztosra tervezve. Az IC valóban lehet hibás példány, ha már kiforrasztod érdemes egy jó minőségű foglalatot is alkalmazni főleg a fejlesztés idején (később sem kell félni nem rázódik ki). A kapcsolásban szereplő meghajtó IC (a 6 párhuzamosan kötött kapu) FET végfok esetén szerintem fölösleges az esetleg szükséges fázis fordítást az IC2 4. kapujával elvégezhető (kevesebb alkatrész=kevesebb hiba lehetőség+olcsóbb)

Hát úgy látom uraljuk itt ezt a topicot, és persze mindig tanulunk valami újat :-).
No a gate-n még nem volt Zener, az tleg kimaradt, beteszek egyet, meglátjuk, hátha (annyiban nem hiszek benne, hogy az újraindulás pontosan a MMV időállandójával ciklikus, ha a gate- lenne triggerelve, akkor a gate-kapacitás kis időállandójával "duplázna" az áramkör...ha jól spekulálok).

Ismét "tanultam" valamit, nevezetesen, hogy " A fet nem tranzisztor. stb.", az azért nem volna baj ha nem néznél mindenkit hülyének. Ettől függetlenül a gate-ra kötött védő Zenner biztosan nem árt egy kapcsolás egészségének. A trafó önindukciója nem hoz létre a tápfeszt csökkenő irányú tüskét (hogy miért azt rád bízom), a trafo bekapcsolásakor létrejövő "áramlökés" viszont igen. Ezt a tüskét megszüntetni gyakorlatilag lehetetlen viszont az amplitudóját elfogadható (még nem zavaró) értékre lehet csökkenteni.

Tényleg nem reagáltam, bocs, de persze hogy próbáltam még a legelején tisztán akkuról is :-), a jelalak ugyanaz volt mindkét esetben, tehát nem igazán a tápom korlátoz. Nyitott IC-láb nincs, soros fojtót,(nem méretezettet), párhuzamos kerámiakondit tettem be, rá se bajszol.Megfigyeltem, hogy a másik monostabil, ami a nyitási időt állítja be nem duplázik(!), tehát most majd IC-t cserélek. meglátjuk (asszem kezd rögeszmémmé válni, hogy rajtahagyott gyújtáskapcsolónál kapcsoljon ki az elektronika, a tét valójában ennyi, akinek merült már le emiatt akkuja az tudja... :-) ).

Olyan sok hasonló gyújtás nem épült. Optót nem csak én nem gaszbálok szívesen, hanem általában nem közkedvelt a piszok értékenysége miatt. Csodákat tudnék arról mesélni, mennyit szívtunk az optós mérő rendszerek miatt mint szerszámgép vezérlés szervizesek.Igaz ott csak induktív jeladót használhattunk még, mivel hallal nem lehet sehogy méteres tartományban mikrós elmozdulásokat mérni. De a végállás vagy a referebcia kapcsolóknál már elkezdtünk hallos cuccokat használni.

Ha bonyolultabb elektronikai ic van egy fetes gyújtásban, az általában az előgyújtás vezérlés. Sokan kínlódnak is vele mind a mai napig. Szintén gejedékeny a kapcsolásuk.

De egyszerű a dolog. Megépíted szűrőt, pár fillér, időben se túl hosszú. Ráforrasztasz a gatera valahigy egy zenert. 6 voltos jószágnál valami 8 volt körülit, 12 voltosnál egy 18 voltost.
Ha nem szűnik meg a hibajelenség, megpróbálsz trafót cserélni. Egy tartalék trafó úgyis elkelhet otthon. Átnázed a vezetékezés idevágó részét.
Ha erre sem múlik a hiba, akkor majd elkezdünk gondolkodni, mi is van valójában.

