Mint már mondtam az esetek 98-99% százalékában a FET "veri" a tranzisztort de van 1-2% amikor nem. Különben ha a teljesítmény részhez a tranyó esetében hozzáadjuk a bázist nyitó ellenállás által elfűtött teljesítményt is akkor a hatásfok fronton itt is a FET javára billen a mérleg. Nálam viszont az elsődleges szempont a lehető legkisebb maradék fesz. volt.

A felvetett probléma jogos, 6V-os gyújtásnál.

De én még csak nem is ezt dobnám fel a FET legnagyobb hibájának, hanem azt hogy az említett típus legalább 8V gate feszültség hatására nyit ki teljesen, de 10V-ot használtak az adatlap tesztméréseinél is.

Egyébként kb. 0,2ohm 10volttal vezérelve, tehát 12V-ra versenyképes a tranzisztorra. 6V esetén már nem biztos. Sajnos egyetlen adatlapot sem találtam amiből ki tudtam volna bogarászni mit csinál 6V-os gate feszültségnél...igaz nem is nagyon erőlködtem.

Én egyébként 30-40V tápról léptető motor PWM vezérlését csináltam FET-el, oda egyértelműen ez volt a legjobb, ott már nem rúg labdába a tranzisztor, mivel az IRLZ44n FET 0,022csatorna ellenállással rendelkezik és 5V-ra már teljesen kinyitott, de ugyan ezzel a FET-el csináltam indexvillogót is ami 4V-15V között kiválóan működik.

Engem sem hagyott nyugodni a téma, mármint a vázolt körülmények közt (UTáp=6V : RTraf=2,5 Ohm : legalább 400V záró feszültségű kapcsoló elem) melyik megoldás a "jobb", az elektromos jellemzők szemszögéből nézve? Kicsit utána számoltam a dolognak.
Kezdjük a FET-el: Idézet Árpád barátunk 4562 sz. hozzászólásából "Az irfp460 már 3-4 volton átengedi a 1.5 ampert, 0.3nál kissebb ellenállás mellett ". Igaz, hogy jelen esetben az áram kb. 2,4 A de fogadjuk el a 0,3 Ohm értéket (adatlap alapján lehetséges). A 0,3 Ohm FET ellenállásból következik, hogy a végfok árama I= UTáp/ (RTraf+RFET)=2,14 A, tehát a FET-en a feszültség esés UFET=I* RFET=0,64 V, az elfűtött teljesítmény PFET=1,37W.
Abban már megegyeztünk, hogy a tranzisztoros végfok esetében a 0,28-0,35 V maradék feszültség lehetséges érték, vegyük a legrosszabb esetet vagyis UTanz=0,35V , az elfűtött teljesítmény PFET=[( UTáp - UTanz )/ RTraf ]* UTanz =0,797W.
Igaz a fenti adatokat némileg kompenzálja a FET vezérléséhez szükséges kis áram, ami egyszerűbb meghajtó fokozatot tesz lehetővé.
Ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a FET-es kapcsoló fokozat mindig és minden körülmények között jobb hatásfokú mint egy tranzisztoros elég meredek állításnak tűnik, mint a példa is mutatja vannak esetek (az a bizonyos 1-2%) mikor a "szakma" általában igaz megállapításai nem egészen állják meg a helyüket.

Átgondoltam a dolgot, bár ez a gyújtás nem erre van kitalálva, az akkura ráakasztva elvileg működik. Viszont a jeladó vezérlése komoly problémákat vet fel, ami egy hozzá nem értő, gyors kommunikációra képtelen ember esetében biztos kudarc. Nekem is az a véleményem, hogy egy későbbi gyártású Simson tirisztoros gyújtását sokkal könnyebb ráfaragni.

Árpád helyet nem tudok ígérni, de én meghallgatlak FET-es témában is.

Nem hagyott nyugodni a téma, meg amúgy is szeretek homályt oszlatni...
Utánajártam ennek az MJE13007G tranyónak. Ez ugyebár Onsemi gyártmány, és adatlapja Árpi második linkjén található meg, és azonos a Lomex-ről

letölthetővel. Ezekben tényleg hiányzik egy negatív előjel az egyik grafikonon a 40 fok elől (4. ábra, de bennünket nem az foglalkoztatott). Árpi első linkje viszont

nem pontosan erre, csak egy hasonlóra mutat, annak a típusa HMJE13007.
Végülis majdnem mindegy, mert a táblázatban megadott Uce(sat) max. határértékeik azonosak, akárcsak a DC munkapontok (bár enyhén eltérő vizsgálati körülmények mellett érvényesek: 300 illetve 380 usec pulzusidő). A diagramokon már vannak kisebb eltérések. Példának okáért nézzük 25 foknál az 1A/5A munkapontot: az Onsemi tipikus(!)

maradékfeszültsége kb. 0,7V, ami teljesen reális. Persze a másiké is, csak az még jobb egy picit, kb. 0,6V.
A táblázatokban megadott 2V-os maximumot természetesen mindkettő teljesíti, nincs ellentmondás.

