A négyütemű benzinmotor után most ismerkedjünk meg a kétütemű benzinmotorral. Ez a leírás is abszolút kezdőknek íródott. A hangsúlyt arra fektettem, hogy az alapokat mindenki megértse. Vén Zoltán (Kecel) barátommal ismét készítettünk egy animációt a működésről, ami szerintem jelentős mértékben megkönnyíti a kétütemű motorokban lezajló folyamatok megértését.

Kétütemű motornál nemcsak a dugattyú feletti hengertér, hanem a dugattyú alatti forgattyúház is részt vesz az egyes folyamatokban. A könnyebb megértés érdekében először bontsuk két részre, és egyszerre csak vagy a dugattyú alatti, vagy a dugattyú feletti részre összpontosítsunk. Ha az összes folyamatot külön-külön értjük, csak utána próbáljuk meg az egészet egységesen szemlélni.

Akkor most kezdjük meg utazásunkat a beszívott keverékkel, nézzük meg útja során mi történik vele. Itt az ábrákon a főtengely az óramutató járásával megegyező irányban forog.

Szívás: Most csak a forgattyúházat figyeljük. A dugattyú felfelé mozog és a forgattyúházban vákuumot hoz létre (1. ábra). Nem sokkal később a dugattyú alsó palástja kinyitja a szívórést, és benzin-üzemanyag keverék tódul be a nyomáskülönbség hatására (2. ábra).

Elősűrítés: A dugattyú eléri a felső holtpontot, majd lefelé haladva palástja elzárja a szívónyílást. Ezután a forgattyúházban a keverék egyre jobban összesűrűsödik (3. ábra).

Átömlés: Ahogy a dugattyú felső palástja kinyitja az átömlő csatornát, úgy a forgattyúházban elősűrített benzin-levegő keverék a hengertérbe ömlik át. A felömlő keverék kiszorítja a hengertérben maradt kipufogógázokat (4. ábra).

Sűrítés: A hengertérbe áramlott benzin-levegő keveréket a felfelé haladó dugattyú összesűríti (5. ábra).

Égés: A legmegfelelőbb időpontban, a felső holtpont környékén, a gyújtószikra begyújtja az összesűrített benzin-levegő keveréket. Az égéstérben hatalmas nyomás keletkezik, ami lefelé löki a dugattyút (6. ábra).

Kipufogás: A dugattyú lefelé halad és a felső palástja szabaddá teszi a kipufogónyílást. Az elégett gázok a nyomáskülönbség hatására távoznak a kipufogó-csatornán keresztül (7. ábra). A kipufogónyílás után az átömlő csatorna is kinyit, és a feltörő keverék a bentmaradt kipufogógázokat kiszorítja (8. ábra).

Ha ezeket a folyamatokat külön megértettük, akkor most összefüggően egyszerre nézzük az alsó- és felső részt.

1. ütem: Dugattyú felfelé halad, a forgattyúházban szívás történik, a hengerben pedig a keverék sűrítése.

2. ütem: A kellő időben meggyullad a hengerben összesűrített keverék, és lefelé löki a dugattyút. A forgattyúházban ezzel egyidőben pedig a keverék elősűrítése történik. Ahogy lejjebb ér a dugattyú, úgy szabaddá válik a kipufogónyílás, és a kipufogógázok a nyomáskülönbség hatására távoznak. Nem sokkal később a forgattyúházban elősűrített keverék is utat kap, miután az átömlőnyílás is szabaddá válik, és feltör a hengertérbe, ahonnét kiszorítja a bentmaradt kipufogógázokat.

Ezután az egész ciklus kezdődik elölről.

Az ábrák és a magyarázat után most nézzük meg mozgás közben a kétütemű benzinmotor működését! (Az animációt Vén Zoltánnal [Kecel] készítettük)