Pedig viszonylag egyszerű a dolog. A fet nem tranzisztor. A tranzisztornál egy nyitott NP átmenet áramával vezéreljük egy zárt NP átmenet áramát. Akárnekkora a kollektor-emitter feszültség, a bázis emitter fesz nem lehet nagyobb a nyitófesznél. Úgy viselkedik mint egy dióda.
A fetnél a vezetés egy csatornában történik, ezt vezéreljük a gate körül a csatornában kialakuló kiürített réteg változtatásával. A csatornában lévő feszültség egy része a fett tipusától függően vagy közvetlenül, vagy kapacitív úton megjelenhet a gaten. Semmi nem korlátozza, ugyanis nincs pn átmenet általában.
Sajnos a kapcsolásokban álltalában ez nincs figyelembe véve. Sőt amikor tanultuk a feteket, nem hívták fel erre a figyelmet. Biztos azt hitték, magunktól is felismerjük a jelenséget. Nos nem így történt. Évekig használtam a feteket gate védelem nélkül. Csak nem túl régen jöttem rá, miért szeretnek sűrűbben tönkremenni a fetes gyújtás meghajtó fokozatai mint a traűnyósé. Igaz, a gyújtáshoz egy-két éve használok fetet, máshol pedig nem induktív terhelés volt rajta.

A szűrő a leírás alapján nem felesleges. Ha a képen nagy tüskét lát, az bizony hatással lehet a kapcsolásra. Ahogy írtam, ha a tüske a plussz táp értéktől lefele mutat, nem lehet kiszedni a táp stabilizálásával.Azt is írtam, elektrolit kondival sem lehet kistűrni.
Azt is fentartom, a tüske két dolog miatt lehet nagy. A fetnél nagyobb az önidukció. Illetve a trafó menetzárlatos, esetleg belül áthúz a nagyfesz a primer tekercsrészre.
Illetve lehet mégis egy harmadik ok is, valami átmeneti ellenállásos rossz vezetékezés.

Újra hangsúlyozom ne járasd labortápról (ezt már írtam de nem reagáltál) az enyém is "megbolondul tőle mert a trafó bekapcsolásának pillanatában létrejövő, kb 0-4A "áramugrásra" nem tud azonnal reagálni, tehát egy a táp fesz-t csökkentő tüske alakul ki ami "megbolondítja" az IC-t. Én a próbákhoz labortápot használok (kb 7V- ra állítva) akku puffereléssel.

Valahol máshol lesz a kutya elhantolva, az Árpád által a emlegetett a gaten visszajövő zavaró jelet nehezen tudom elképzelni (ez elleni védelmet nem találtam pl: itt sincs http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/4e/4e0a36c12ac5cd665e3aa687574f9b06.jpg ). Szerintem valamilyen banális hiba lesz amit nem veszel észre pl: fordítva kötött gy. trafó, a gy. trafó ill. az elektronika nincs közös testen, a 6V ra való adaptáláskor valamit elnéztél stb. A javasolt szűrő(k) normál esetben teljesen fölöslegesek, nélkülük is működnie kell.

Egyetértek persze, hogy a legjobb a jól méretezett fojtó, csak azt nem értem, hogy az én áramköröm miért ennyire érzékeny(a dU/dt -ből persze nem szeretnék engedni, ezért csinálom az egészet). Általában nem raknak bonyolultabb fojtót ilyen gyújtásokba, még ha pár tokos CMOS logika is van bennük, mégis működnek. Gondolom épült már pár hasonló FET-es gyújtás.

A fetes vég teljesen más viselkedésüvé teszi a kapcsolást. Ami biztos, az az, hogy a fetes végfoknál nagyobb a vissszarúgás. Legalábbis ha jó fetet használsz. Ez amiatt van, mert a fet ellenállása jóval kissebb mint a tranyó dinamikus ellenállása volt. Emiatt jóval nagyobb az önindukció. Ezt pluszban segítheti a fetben lévő shotky dióda. Kikapcsoláskor ez rendkívül felgyorsítja fetet.
A másik különbség ami füghet az általad használt kapcsolástól, az az, hogy a fetes végfokon vissza megy a kimeneten lévő fesz tüske a fet bemenetére. Ez két dolgot eredményezhet. Tönkre teheti a fetet meghajtó fokozatot, illetve a kapcsolástól függően beindíthatja a monostabilt annak a kimenetének megrántásával. A monostabil kimenetének hatása a ciklusra füghet attól hogy ki gyártotta.
Tapasztalatom alapján nem szabad kihagyni a fet gate-jére tett zenert, ami leszedi a visszahatást.Legalábbis korlátozza. Enélkül a gaten akár 400 voltos tüskék lehetnek.
Ha a tápon zavar be a tüske, csak az általam leírt LC szűrő segíthet. Síma zeneres stabilizálás nem. A zener csak a pozitív tüskéket szedi le, Ha tüske csökkenti a tápfeszt nem segít. Legalábbis akkor nem, ha 6 voltos rendszeben egy 5 volt körüli tápfeszt igénylő ic van, és a tüske nagyobb egy voltos csökkenésnél. Ugyanis a zener nem tud hozzáadni a feszültséghez.
De még egy elkó sem, ugyanis az pedig túl lassú ehhez.