Felkutattam Árpi hfe3-jának az eredetét is: a HMJ13007E doksijában fordul elő a táblázat legalján, de a "3" csak a 3. specifikált munkapontot jelenti, semmi

egyebet (lásd fentebb az Uce(sat)1,2,3-asoknál is). Amit a 4591. bejegyzésben írt erről Árpi, azzal is jól megkavarta a ... publikumot. Valószínűleg a

h11-h12-h21-h22 paraméterekről akart írni. Én nem ismerek olyan embert, aki hfe1-4-nek hívná ezeket. De a Google sem, azért ez már jelent valamit. Akit komolyabban érdekelnek a h paraméterek:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=60ae1f66-5c29-4fd4-a6de-6109e58050b9&cid=23c54db7-16dd-48c0-b98c-bdf116608f7a
Vagy: http://itl7.elte.hu/html/bevelek/tzt/tzt.htm
Vagy általában a tranzisztorok: http://www.scribd.com/doc/40641373/Elektronika-I

Összefoglalva: a táblázatokban foglalt maximumok a lehető legrosszabb esetre szólnak, de nem életszerűek, a valóság sokkal szebb. A grafikonok viszont jellemzően

a tipikus jelleggörbéket mutatják (ha nem, az mindig jelölve van). Akinek kritikus helyzetre kell terveznie és a min/max értékek elfogadhatatlanok számára,

akkor jár a legjobban, ha megméri és válogatja a példányokat.

Ha nem ugat le senki, a FET-es témához is hozzászólok.

Javaslom kérdezd meg a Jawa topikban is, mert ezt kevesebben olvassák.

Hello!

Van egy Jawa 634-sem és át akarom alakítani a dinamóját 6 V-ról 12V-os power dynamóra. Hol érdemes venni és tudnátok e ajánlani aki megbízhatóan beszereli.
Köszi Károly

"Én személy szerint FET-eket szeretek használni kapcsoló üzembe, a jobb hatásfok miatt" az esetek 99%-ában teljesen egyetértek, a maradék 1%, véleményem szerint ez az eset, ha más szempontokat, um. ár, üzembiztonság stb., is figyelembe veszünk nem biztos, hogy a FET kerül a dobogóra. Mivel a tervezési munka, sajna, a kompromisszumok sorozata, ideális megoldás nem lévén, ki ilyen ki meg olyan végeredményre jut. Mellékesen jegyzem meg, hogy soha nem hasonlítottam össze az általam tervezett áramkört egyetlen "konkurens" áramkörrel sem, nem azért mert alul maradna, hanem nem tartom etikusnak.

Megjegyezném, hogy Gyula-bá és Árpád gyújtása pontosan ugyan olyan, csak az egyik FET-re a másik Trazisztorra épül, tehát innentől kezdve egyéni preferencia kérdése mire esküszik. Nem bonyolultabb egyik sem a másiknál, csak Gyula-bá, rápakolt még egy időzítőt is, hogy hülyebiztos legyen.

Én személy szerint FET-eket szeretek használni kapcsoló üzembe, a jobb hatásfok miatt, de a tranzisztoroknak is vannak előnyei és az időzítő is jó ötlet.

Szerintem vita lezárva, ha egymást akarjátok szapulni, keressetek más ürügyet :D

Nos azt hiszem sikerült megértenem Árpádot is.

Ahogy sejtettem elbeszéltetek egymás mellet.
Azt mondja (bár vitatkozni fog ezzel, de akkor is erre gondol):

Nem vonja kétségbe, hogy az a tranzisztoros gyújtás úgy működhet, ahogy Gyula-bá kitalálta, de szerinte az általa használt FET alkalmasabb a kapcsoló elem szerepére mert jobbak a paraméterei.
ENNYI.

Tücsköt-bogarat összehordtál itt, pedig a vita csak Ucesat-ról szól.

Na ez minden csak nem rövid és nem nélkülözi a személyeskedést... kezdesz kiakasztani, de most az egyszer átolvasom és megpróbálom értelmezni, de addig is légyszives senkiről ne fejtsed ki a véleményedet. Engem elküldhetsz a picsába, az nem érdekel, csak a többieket hagyd békén picit.

Igen, Humániákus is ezt mondta és egyet is értek a dolgok magyarázatával. Elég egyértelműnek tartom, persze még mindig lehet hogy tévedek, de kíváncsi vagyok Árpád magyarázatára is.