Ma este megnézem, lehet hogy csinálok ernyőképet a tüskéről, ha le tudom kapni. Szabad láb lehet még igaz, kontakthiba , felengedett forrasztás miatt. Végülis 20 éves panel (meg az IC-k is!!), igaz átforrasztottam. Lehet hogy itt lesz a bibi? Mikor még nem voltak a maihoz fogható nagyfesz félvezetők, volt a jelenség, hogy az ilyen tüskék "erodálták" a félvezetőt, a tranyók kollektorát pl eltüntették!

És még egy dolog ha csak nincs egy nagyon nagy teljesítményű (legalább 5A 35-40 mF-os szűrővel)tápod akkor inkább egy jól feltöltött akkut használj áramforrásként, csodákra képes.

Jut eszembe, nem hagytad az IC valamelyik bemenetét a levegőben?

Elfér itt is.

Labortápon felemeltem 7V-ra, hogy kizárhassam ezt is.Ha gondolod és nem zavarlak szívesen folytatom privát mailen, legfeljebb a végén a tanulságot érdemes közzétenni.

A "stabilizálás 3 lábú stabbal sem használt"-on nem csodálkozom mert a 7805 minimum 7V bemenő feszültséget igényel (lásd http://www.datasheetarchive.com/), a 4538 (4528) simán bírja a "rángatást", nálam (http://jawa.5mp.eu/web.php?a=jawa) is ilyen működik, és az általad említett '88 as kapcsolásban (amit már több példányban építettél magadnak és a haveroknak 12V-ra is ez van) és működik(dött). Ha gondolod küld el e-mailban a 6V-ra adaptált kapcsolást, megpróbálok segíteni - reruamalugy@gmail.com .

Köszi a tippeket. A jeladót már az elején kizártam lekötéssel, a stabilizálás 3 lábú stabbal sem használt (zenert már korábban próbáltam). Sajna az a nagy helyzet, hogy a 4538 egyszerűen nem szereti ha ekkora rángás éri a tápfeszét, újraindul. A többi COMS IC látszólag elviseli. Még próbálkozom, kicserélem a 4538-at (hibás példány vagy sorozat?) és/vagy szerzek spéci zajvágó diódákat (suppressor), beszámolok a tapasztalatokról.

Van másik magyarázat is a "végtelen ciklusra", az optó jeladó (főleg a reflexiós) szereti bemenő jelnek nézni a műhely világítását (elsősorban a fénycső).

Látod, erre nem gondoltam.
Jó ötlet, köszi!

Amíg az IC táp fesz.-ét nem stabilizáltam (5,1V) nekem is bekavart a gy. trafó rúgása, bár nem olyan durván mint nálad. Egy egyszerű ellenállás, Zenner dióda, szűrő kondis megoldást használok.

Köszönöm!
Elmentettem az oldalt.
köszi

Euromagnet kft.
http://www.euromagnet.hu/16-x-12-x-8-neodimium-gyuru-magnes-n35-epoxy

De néha máshol is van, néha itt se.
Be szoktam ütni a googleba azt hogy radiális gyűrű mágnes, perste a speciális kereséshez hogy az egész kifejezést egészében keresse. Két-hárim mindig kijön, néha kapok is az adott helyen. Előfordul at euró magneténál nagyobb is, csak drágábban. Az euroba béha be is megyek mert közel van, de gyakrabban nem adnak mint a neten.
Szóval mostabság jobb a hekyzet mint alog egy éve volt, akkor csak egy eglsz picit lehetett kaoni nlhol hatos furattal.Úgy látszik, kezdenek rájönni, hogy van kereslet.