Nár leírtam már, leírom még egyszer miről megy a vita és milyen formában.
Két hozzá nem értő vitatkozik egy szakemberrel. Aki persze tévedhet is, akár a jelen esetben is. De ez nem derül ki a vitából, ugyanis az ellenérvek között mérések szerepelnek és grafikonok. Nem elméleti érvek. A hozzá nem értők természetesen nem tudják hogy a mérés miért nem jelent semmit se és a grafikon miért keveset.
Neked mint hozzáértőnek még egyszer leírom milrt nem perdöntőek ezek a dolgok.
A méréseket laikusok végezték. Nem biztos észreveszik ha elvihibás a mérési módszerük.
Az hogy müködőképes a kapcsolás nem biztos. Az előbb írtam miért. Sok lapcsolásnak lehet olyan szerencséje hogy olyan helyre kerül hogy ott működik. Ez nem jelenti azt hogy minden előforduló, még normálisnak minősíthető esetben működni fog.
Ha működne is, az nem jelenti azt hogy egyenértékű egy kevesebb elemből álló, kevésbé érzékeny kapcsolással.
Főleg nem cáfolja azt a tényt hogy ahol lehet mindig fetet kell használni kapcsolóüzemben. Olletve speciális esetben IGBT-t. Ez nem az én következtetésem, hanem sok helyen leírt, érvekkel alátámasztott vélemémye a hozzáértőknek. Tudom, most majd jön a felsorolás hol van mégis tranyó. Erre azt tudom mondani, leggyakrabban azért mert a fejlesztők lusták. Hajlamosak évtizedekig változatlanul hagyni részeket, hiába van már jobb, ha valamennyire működik a régi.A másik az a probléma amibe én is belefutottam. Induktív terhelésnél a visszalökés visszamegy a fetes végfokon a meghajtó fozatra. Motorgyújtásnál ez védhető egy gate zenerrel. De a zener relative lassú. Nagyon érzékeny meghajtó fokozat kidurranhat a zener ellenére is. Pl CMOS-t tartalmazó meghajtófokozat esetén.
De ez csak egy éda. Ami lényeges, van ahol nem lehet fetet használni. Ez nem az az eset.
Tehát a szakmai körök jenlegi álláspontja az, hogy ide fet a jobb.
Aki ezzel nem szakmi érvekkel vitatkotik, nem engem néz hülyének, hanem az egész szakmát. Ez a bajom. Rólam be lehet bizonyítani hogy hülye vagyok, nem veszem annyira a szívemre. De azt bizonygatbi hogy valaki a rádiótecnika laokusoknak szánt írásaiból vett tudással azt hiszi hogy többet tud a témáról mint a legalább négy évig szakmát, ahhoz tartozó fizikát, matematikát tanuló emberek tömegem az zavar.
Ezért nem tudna pl eldúrvulni a vita ha veled folytatnánm. Ugyanis hiába tartasz értékenynek, hozzáértőtől, szakmai ellenérveket elviselem. Még a vereséget is. Ha a régi magam találkozott volna a maival, elviselte volna ha mai lebarmolta volna azért mert a neten található kapcsolásokat adaptálva (azokon nincs gate zener) hibát követet el. De attól nem szeretem a bírálatot aki egyszer azt írta, hogy a táblázat szerint AZ IRFP460 nem nyit ki 12 volt alatt. Nem tudván hogy a fet nyitófesze az áramtól függ. Azt hitte a fet egy tranzisztor fajta.
Mintha azt mondta volna, hogy a fakutya egy régi magyar kutyafajta, hiszen a nevében is benne van.... Aki amikor rájött hogy nincs érve mert nem ért hozzá, a helyesírási hibáimmal kezdett el foglakozni feladva a szakmai részt.
Szóval erről szól a vita.

A kapcsoláshoz tartozó grafikont és annak magyarázatát megtalálod itt http://jawa.5mp.eu/web.php?a=jawa&o=KRiEXvOhTu Talán elég még Árpád barátunknak is.

Na arra kíváncsi lennék hogy engem lelőnek itt, mivel admin jogom van az oldalon :D Azonban ha nem muszáj nem szeretném megakadályozni a szakmai vitákat.

Vissza a témára:

OK, amit eddig mondasz az korrekt.

Tételezzük fel megmértem, de persze nem tettem, csak megnéztem az adatlapon szereplő grafikont és 1A kollektor és 100mA bázisáram metszéspontjában ~0,25V kollektor-emitter feszültséget olvastam le. Azonban meglehetősen biztos vagyok hogy ha megmérem is ilyen értéket kapnék.

Árpád, kérlek NE ÍRJ SEMMIT a többieknek.
Nekem magyarázd el RÖVIDEN, mi a te álláspontod. Azt értem hogy azt hajtogatod, hogy 1,2V de a grafikonból nem ez olvasható le, kérlek magyarázd el szerinted hogy kéne leolvasni a grafikont hogy 1,2V-ot kapjak.

Árpi, ne kötözködj, légy szíves. 99 százalékig biztos vagyok benne, hogy hülyítesz bennünket, csak arra nem tudok rájönni, hogy ez neked miért jó.
Ajánlok egy fogadást: bármelyik nem Darlington teljesítménytranzisztort beállítom neked olyan munkapontba Ic/Ib=10 mellett, hogy az Ucesat 0,5V alatt lesz. Határozd meg te az összeget, amennyibe fogadni mersz. De ne süketelj többet, mert bizisten nem állok veled szóba többet!
A többieknek: akinek kétségei vannak az igazság felől, csinálja meg maga a mérést, érdemes, hiszen max. 10 percbe kerül.
Továbbra is béke...