Kedves Árpád
Ismét megkérdezném hol kapni ilyen méretű mágnesgyűrűt?
köszönöm

Tüskét így szoktakák levadászni a tápról a híradástechnikában.Két páehuzamos kapac jözött soros induktivitás. (pi tag) A kapacok elkóból és kerémiából vabbak párosítva, hogy széles frekitartományban hatásosok legyenek. Az induktivitás gyanánt gyakran bifiláris tekercset használnak. ebben két párhuzamos szállal történik a tekercselés. az egyiket a plusz ágba, a másikat a föld ágba kötjük. Így a befolyó váltó
áramot kioltja a kifolyó váltóáram.
még egyszerhangsúlyozom a kerámia hidegítő kondi szerepét. Se az elkó, se az olajelkó, se storoflex kobdi nem tud bagyfrejit földre levezetni. Ezeknek ellenállása és a stirónak még induktivitása is van.A kerámia lap kondik állbak legközelebb az ideális kapacitáshoz.

ha egy nagyon meredek felfutású négyszög jelet vizsgálunk, azt nem elég csak a periódus ideje alapján kezelni. A fel és a lefutó él úgy viselkedik mint egy sok nagyságrenddel nagyobb frekvenciájú jel.Tehát hiába percenként 5-6 ezres jelről van szó, a tüske úgy viselkedhet mint egy röbb megahertzes jel. Teját bagy frekissen is szűrni kell. Péussz az elkók arra az esetre, ha rántás a a vezetékek ellenállása miatt lenne erős. Így alacsóby és magas frekin is rendben van a dolog.

Remélem érthető voltam, és tényleg erre voltál kíváncsi. :D

Segítséged kérném ,hol kapható a mágnesgyűrű amit leírtál?Köszönöm

Köszi a tanácsot, egyszerű gyújtást összeütök énis ha kell, de most ezen akarok túlesni, egyszerűen a szakmai oldala miatt esz a fene, hogy lehet ekkora tükét kiirtani. Amellett tetszik az a kapcsolás, ötlete, régóta használtam, sok ismerősömnek is gyártottam a Ladájába anno.

A fetes végfok keményen vissza tud ütni, Ez az ár a kiváló szikráért.
Amit tehetsz: Próbálj gyújtótrafót cserélni, mert enyhe menetzárnál erősebb lehet a visszarúgás.
A soros induktivitás, fojtó jó, de nem elég. Próbálj meg a fojtó mind két végére kerámia kondit tenni föld felé. Csak kerámia jó, mert az olaj nagyfrekisen szar, 100 nanós elég lesz. Ha biztosra akarsz menni, a kerámiákkal párhuzamosann köthetsz egy-egy elektrolitkondit ism házha a lökés bem a gyorsasága, hanem nagysága miatt zavaró.
Nem hiszem hogy mágnnesesen szórná meg a trafó az elektronikát, tehát a kondi-induktivitás szűrőnek használnia kell.

De : Bem érdemes monóval szórakozni. Jelenleg kapható radiálisan mágbesezett gyűrű, valami 16 milis átmérővel, 12es furattal, 5 milis vastagsággal.
Ezen kívül kapható olyan hall, ami a végfetet, vagy darlington tranyót közvetlenül meg tudja haktabi. Tehát csak a védő zeberek a fet illetve trabyó be illetve kimenetére kellenek, valamint a bemenetre egy felhúzó ellebállás. Ennyi az egész kapcsolás. Egy hall, egy ellenállás, egy 15 voltos és két 200 voltos zener, egy irfp460 fet, vagy egy megfelelő darlington.
A mágnes gyűrűt fel kell ragasztani egy 12 mili átmérőjű csőre, aminek a belső átmérője megfelelő a jawához, vagy mzhez. Ha ccsőn valami megfogható részt alakítasz ki, a beállítás is egyszerű.
Minél több alkatrészből áll a gyújtás, annál nagyobb az esélye a meghibásodásnak.