Értsd meg végre hogy mértem pár trabyót életemnen. Írtam már hogy 1.2 alatt még nem volt.
De azt is írtam, hogy tudás nélkül a mérés nem jelent semmit se. Valahogy megint bújkálsz a kérdés elől te is. Tudod egyáltalán miről van szó? Nem reagáltál arra, hogy ha igazad van és az elméletet is tudod, akkor nem mérésekre hivatkoznál. Főleg nem írnál olyant, hogy minden tranyónak kisebb a szatirációs feszültsége 1 voltnál.

Ez az Keri, legyél te a békeangyal. Csak légy óvatos, mert néha azokat is lelövik :).
Kezdhetnéd azzal, hogy megcsinálod azt a mérést, amit Árpi valahogy nem akar. Ha netalán 1V alatti kollektor-emitter feszt mérnél egy telítésbe nyitott, nem Darlington teljesítménytranyónál (hogy konkrétak legyünk, mondjuk 100 mA bázisáram és 1 A kollektoráram mellett), NA AKKOR VIGYÁZZ NAGYON AZ ÉLETEDRE, mert valahol a közelben vagy UFO-k vannak, vagy meggörbült a téridő, vagy mittudomén... Nekem ugyan eddig mindig sikerült megúsznom, de hátha én valami kiválasztott vagyok? Mielőtt elvinnének, gyorsan írd meg!!!

Amint azt észrevettétek én nem igazán folytam bele a vitába. Nyugodt kívülállóként próbálom fékezni az indulatokat. Nem foglaltam állást sem, mert egész egyszerűen azt sem tudom hogy miről vitatkoztok.
Tudom hogy működik a tranzisztor, meg számolni is tudok vele ha akarok, de azt nem értem hogy miben nem egyezik a véleményetek?

Ha én nyugodt kívülálló, aki meg akarja érteni amit mondani akartok, nem tudom kibogarászni mit akartok mondani, akkor szerintem ne várjátok el nagy indulatotokban egymástól hogy megértse a másik. De ha meg is akarná érteni, akkor sem úgy kell kezdeni egy szakmai magyarázatot, hogy te hülye vagy ehhez, meg hazudsz, mert ha az első soron felhúzom magam akkor már én is azt keresném milyen hibát vétett amit jól be lehet olvasni neki.

Nekem az a gyanúm hogy adott körülmények között mind a kettőtöknek igaza van, de az elmondásban csak az eredményt mondjátok el, a körülményeket nem, viszont a másik autómatikusan a saját elképzelése szerinti körülményeket alkalmazza.

Pl. Gyula-bá úgy gondolja hogy 2Amperrel zavarja a gyújtótrafót, tehát kapcsoló üzemben ezt kell megszakítani. Ehhez kb 150-200mA bázisáram kell a 3. grafikon szerint, és ilyenkor a CE feszültség is kb. az az érték amit ő eredetileg is mondott. 200mA kapcsoló üzemben nem a világ, szóval teljesen elfogadható gyújtás készíthető az ő tranzisztorával.

Árpád azonban azt mondja, hogy szerinte 8A a trafó árama, ekkor viszont ugyan ezen nem lineáris táblázat alapján 2A meghajtással is 1V felett lesz ami már tényleg jelentős.

Hozzáteszem nem igazán értem mi a problémátok egymással, csak feltételezem hogy valami ilyesmi.

De ha netán tévedett valamelyikőtök, nem egyszerűbb barátságos hangnemben elmagyarázni neki?

Pl. magyarázzátok el nekem, röviden engem egyenlőre még egyikőtök sem utál :)

Amúgy nem a saját igazamat védem, hanem a szakmát. Nem szeretem ha valaki nulla szakmai tudással szakmai dolgokat állít.

Legyen már egyszer korrekt! Azt írta, kapcsolóüzemben be kell állítani a sturációt. Írja már le mivel tenné ezt.
De nem sok helyen tudja beállítani. egyrészt mer az egyébb adatatok, követelmények miatt adott.Másrészt íazért nem tudja beállítabi, mert semmit se tud beállítani mert nem ért az elekztronikához.
Ez látszik abból is hogy nem tudod mik a hfe paraméterket. Olyab bincs hogy hfe paraméter. Hfe1, hfe2, hfe3. Tehát az a három nem paraméter, hanem egy jelzés hogy melyik négypólus paraméterről van szó. A hfe paraméterkből számoljuk az erősítést pl. A béta csak csak egyszerűsített, körülbelüli adat. Komoly szakember csak összehasonlításra használja, tervezére ritkán. Arra mégegyszer leírom, a hfe adtok szolgálnak. Igazság szerint van hfe4 is, de az kiadódik a többiből.

Még egyszer, ne lavírozzon a szavak között, ne másra válaszoljon, azt írja le hogy álíttja be a saturációs feszt ha eleve adott a bázis áram, a tápfesz, a kollektor ellenállás? Ha nem tudja leírni, akkor kérjen elnézést hogy hozzáértés bélkül okoskodott.


Isten óvjon az olyan laokusoktól akik összecsipegett morzsákból álló ismereteik alapján azt hiszik eleget értenek valami szakmához, pedig még csak azt a szintet sem érik el, hogy tudkák miről beszélnek.

Egy régi, nagyon régi Simson. Akku van benne, csak a megszakítót akarja kiváltani.
Nagyon nem ismerem az illetőt, a Futárpeti előtt kezdtünk el beszélgetni, de mivel nincs internet nála meg nem is ért hozzá megígértem hogy megkérdezem.

Ezzel nincs is gond, én is szeretem a szakmai vitákat, csak a személyeskedésnek nem látom értelmét, meg annak hogy teljes erővel bizonygassa az ember az igazát egy olyan dologban aminek nagyon könnyű utána nézni.

Azért ez nincs így teljesen. A fetek élnek minden feszültségen. Az áteresztendő áramtól függ a dolog, mivel az hozza létre a kiürített területet amit a gate feszültségnek le kell győznie. 1.5 ampernél pl az IRFP460 már 4 voltnál fullra átereszt.A kipróbáltan működő gyújtásoktól fázok egy picit. Emlékezz, a rbi gyújtást többen kipróbálták 6 voltra és azt írták tökéletesen müxik, Aztán jelentkeztek azok, akiknál alacsoby fordulaton, lemerültebb aksinál akadozott a gyújtás. Ha rossz a próba véletlenül, akkor nem jelent semmit az eredmény. Jelen esetben addig nem hiszek a dolognak amíg 4.5 volton nem próbálták, üzemszerű próbán. Tehát nem statikusan, az asztalon. De még az se jelent semmit se, ha pár motorban működik. Emlékezz az első verziókú gyújtásomra. Sok motorban működött, még se volt jó. Nem bírta rossz trafókat. De miden utángyártott trafó visszarúg egy idő után, tehát ezt figyelembe kell venni. Ezt ben tette meg az első variációm, csak ideálishoz közelítő rendszerben működött hiba nélkül. Tehát szar volt. A szóban forgó trabyós gyújtás eséllyel nem működik rendesen ha kicsi a tápfesze, főleg ha ehhez nem tökéletes gyertya és benzinlevegő keverék is társul. Le kellene mérni hogy mekkora a satzrációs feszültség 4.5 voltnál Persze akkor a bázis áram is csökken arányosan. A 0.6 voltnál nagyobb van a trabyób 4.5 volt táp esetén, a kapcsolás nem fog elégséges szikrát adni lemerültebb aksinál, illerve akkor amikor a várisi dugóban araszol az ember.

Te beszélsz durva bakikról aki szerint minden trabyó saturációs feszültsége kissebb 1 voltnál. Ugyanis azt írtad, vegyek elő egy tranzisztor és mérjem meg. Tehát bermelyeken ebbyi. Ez jóval durvább állítás mint egy konkrét tranzisztorét nem ismerni. Amúgy az is durva hiba hogy méréssel érvelsz az elmélettel szemben. Előgordulhat hogy ttévesen állítok elméleti dolgot. De azt elmélettel lehet csak cáfolni és nem méréssel. Ha mérést rudsz csak felhozni ellenem azt két dolgot jelenthet. Vagy igazam van, vagy nem ismered a trabzisztorok elméleti alapjaiz.Ha ismernéd és tévednék akkor fel tudnál elméleti cáfolatot is hozni.
Ha nem ismered az elméletet, a nérésed semmit se jelent, mert nem tudod helyesen értelmezned, nem tudod nem követtél e el hinát.
Így vagy úgy oda térünk vissza hogy csak megfelelő elméleti ismeretanyag megléte esetén vitatkozhatnál érdemben.

Amúgy milyen mociról van szó, mert a tranzisztoros gyújtásom az akkumulátorgyújtás helyettesítésére van tervezve.

Mielőtt teleírná a fórumot légből kapott adatokkal, csúsztatásokkal és téves megállapításokkal még egyszer javasolom mérjen! Csak egy példa: "említett tranyó hfe3-ja" ezt hol látta? A kat adat hfe min 8 ; max 40 /2A kollektor áramnál. Szerény matematikai ismereteim szerint 3 nem tartozik a 8:40 intervallumba. A fenti elírásból (vagy szándékos csúsztatás?) levont (a Háború és békbe illő hosszúságú) fejtegetéséből sajnos egy szó sem igaz. Viszont a tranyó "állító csavarja" érdekes ötletnek tűnik, ha lesz rá időm majd foglalkozom vele. Legközelebb akkor válaszolok ha már megjelent a mérési eredményeit ismertető hozzászólása, addig jobb ha nem fárasztjuk egymást.

Megmondom, miért kell vitatkozni: azért, hogy ne terjedjenek valótlanságok (mondhatnám azt is, sületlenségek) a fórumon. Szerencsére a műszaki életben az igazságok nem olyan képlékenyek, mint a humán dolgokban, úgyhogy könnyű, és érdemes végére járni a dolgoknak. Én kizárólag ezért, és nem izmozásból írogatok. Egyébként csak nagyon durva bakik miatt szólalok meg. Ez ilyen volt.

Nem igen értesz te ehhez, úgy látom. Nem tudod mi mit jelent.
Bizony, a táblázat legrosszabb adatával kell szánolni. Mindig a legrosszabb esetre kell számítani. A tranzisztort pedig nem a saturációs feszültség szempontjából kell kapcsoló üzemben beállítani. Kapcsolóüzemben a tranyót teljesen nyitni kell, sőt az ehhez szükséges bázisáram áram többszörösét illik ráadni , több okból is. Például mert az adott tipushoz tartozó taranzisztorok h paraméterei szórnak. Használat közben is változnak az idők során. A tápfeszültség megnőhet. Változik a hőmérséklet. Változnak az ellenállások értékei, ha a jóké keveset is. Meg még pár mélylélektani okból. Az általad említett tranyó hfe3-ja alapján hat voltos esetben, átlagos trafónál legalább 150 mA bázisáram kell. A kollektor áramot nem tudod változtatni ha adott a bázisáram, adott a kollektor ellenállás, adott a tápfesz és nincs emmitter ellenállás.A bázis feszültség nem változtatható, a többi érték adja meg. Ha adott a kollektor áram, adott a bázisáram, adott a kollektor ellenállás, adott a tápfesz, adott a tranzisztor tipusa, mi a halállal akarod a saturációt állítani?!!! Minden paramétere adott az áramkörnek, vagy közvetlenül kiadódik egy adottból. Talán találtál a tranyón egy állító csavart?!!

Szerintem még csak mérni sem kell.
Az EWB nevü programban le lehet szimulálni egy mérést, ha valaki lusta kiszerkeszteni a grafikonok alapján.

És beszéltél már az illetővel, vagy megijedtél hogy pénzt is lehet kapni a munkádért? :)
Inkább átengeded Gyula-bá-nak a munkát? :D

Amúgy meg azt sem értem hogy miért kell azon vitatkozni, hogy ki a jobb szakember?

Én készséggel elismerem bárkiről hogy jó szakember ha ért valamihez. Ettől még senki nem lesz tévedhetetlen, és nem is érthet mindenhez.

Én nem vagyok tökéletes, mástól sem várom el.

Nem, az én vagyok. :)

Árpi jó arc, de néha túl lelkes, és személyes sértésnek érzi ha valakinek más a véleménye, és azt sem veszi észre amikor valaki egyetért vele, igaz Árpád? ;-)

Eleve, ahelyett hogy egymásnak estek emlékezetből vett, becsszóra úgyvan adatokkal, fogjátok a kérdéses grafikont, PAINT-ben berajzoljátok a grafikonon a munkapontot, mellé írjátok a leolvasott számokat, és fölteszitek a kép.tár.hu-ra, és máris nincs min vitatkozni.

Én személy szerint tudom hogy Árpád gyújtása jól működik, Gyula-bá-ról sem feltételezem hogy hazudna, következés képpen az övé is jól működik.

Akkor nem értem a problémát? Legfeljebb arra ragadtatnám magam, hogy Gyula-bának javasoljam a BU941-es vagy a BUY69-es Darlingtont, amit persze nem tudnék kizárólagosan ajánlani mert ezek bár jó paraméterekkel rendelkeznek, de majd 1000forint darabja, Gyula-bá 150forintos tranzisztorával szemben.

Ismét jól megnevettettél, Árpád! Ma már nem lehet rossz napom :)
Ugye milyen bátor vagyok, hogy egy egyszerű mérést merek javasolni neked? Légy te is bátor, és végezd el. Továbbra is várjuk az eredményt és a magyarázatot. Video is sokat segítene.
Ha pedig elméletileg kell bizonyítani, még arra is van egy érvem, jól figyelj!
A kollektoron nem lehet kisebb fesz, mint a bázison (mondod te), mert akkor kinyit a dióda. No és mennyi egy szilícium dióda nyitófeszültsége? Jé, lehet, hogy 0,6-0,7 volttal mégis lehet lejjebb a kollektorfesz, mint a bázisé?
Bakker, mégis kezdem unni. Amíg nem csinálod meg a mérést és nem szórsz hamut a fejedre, csak égeted itt magad... Kíváncsi vagyok, lesz-e annyi vér a pucádban, hogy elismerd a tévedésed.
A linket a hibás grafikonról továbbra is várom. A lomexes volt az?
Kösz, üdv, béke.

Árpád! Lehet vitatkozni félre értelmezett karakterisztikákról, de kipróbáltan működik ez a fajta gyújtás is, és szerintem ez a lényeg.

Nyilván valóan a tranzisztoroknak is megvannak az előnyei és hátrányai.
A FET ek 10V felett "élnek" igazán, a tranzisztorok a szaturációs feszültség felett használhatóak. Nyilvánvalóan van átfedés a paraméterek között.
Ráadásul anyagi károd sem származik abból ha nem FET-es gyújtást építenek hanem tranzisztorosat. Szerintem felesleges hitvitát nyitni erről.

Az adatlap alapján ezt a típust kifejezetten induktív terhelés kapcsolgatásához ajánlják, tehát nagyon nem lehet mellélőni vele, legfeljebb nem 20W-os lesz a gyújtás fogyasztása hanem 22W, meg nem 4,5V-tól ad szikrát, hanem 5V-tól.

Mellesleg a germánium félvezetőnél 0,1V nagyságrendű emlékeim szerint a szaturációs fesz, nem 0,6V mint a sziliciumnál

Köszönöm!

"a táblázat max értékével,(szaturációs fesz.-ről van szó) ugyanis arra illik méretezni az áramkört."- a zárójel tőlem, érdekes tervezési elv. Ez akkor igaz ha fűteni akar valaki a tranzisztorral (a rezsó jobb fűtőeszköz ) de ha nem ez a cél akkor a éppen az ellenkezője a cél vagyis a tranzisztort a lehető legkisebb szaturációs fesz.-re kell beállítani.

Azért most nagyon túlzásba estél. Esetleg tévedek(bár egyenlőre nem hiszem) abban hogy nem létezik nyitófesznél kisebb saturációs fesz. De azt javasolni hogy egy átlagos tranyót nyissak ki teljen és mérjem , bátor dolog. Ugyanis megtettem számtalanszor. Tipikusan 1.2-1.8 volt szokott lenni szilicium tranyónál. Valószínüleg csak százszor többször végeztem el ezt a mérést mint te. Ettől még igaz lehetne erre a tranyóra vagy még párra a kisebb fesz. Majd ha olyan helyen járok, veszek egyet és lemérem. Addig is meg lehet győzni, de csak elméleti érveléssel. Vagy a táblázat max értékével, ugyanis arra illik méretezni az áramkört. Szóval hiszem ha látom, vagy ha elméletben van bizonyítva a dolog.

De jelen esetben mindegy a dolog. Ugyanis Simsonról van szó . Azon pedig célszerűbb tirisztort alkalmazni. De simsonra idegennek nem csinálok gyújtást. Ismételten végig gondoltam a dolgot. nincs jelenleg a környéken simó amin lemérhetném a geometriai adatokat. Simon nem alkalmazhatok univerzális megoldásokat. Távolról nem tudom a lendtömegre ragasztani a mágnest. Ragasztnám a mágnest az excenter részre is, de az se megy messziről. De úgy általában sehova nem tudom tenni a mágbest vagy a hallt a konkrét adatok nélkül.Ez ETZ vagy jawa ahol kilóghat a halt tartó lap, ítt nem fér el.Itt nem cserélhetem le egyszerűen az excentert mágnesre. Azt mondani hogy az illető keresse meg a megfelelő helyet és ragasszon fúrjon ő, szintén nem nyerő. Szóval bárkinek átengedem a megtiszteltetést.
Arra jutottam jobb ha az illető vesz egy kész simó gyújtást. Az se lenne sokkal drágább. Úgy tudom van 6 voltosban is.
Mindegy abból a szempontból is hogy belefáradtam az itteni vitákba. Szakmai érv nem hangzik el szinte sose. De úgy általában nem igazán érdekel mostanság túlságosan a dolog. Meg van a saját bajom, nem is kevés.

Biztosan van jobb paraméterű tranzisztor is, én a 400V-os kategóriában nem találtam, olyat ami kapható, ennél jobbat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs is.

Így van, teljesen hihető az a grafikon, és ez még nem is olyan csúcs-tranyó. Idézem egy korábbi levelem részletét:
" ezeket a kimenőtranyókat megpróbálja az ember minél jobban leültetni, hogy kicsi legyen a veszteségi teljesítményük. Ez eddig evidens. De ebben a tartományban már nem sok teteje bétával számolni. Leírom egy konkrét esetemet. Tranyó: 2SC3344 (azóta sem találok). 0,4A bázisárammal kinyitottam, 4A kollektoráram mellett leült 0,17V-ra. Ahhoz, hogy 0,15V-ra üljön le, már 0,9A bázisáram kellett, ugyanakkor 0,2A mellett 0,7V maradt rajta. Most akkor mennyi a béta?"
Azért nem olyan ördöngős dolog ez. Sztem Árpi pszichológia szakra jár, és disszertációt ír a reakcióinkból. Voltam már egyszer alanya egy ilyen tudományos ugratós tesztnek; majdnem megütött a guta, utólag persze már csak röhögtem, amikor kiderült...

Hopp, most látom, hogy a lomexes adatlap gyanús ebből a 25/40/100 fokos szempontból. Csakhogy nem mindegy, hogy +40 vagy -40 fokról van szó. Mindegy, no. Én is viselek szemüveget :)

Hát Árpi, vagy ugratsz bennünket, vagy no comment...
Én is javaslom, hogy rakjál össze egy ilyen egyszerű kapcsolást: egy bázisellenállás, egy kollektorellenállás, nyisd ki a sima tranzisztort telítésig, mérd meg az Ucesat feszültséget... de a legfontosabb: ÍRD MEG NEKÜNK ÉS MAGYARÁZD MEG AZ EREDMÉNYT!
Úristen, hát miket építettél eddig, hogy ilyennel nem találkoztál? Ez olyan, mintha egy bölcsész vagy jogász mondaná!
Mindettől függetlenül, légy szíves, dobj egy linket a hibás garfikonról is. kösz

Egy apróságot elfelejt kedves Árpád az idézett értékek a "max" oszlopban vannak, de az ilyesmi nem hit kérdése javasolom rakja össze a végfokot és mérje meg sk. Figyelmébe ajánlom még a http://lomex.hu/pdf/mje13007.pdf oldal 3 sz. grafikonját, egyezik a méréssel. Már nem tudom melyik író ember mondta, mikor a róla írt kritikákról kérdezték "aki tud alkot, aki nem az akadékoskodik"

Ha figyelmesen olvasol akkor kiderül számodra is hogy nem az általam beírt címeken lévő grafikonoktól van szó. Mivel viszont nem írtam hogy hol van a hibás grafikon, te gondolat olvasó vagy hogy tudod melyikről beszélek. Az általam ajánlott lonkeken nem tartozik 25 fokos görbéhez 0.5 volt saturációs feszültség. De nem is ez a lébyeg. A táblázatokat nézd, nem véletlebül emeltem ki őket.

Nem vezetem félre a népet. Nem lehet kissebb a saturációs feszültség a byitó feszültségnél. Ez mindenki számára világos ha ismeri a tranzisztor meghatározását.
A tranzisztor egy olyan három rétegű félvezető eszköz ahol egy lezárt pn átmenet áramát egy nyitott pn átmenet áramával vezéreljük.
A dinamikus ellenállás a félvezetőben az abyagtól a hőmérséklettől és az átfolyó áramtól függ. Tehát a byitófesznél alacsonyabb saturációs fesz azt jelenti hogy az emiter-kollektor diódán kissebb áram folyik mint a bázis-emiteren.
De a rltegek potebciáljából is ki lehet indulni. Hogy tudod elképzelni hogy a nyitott átmenet potebciálja bagyobb mint a zárté azaz a nyitotnál kelljen nagyobb gátat átlépnie az elektronnak mint a zártnál ?!!!
Azt hiszem nem gondoltad ezt végig, vagy nem ismered a működési elvet.
De lényegtelen a dolog. Feketén fehéren ott van az adottlapon(nem a grafikonon) hogy nem kisebb a saturációs fesz 1 voltnál. Keresd meg az átlam kimásolt részt az általam megjelölt címen és láthatod.

Most már csak belevau én is. Árpi, figyelmetlenül nézted az első linken található grafikonokat. Szépen ki van nyilazva a középső görbe, és oda van írva, hogy az a 75 fokos. Lehet, hogy az Acrobat Readered tréfált meg, és nem mutatja?
Másrészt, ne vezesd félre a népet, hogy az Ucesat nem lehet kisebb, mint a nyitófesz. Jól is néznénk ki! Darlingtonnál persze úgy van, ahogy mondod, de itt sima tranyóról van szó!

Bár előszőr nem akartam válaszolni mert feleslegesnek tartottam , úgy se használ semmit se. De mások kedvéért mégis.
Megnéztem az adatlapot. Sőt adatlapokat.

http://pdf1.alldatasheet.com/datasheet-pdf/view/65128/HSMC/HMJE13007.html

*VCE(sat)1 - - 1 V IC=2A, IB=0.4A
*VCE(sat)2 - - 2 V IC=5A, IB=1A
*VCE(sat)3 - - 3 V IC=8A, IB=2A

http://www.onsemi.com/pub_link/Collateral/MJE13007-D.PDF

Collector−Emitter Saturation Voltage
(IC = 2.0 Adc, IB = 0.4 Adc)
(IC = 5.0 Adc, IB = 1.0 Adc)
(IC = 8.0 Adc, IB = 2.0 Adc)
(IC = 5.0 Adc, IB = 1.0 Adc, TC = 100°C)

De sorolhatnám még. Amit te láttál, az némelyik grafikonon van és 100 fokon. Illetve egy hibás grafikonon már 25 fokon. De azon a 25 fokos érték a 40 és a 100 fokos között van, és nem a legnagyobb. Tehát első ránézésre is hibás. A félvezető nem olyan mint a víz, a félvezetőn a hőfokkal arányosak, esetleg fordítottan arányosak a paraméterek.
Csodák nincsenek. A saturációs feszültségnek értelem szerűen nagyobbnak kell lennie mint a nyitó feszültségnek. Tehát 20 fokon kb 0.67nél mindenképpen nagyobbnak kell lennie. Ellenkező esetben áram folyna a bázisból a collektor felé.

Minden infót megtalálsz itt http://jawa.5mp.eu/web.php?a=jawa különben a tranyó MJE 1300G .